Konferencia: sport és nemzeti identitás Párizs után

CS. P.CS. P.
Vágólapra másolva!
2024.10.10. 19:25
Fotó: Kovács Péter
A Magyar Sporttudományi Társaság nyári olimpiát értékelő eseményén az előadók a társadalmi és gazdasági hatások kérdését járták körbe.

 

Sport és nemzeti identitás a párizsi olimpia és paralimpia tükrében – ezzel a címmel rendezett konferenciát a Magyar Sport Házában csütörtökön a Magyar Sporttudományi Társaság. Tóth Miklós elnöki köszöntője után Farkas Péter, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (TF) docense tartott előadást ...és ki lett a második? felütéssel, kitérve a magyar olimpiai ezüstérmesek sporttörténeti statisztikáira, például arra, hogy az ezüstöt szerzők képzeletbeli olimpiai öröktáblázatán Magyarország a 13. lenne. Száz szempontnál is tömörebben ragadja meg a témával kapcsolatos igazságtalan tapasztalatot a Szivós Márton vízilabdázónak tulajdonított mondás: „Az olimpiai aranyérmesekre az egész ország emlékezni fog, a bronzérmesekre csak a nagymamájuk.”

Schmitt Pál kétszeres olimpiai bajnok párbajtőröző, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke, a Nemzet Sportolója a párizsi olimpia hagyatékáról osztotta meg gondolatait, nyitásként Polgár Judit nemzetközi nagymester bölcsességét idézve a sakkról, amely szerint „minden lépésnek van következménye”. A korábbi köztársasági elnök aláhúzta, a játékokra vonatkoztatva is érvényes, hogy minden nagy nemzetközi sporteseménynek megmarad a hozadéka, öröksége, amellyel már a tervezés fázisában számolni kell. A párizsi rendezés számos pozitív tapasztalata mellett kiemelte a megújuló energiaforrások, a szél- és a napenergia becsatornázását, valamint a szén-dioxid-kibocsátás 3.5 millió tonnás csökkentését a tokiói olimpiához képest.

Schmitt Pál (Fotó: Kovács Péter)

Bába Iván nyugalmazott államtitkár, egyetemi tanár a külpolitikai imázsépítés eszközeiről értekezett, Dóczi Tamás, a TF egyetemi docense a sport és nemzettudat kérdéskörében tartott prezentációt. Gondolatmenetét egy 2011-es tanulmányából vett szemelvénnyel zárta: „Magyarországon a sport jelenleg még nem tartozik a megosztó jelképek közé, törekednünk kell arra, hogy ez a helyzet a jövőben se változzon meg, ám ehhez szükség van arra is, hogy a politika befolyása csökkenjen, és a civil társadalom szerepe előtérbe kerüljön mind a sportélet működtetésében, mind pedig a nemzettudat formálásában.”

Gál Andrea, a TF egyetemi docense a nők szerepéről beszélt, az egyenlőségi törekvések kapcsán rámutatva a sportmédia felelősségére. A konferenciát Dénes Ferenc előadása zárta „Ha nincs cash, jó lesz az országimázs is” címmel, a TF mesteroktatója a profitorientált gondolkodás erősítését szorgalmazta, vitába szállva a nemzeti identitást és a társadalmi hatást előtérbe helyező állásponttal, idézve utóbbi kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök korábbi interjúiból is. A sportközgazdász a költéseket csak a bevétel mértékében tartja indokolhatónak, még az utánpótlás-nevelés területén is elutasítva a „minden pénzt megér” szemléletet és a mérleg megvonásnál javasolva a hatások összevezetését.

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik