NOB-kongresszus: Fürjes Balázsról és hét társáról is kedden szavaznak

Fontos tudni, hogy – bár 1894 óta két évet leszámítva mindig volt magyar tagja a NOB-nak (1962–1963 maradt ki) – egyáltalán nem automatizmus, hogy a szervezet azonnal egy új, állandó magyar tagot választ hónapokkal azután, hogy Schmitt Pál elérte az Olimpiai Chartában rögzített korhatárt, ami mandátuma lejártát jelentette (és megválasztották tiszteletbeli tagnak). Merthogy ellentétben a nemzetközi szövetségekkel, itt nincs delegálási joguk az egyes országoknak. A NOB különféle szempontokat mérlegel, mielőtt az Anna hercegnő által vezetett, a tagjelölteket szondázó bizottság dönt a pályázatokról – és az még csak az első szűrő, ezután a végrehajtó bizottság, azaz az elnökség is átnézi, kinek a kandidálását terjeszti a teljes tagság elé.

Csak, hogy érezzük az exkluzivitást: a NOB 206 nemzeti olimpiai bizottságot ismer el – és ebből csupán 75-nek van NOB-tagja. Egy részük nem is állandó tag, a lengyeleknek például egy hegyikerékpárosuk révén van képviseletük, de a sportolói bizottságba a faluban rendezett voksoláson beválasztottak – így Gyurta Dániel is – nyolc évre kerülnek be, azaz ennyi ideig tagjai a NOB-nak, aztán automatikusan lejár a megbízatásuk (Daninak például jövőre), és helyettük érkezik rotációban az új négyes.

Azaz állandó tagságra egyfelől csak úgy érdemes pályázni, ha az adott országnak nincs másik ilyen reprezentánsa, másfelől csak olyan jelölttel, akiről a NOB-ban is úgy látják, hogy hathatósan képes hozzájárulni a szervezet munkájához. A most beválasztandó nyolc új jelölt között például csak két korábbi olimpikont találni, mindenki másnál az volt a szempont, hogy milyen adott területen tudja erősíteni az ötkarikás mozgalmat. Fürjes Balázsnál döntő súllyal esett latba a városépítésben, sportesemény-szervezésben és létesítmény-fejlesztésben szerzett rendkívüli tapasztalat – nem véletlen, hogy jóval a kandidálásának felvetődése előtt már egy különbizottságba jelölte Thomas Bach (a 2032-es brisbane-i játékok előkészítését a NOB részéről ellenőrző ún. koordinációs testületbe). És mivel így fél lábbal már ajtón belül volt – amiben nem kis szerepe volt a 2024-es olimpiai pályázatnak, elvégre a visszavonásig eltelt másfél évben igen pozitív benyomásokat hagyott NOB-körökben –, legalábbis racionális döntésnek tűnt az ő favorizálása.

Az ilyenkor elengedhetetlen sportdiplomáciai tapogatózások során a hírek szerint Lausanne-ból is olyan „füstjelek” érkeztek, hogy szívesen vennék egy „szakember” csatlakozását, elvégre az olimpiai játékok megrendezése annyira komplex kihívássá vált a mai világban, hogy a NOB minden szinten szeretne profikat látni, így nemcsak a szervezőkkel napi kapcsolatban álló saját alkalmazottak között, hanem a NOB-tagságon belül is. Ezek után a MOB elnökségi döntéssel erősítette meg Fürjes Balázs pályázatát, és a NOB-ban eltöltött negyven éve alatt páratlan kapcsolatrendszert kiépítő Schmitt Pál, illetve az aktív tagnak számító Gyurta Dániel is írásbeli támogatással járult hozzá a kandidálás remélt sikeréhez.

Mindenesetre az Anna hercegnő vezette testülettől júniusban zöld jelzés jött, ezt követte az atlétikai vb zajos sikere, amelyet többtucatnyi NOB-tag Budapesten személyesen élt át Bach elnökkel az élen, s miután tudták, hogy a szervezésben Fürjes Balázs társelnökként kiemelt szerepet vállalt – és persze több fogadáson és a stadionban is rendre találkoztak vele –, innentől a NOB-vezérkar szeptember eleji döntése már nem volt meglepetés: a magyar jelölt pályázata is szerepelt a mumbai közgyűlésre beterjesztett nyolc kandidálás között.

Előre azonban nem ildomos inni a medve bőrére – míg a sportágak programba emeléséről/maradásáról kézfelemeléssel döntöttek, személyi kérdésekben titkos a voksolás, azaz kedd délelőttig marad az izgalom, hogy a szavazógépek nyomkodását követően mi szerepel azon a papíron, amit egy-egy csinos hölgy nyom Bach elnök kezébe az aktuális kör végén.