Vívás: Márton Anna túl a műtéten, és várja az edzéseket

„Nagy türelemjáték ez, mert a mozgás nálam a mindennapok része, most pedig sétálni sem tudok. Nehéz végignézni, hogy a gondosan felépített izmaim tűnnek el a lábamról, de annál nagyobb kihívás lesz mindezt újra felépíteni. Alig várom, hogy elkezdődjenek az edzések” – jelentette ki a vívó.

Márton Anna kiemelte, a stuttgarti térdspecialistához – aki szerinte a világ legjobbja a keresztszalag-műtétekben – családi kapcsolatok révén jutott el, és a vártnál korábban haza tudott utazni.

„Nagyon hálás vagyok a vívószövetségnek és a klubomnak is, hogy lehetővé tették számomra a beavatkozást. Arra számítottam, jobban fájni fog a térdem, inkább lelkileg visel meg, hogy mankóval kell járnom, és egy-egy teljesen reflexszerű alapmozdulatra is oda kell figyelnem” – fogalmazott.

A világbajnoki bronz- és Európa-bajnoki ezüstérmes sportoló megjegyezte, már annak is örül, hogy elkezdhette a gyógytornát, és nagy megkönnyebbülés számára, hogy túljutott ezen a nehéz időszakon.
„Türelmetlenül várom a visszatérést, de jelenleg az a legfontosabb, hogy egyetlen nappal se kezdjem el korábban a vívóedzéseket a kelleténél, mert a rásérülés esélyét a minimálisra kell csökkenteni. Az orvos szerint féléves rehabilitációt követően kezdhetem majd el újra magas szinten űzni a vívást, így ez az idény arról fog szólni, hogy a következőt százszázalékos állapotban tudjam elkezdeni” – mondta Márton Anna.

A tokiói sérülésével és az ennek ellenére megszerzett negyedik helyével kapcsolatban hozzáfűzte, szépülnek a japán emlékek, sokat erősödött és tanult az olimpiából, míg az ott gyűjtött tapasztalatoknak köszönhetően erősebben fog pástra állni a jövőben.

Márton Anna a decemberi országos bajnokságon szenvedett súlyos sérülést, majd többszöri orvosi konzultáció után úgy döntöttek mesterével, Gárdos Gáborral, a női kardválogatott vezetőedzőjével, hogy az elkerülhetetlen műtétet az olimpia utánra halasztják. Ha erre korábban kerül sor, Márton nem indulhatott volna Tokióban, illetve az elmúlt év végén még nem volt meg a kvótája a csapatnak, nélküle pedig gyengébb is lett volna a válogatott.

A kardozó így gyógytornával igyekezett megerősíteni a combjait. Ez arra elég volt, hogy végigküzdje az ötkarikás versenyeket, de hamar kiderült, hogy egyáltalán nincs tökéletes állapotban. Már az első asszóban rásérült, s a diagnózis alapján egy porc is leszakadt a térdében.

(MTI)