„Az ország képes lehetne a nyári játékok megrendezésére, társadalmi közmegegyezés alatt azonban nemcsak a szavazást értem, hanem azt is, hogy minden állampolgár tisztában van vele, hogy neki ez havonta mennyi pénzbe kerül” – fogalmazott a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Sportgazdasági és -menedzsment Intézetének oktatója.
Dénes Ferenc kiemelte, számos sportlétesítmény áll rendelkezésre Magyarországon, illetve van egy olyan sportkultúra, amelyre lehet alapozni.
„Mindemellett a magyar emberek szeretik a sportot, ugyanakkor a társadalom tagjainak világosan látnia kell, hogy ki mennyit fizet egy olimpiarendezés esetén” – fogalmazott a sportközgazdász. Hozzátette, jelenleg senki nem tudja, hogy például 2040-ben a döntéshozók milyennek képzelik el az olimpiát, és annak mi lesz a létesítményszükséglete.
„Szerintem az ország mostani helyzete a létesítmények szempontjából nem alkalmas a rendezésre, de egyáltalán nem biztos, hogy újakat kell építeni. A nehézséget ugyanakkor az jelenti, hogy a 2040-es játékok helyszínéről öt-hat év múlva döntenek, ennek megfelelően három-négy év múlva látni kellene, hogy 2040-ben hogy fog kinézni Magyarország” – jelentette ki.
Berki Krisztián olimpiai bajnok tornász, a Magyar Tornaszövetség általános alelnöke úgy vélte, szkeptikusok mindig voltak, vannak és lesznek is, ugyanakkor hangsúlyozta, nincs annál nagyobb siker egy sportoló karrierjében, mintha hazai közönség előtt nyer aranyérmet.
„Az Agenda 2020 meghirdetése óta gazdaságos olimpiáknak kellene lenniük, azóta Tokióban a koronavírus-járvány miatt rendeztek egy csonka eseményt, Párizs és Los Angeles esetében pedig metropoliszokról beszélünk, ahol a pénz nem probléma. Ugyanakkor ha a jövőben valóban gazdaságosnak kell lennie a játékok megrendezésének, akkor Magyarország erre alkalmas lehet” – mondta. Hozzátette, személyes véleménye az, hogy 2040 előtt nem lesz erre reális esély, a 2032-es játékokat ugyanis az ausztráliai Brisbane rendezi, amikor pedig visszatér Európába az olimpia, akkor a jelentkezők között nagy lesz a konkurencia.
A „Merre tovább, magyar sport?” című beszélgetésen a résztvevők a magyarországi olimpiarendezés kérdésköre mellett a sportigazgatás változásáról, a magyar sport általános helyzetéről, a TAO-ról, valamint a lakosság egészségi jólétéről, szabadidősportról és annak feltételrendszeréről is értekeztek.
Dénes Ferenc úgy fogalmazott, egyelőre nincs információ arról, hogy a sportigazgatás miben változik, illetve ehhez a hosszútávú politikai irányokat is ismerni kellene. Hozzátette, a legkésőbb felálló államigazgatási egység a sport volt, ennek az oka azonban nem ismert.
„Úgy gondolom, hogy az elmúlt 16 év után a mostani kormányzat egyelőre keresi, hogy hogyan viszonyuljon a sporthoz. Ehhez el kell telnie egy bizonyos mennyiségű időnek, de lehetséges két szélsőséges irány. Az egyik egy erőteljes piacgazdasági fordulat, a másik pedig, hogy minden marad úgy, ahogyan eddig volt, csak egy kicsit jobb lesz. A két irány esetében egymástól teljesen eltérő sportigazgatás várható” – mondta.
Berki Krisztián ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy szövetségi szempontból egyelőre még ők sem tudnak semmit a jövőt illetően, de az idei év mindenhol biztosított.
„Januárban az idei évre vonatkozó támogatások átutalásra kerültek, tehát ez a kérdés igazából a jövő év elejétől lesz igazán érdekes, arra kell nekünk felkészülnünk. Ugyanakkor én is azt látom, hogy lesznek változtatások” – fogalmazott.
Dénes Ferenc a magyarországi sporttémájú szponzoráció csökkenéséről beszélve arra hívta fel a figyelmet, az utóbbi időben azok a vállalatok, amelyek üzleti döntéseket hoztak, úgy látták, hogy a magyar sportba való beruházás nem éri meg.
„Nincsenek meg a sportban a márkák – leszámítva Szoboszlai Dominik brandjét –, és a nagy kérdés az, mit kell tenni azért, hogy legyenek. Ugyanakkor van itt egy méretgazdaságossági probléma is, hiszen kicsi ország vagyunk kicsi piaccal. Az állami szerepvállalással kapcsolatban pedig szükség van tudatos társadalmi gondolkodásra, azaz hogy ténylegesen a társadalmi hasznosság arányában és mértékében támogassuk a sportot” – mondta.
Berki Krisztián szerint jelenleg a szövetségeknél a szponzori bevétel nagyon csekély, ezért rendszerszintű változásra számít, viszont reméli, hogy a sport kiemelt stratégiai ágazat marad.
A szabadidősportot érintő témában Dénes Ferenc úgy vélte, a sportnak van társadalmi szerepe és emellett lehet is racionálisan érvelni.
„Úgy gondolom, hogy a szabadidősport feltételei rendkívül sokat fejlődtek az elmúlt 16 évben, ugyanakkor nem keresleti, hanem kínálati probléma van, olyan, mintha senki nem akarná az én pénzemet, nem kínálnak érte semmit” – fogalmazott.
Berki Krisztián azt mondta, meg kell vizsgálni, hogy mi az a megfelelő támogatottság, ami még nem billenti el a forrásokat teljes mértékben az élsport irányából.
„Egy olimpiai aranyérem nemzeti büszkeséget ad és az egész ország figyel rá, miközben a szabadidősport elsősorban az azt űzőknek, illetve közvetlen környezetüknek, tehát egy kisebb rétegnek érdekes. Ugyanakkor azt semmiképp nem szabad elfelejteni, hogy a szabadidősport erősítheti az élsportot” – vélekedett.
Berki Krisztiánt és edzőjét is díjazta a Halhatatlanok Klubja
