1927 és 1928 – kétaranyas kezdet
Rögtön az első két hivatalos olimpiát Magyarország nyerte meg Londonban és Hágában. Mindkét elsőségnek tagja volt Nagy Géza, Vajda Árpád, Havasi Kornél és Steiner Endre – a mai napig ők a legeredményesebb sakkozóink a férfiak között. Érdekesség, hogy a kor nagy klasszisa, a legendás Maróczy Géza csak az első aranyéremből vette ki a részét, mivel az 1928-as tornán, igazodva a nyári olimpiák eszméjéhez, csak amatőrök vehettek részt, és Maróczy hivatalosan nem felelt meg az előírásnak. Bár a FIDE kongresszusa gyorsan eltörölte ezt a szabályt, akkor már javában folyt a verseny, és az összeállításokon nem lehetett módosítani. De az arany akkor is Magyarországé lett!
1978 – Portisch Lajos vezetésével törik meg a szovjet hegemónia
A szovjetek 1952 óta óriási fölénnyel uralták az olimpiákat, csapataikat nem ritkán négy korábbi vagy későbbi világbajnok erősítette. Nem lehetett kérdés, mindig győztek, 1976 kivételével, amikor a szocialista országok bojkottálták az izraeli tornát. 1978-ban Buenos Airesben is ők voltak az abszolút esélyesek még az ereje teljében lévő, a vb-döntő miatt nem játszó Anatolij Karpov távollétében is. Azonban, ahogy Ribli Zoltán fogalmazott, nekünk viszont volt egy félistenünk, Portisch Lajos, és a többiek felnőttek hozzá. Az utolsó forduló előtt fél ponttal vezettünk a több meglepő döntetlent játszó, és az NSZK ellen meglepetésre vereséget is elszenvedő szovjetek, valamint egy ponttal az amerikaiak előtt. A végső csatában a jugoszlávok ellen Sax Gyula mellett Ribli is nyert, a 3:1-es győzelem pedig elég volt a történelmi aranyéremhez. Félelmetes teljesítmények: Portisch 10 pont/14 meccs – 71%, Ribli 9/13 – 69%, Sax 8.5/12 – 71%, Csom István 6/10 – 60%. A kevesebbet játszó Adorján András és Vadász László is elérte az 50 százalékot. Mindmáig ez az utolsó aranyérmünk a nyílt kategóriában.
1988 és 1990 – a magyar tinicsapat új dimenzióba helyezi a női sakkot
Képzeljék el, hogy adott egy magyar csapat, amelynek oszlopos tagjai, Verőci Zsuzsa és Ivánka Mária más-más társakkal, de rendre szállítják az ezüst és bronzérmeket az olimpiákról. Az 1976-os kivételével az összes korábbi olimpiát megnyerő szovjetek (grúzok) legyőzésére az 1980-as torna kivételével – akkor mindössze fél ponttal gyűjtöttek kevesebbet – nincs esély, de játékuk óriási dicsőséget jelent a magyar sakknak, és nem csak a csapatversenyeken, hanem az egyéni tornákon is rendre bizonyítják, hogy a világ élvonalába tartoznak.
Mígnem elérkezik az 1988-as esztendő és a szaloniki sakkolimpia.
A két szülő, Polgár László és Polgár Klára nevelési módszere, és lányai, Zsuzsa (19 éves), Zsófia (14) és Judit (12) tehetsége már ismert volt, de Görögországban vált nyilvánvalóvá a jelentősége és ereje. A minden korábbinál alaposabb, keményebb és mélyebb felkészülés meghozta az eredményt. Óriási sebességgel törtek fel a világranglistán, és 1988-ban vakargathatták a fejüket a vezetők: itt van a három Polgár-lány, plusz a 19 éves Mádl Ildikó, no meg Verőci és Ivánka. Hat remek játékos, de csak négyen mehetnek. Az előzetes válogatási elv teljes hiánya miatt botrányok sorozata tört ki, sértődések, vádaskodások közepette egy selejtezőtornát terveztek, ami végül elmaradt, és a három Polgár-lány mellett Mádl Ildikó utazott – az értékszámok alapján a legerősebb együttes.
A többszörösen is filmbe illő történet vége: a rendkívül fiatal csapat megnyerte az olimpiát! Polgár Judit (aki 12 évesen még csak tinédzserkorban sem volt) 13 meccsből 12.5 pontot szerezve a férfimezőnyt is ideértve a legfantasztikusabb teljesítményt nyújtotta (érdemes megnézni ezt rövid, de rendkívül gyönyörű játszmát: Polgár Judit–Csilingirova). Közben legyőzték a Maja Csiburdanidzével felálló szovjeteket 2:1-re úgy, hogy két döntetlen mellett Mádl Ildikó szállította a győzelmet! A Lityinszkaja elleni sötéttel elért győzelme márcsak azért is drámai volt, mert néhány nappal korábban veszítette el vőlegényét, a szintén neves sakkozó Perényi Bélát autóbalesetben. A gyászoló Mádl Perényi egyik kedvenc megnyitását választva nyert… (a játszma itt nézhető meg)
A csapat két év múlva Újvidéken megismételte sikerét ugyanebben az összeállításban. Ezután a sorozat már nem folytatódott, mert Polgár Judit a fejlődése érdekében ezután már csak férfitornákon indult el, és hiánya túlságosan is jelentős volt, és hozzá hasonló tehetség azóta sem akadt!
Férfiak (nyílt torna) Nők |
