AS Monaco: a sokkal többre hivatott csapat

Nem sokon múlt, hogy a Monaco most egy polccal feljebb, a Bajnokok Ligája csoportkörében küzdjön, és nem csupán azért, mert az augusztusi harmadik selejtezős körben alulmaradt a PSV-vel szemben. A hercegségbeliek úgy lettek harmadik – azaz csak BL-selejtezőt érő – helyezettek a Ligue 1 előző kiírásában, hogy az utolsó forduló utolsó percéig a második, azaz automatikusan BL-főtáblát érő pozícióban tanyáztak.

A csapat csakúgy, mint 2020–2021-ben, a tavasszal gyújtotta be a rakétákat: előbb Niko Kovaccsal, az idén pedig a horvát edzőt váltó Philippe Clement-nal tarolta le a Ligue 1 mezőnyét. Márciustól kilenc egymást követő győzelemmel kapaszkodott fel a második helyre, a záró fordulóban Lensban is 2–1-re vezetett, amikor a 96. (!) percben Ignatius Ganago egyenlített, így a Marseille lett az ezüstérmes.

A klub a XX. század második felétől lett meghatározó a francia élvonalban: az első, 1961-es bajnoki cím után minden évtizedben szerzett legalább még egy Ligue 1-elsőséget, így mára a Monaco a francia klubfutball egyik legeredményesebb képviselője nyolc aranyérmével. Emellett kétszer is közel került a nemzetközi sikerhez: 1992-ben KEK-döntőt, 2004-ben Bajnokok Ligája-döntőt játszott, de mindkettőt elbukta.

2004 viszont jelentős fordulatot hozott a Monacónál, a kiváló nemzetközi szereplés ellenére ugyanis a klub katasztrofális pénzügyi évet zárt, és előbb a sikeredző, Didier Deschamps, majd az elnök, Pierre Svara távozott, az utódaik előbb a középmezőnybe, majd 2010-2011-ben a másodosztályig süllyesztették a csapatot.

A pokolban töltött első idényben aztán fellobbant a remény lángja, 2011 decemberében az orosz milliárdos, Dmitrij Ribolovlev felvásárolta a klub kétharmadát, és a teljesen zilált pénzügyi helyzetet rendbe tette, a Monaco pedig ismét elindult felfelé.

Az első lépéseknél a magyar válogatott Koman Vladimir is jelen volt: 2012 januárjában igazolt a piros-fehérekhez a Sampdoriától, majd fél idény után távozott az FK Krasznodarhoz, miután a Monaco a nyolcadik helyen végzett a Ligue 2-ben.

Dmitrij Ribolovlev az igazi rendrakást 2012 nyarán kezdte el, ekkor Claudio Ranierit ültette a kispadra, a keretet a másodosztályhoz mérten jelentősen megerősítette, s a csapat 2013 tavaszán bajnokként tért vissza az élvonalba, amelyben már teljesen új valóság várta.

Mégpedig azért, mert időközben a Qatar Sports Investments – azaz Katar állam – felvásárolta a Paris Saint-Germaint, amely így olyan pénzügyi előnyre tett szert a riválisokkal szemben, amely áthidalhatatlannak tűnt. Dmitrij Ribolovlev azonban felvette a kesztyűt, és 2013 nyarán minden idők legnagyobb költekezését valósította meg a klubnál: több mint 160 millió euróért olyan játékosok érkeztek a káprázatos szépségű II. Lajos Stadionba, mint James Rodríguez, Radamel Falcao, Joao Moutinho, Geoffrey Kondogbia, Éric Abidal, hogy csak a leghangzatosabb neveket említsük.

Miután így sem sikerült megfogni a PSG-t (a Monaco második lett), a klubnál belátták, értelmetlen gazdaságilag versenyezni a fővárosiakkal, ezért előbb Claudio Ranieri helyére a fiatalokkal sokkal jobban dolgozó Leonardo ­Jardimot ültették a kispadra, majd jó pénzért elengedték James Rodríguezt, és olyan játékosokat igazoltak, relatíve olcsón, mint például Bernardo Silva.

A Jardim-éra sem kiugró sikerekkel kezdődött, a csapat a portugál edző irányításával az első két évben csak a harmadik helyre futott be, ám időközben igazi kincsre leltek az utánpótláscsapatnál - Kylian Mbappé bontogatta a szárnyait. A csatár 2015 decemberében, a klub történetének legfiatalabb játékosaként, 16 évesen és 347 naposan mutatkozott be a felnőttek között.

Igazán ekkor kezdett összeállni a Monaco, amely a következő idényben már tényleg megállíthatatlannak bizonyult, és a katari érában először letaszította a trónról a PSG-t úgy, hogy Radamel Falcao harminc, Kylian Mbappé pedig 26 gólt szerzett.

A sikert azonban nem sikerült meglovagolnia, inkább a befutott játékosok elengedésével a kasszáját töltötte fel. Kylian Mbappé már 2017 nyarán a PSG-hez került kölcsönbe, kötelező, 180 millió eurós kivásárlási opcióval, míg a sikerkovácsok közül Bernardo Silva a Manchester Cityhez igazolt (ötvenmillió euróért), Tiemoué Bakayoko a Chelsea-hez (negyvenmillióért), a következő évben Fabinho távozott a Liverpoolhoz (42 millióért), Thomas Lemar pedig az Atlético Madridhoz (72 millióért).

Az igazán rossz lépés viszont az volt, amikor a gyenge idényrajt után Leonardo Jardimot 2018 októberében Thierry Henry váltotta a kispadon, az egykori legendás játékos ugyanis olyan gyatra eredményeket ért el a csapattal, hogy januárban vissza kellett hívni a helyére a portugált, akinek éppen csak sikerült az élvonalban tartania a Monacót. 2019 decemberében ismét menesztették Leonardo Jardimot, a pandémia miatti csonka idényben Robert Moreno váltotta. A következő, ismét teljes évad elején érkezett Niko Kovac, majd idén januárban ­Philippe Clement, akivel tehát most ismét gyengébb kiadású Monaco készül a Ferencváros elleni csütörtöki Európa-liga-csatára…

EURÓPA-LIGA, CSOPORTKÖR
H-CSOPORT, 5. FORDULÓ
Csütörtök, 21.00: Crvena zvezda (szerb)–Trabzonspor (török) – élőben az NSO-n!
Csütörtök, 21.00: Ferencváros–Monaco (francia) (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!