A Fradinak győzelmi csúcsot hozott az Ekl, a többiek mélyponton

A Nemzeti Sport Online-on az elmúlt években már szokássá vált, hogy az európai kupaselejtezők végén összegezzük a magyar csapatok szereplését. Az idén a nemzetközi szereplés közben kétszer is edzőt váltó Ferencváros 2019 óta tudott minden évben csoportkörbe jutni, ezért most a jelenlegivel együtt öt idény selejtezős statisztikáit, az UEFA-együtthatók alakulását vetjük össze. Mint ismert, azt, hogy melyik ország hány csapattal és milyen koefficiens-pontszámmal (ami döntő egy csapat besorolását illetően, hogy a selejtező melyik körében kezdheti el a sorozatot, kiemeltként vagy nem kiemeltként) vehet részt egy európai kupaidényben, alapvetően befolyásolhatja az ország koefficiens-pontszáma. Azt pedig a csapatok győzelmei (1 pont/az indulók száma – esetünkben 4), döntetlenjei (0.5/4) és bónuszpontjai (csoportkörös szereplés, ill. a továbbjutások a főtáblán) határozzák meg.

Az elmúlt évek folyamatos csoportkörös szereplésének köszönhetően – 2018-ban a Fehérvár, azóta az FTC jutott el a főtáblára, egyszer a BL-ben, a többi alkalommal az El-ben, illetve most az Ekl-ben – Magyarország évről évre előre lépett az UEFA koefficiens-rangsorában, a 2018-as 36. helyről (8.125 pont) a 25.-re (20.625 pont), úgy, hogy a környező országok közül Romániát (26.), Bulgáriát (27.) és Szlovákiát (28.) is sikerült megelőzni. Jelen állás szerint viszont eddig 2.25 pontot szereztek csapataink, ami 2019 óta a legkevesebb, ezért jövőre nem sikerül előrelépnünk, miközben például Románia újra elénk kerül. Persze a pontszámon még javíthat a Ferencváros, de hogy az helyezésben is előrelépést jelenthessen, valószínűleg legalább csoportelsőségre lenne szükség az Ekl-ben.

Az idei selejtezők értékelése kapcsán először is azt állapíthatjuk meg, hogy nemcsak a Ferencváros korai BL-búcsúja jelentett csalódást (a feröeri Klaksvíkkal szemben) és veszteséget a magyar UEFA-pontszámra nézve (az Ekl-ben például a BL-lel ellentétben a csoportkör nem jelent plusz pontot), hanem az is, hogy a másik három csapatunk összesen csupán két meccset nyert meg a selejtezők során– egyet a Kecskeméti TE, egyet a Debreceni VSC (a ZTE FC mind a kétszer kikapott) –,és csak a DVSC tudott továbbjutni az első párharcából.

Ilyen kevés győzelmet a vizsgált öt idényben csak 2020-ban ért el az Európa-ligában szereplő Puskás Akadémia, Budapest Honvéd, Fehérvár hármas, de az az évad a koronavírus miatt csalóka képet fest, hiszen a selejtező rájátszásáig csak egymeccses párharcok voltak, nem rendeztek visszavágókat. Akkor a Fehérvár úgy jutott el az Európa-liga selejtezőjében a rájátszás köréig, hogy egy győzelem, illetve két tizenegyesekkel megnyert párharc is elég volt három továbbjutáshoz. A vizsgált időszakban, tehát 2019 óta továbbra is csak a Ferencváros és a Fehérvár volt képes arra, hogy egynél több párharcból tovább tudjon jutni, sőt egészen 2015-ig kell visszamenni az időben, hogy találjunk két selejtezős körből továbbjutó, harmadik magyar klubot, akkor a DVSC-nek sikerült két párharcot megnyerve bejutnia az El-selejtező 3. fordulójába, de a negyedik körbe már nem jutott tovább.

Ami a másik oldalt, a győzelmek számát illeti, abban a Ferencváros új magyar csúcsot ért el az európai porondon. Köszönhetően annak, hogy az Európa-konferencialiga bajnoki ágán a koefficienspontszámok szerint gyengébb ellenfelekkel szemben hatból hat meccset megnyert, hiszen a litván Zalgiris előtt a máltai Hamrun Spartanst és az ír Shamrock Roverst is két győzelemmel búcsúztatta, ráadásul a gólkülönbsége is kimagasló volt, hiszen 21 gólt szerzett és kettőt kapott. Csak hát előtte a BL-selejtezőben a feröeri KÍ-vel szemben 3–0-s összesítésben alulmaradt, ami miatt a későbbi győzelmek értéke jelentősen csökkent. Ettől függetlenül az európai kupaselejtezők történetében eddig öt győzelem volt a legtöbb, amit egy magyar csapat el tudott érni, a Ferencváros 2021-ben a Bajnokok Ligájában és az Európa-ligában.

Az FTC jelen állás szerint jövőre 28.5 ponttal az UEFA rangsor 55. helyéről várhatja a selejtezők sorsolását, ha eljut a nemzetközi porondra, ugyanis ebben az idényben 2.5 pontot szerzett, miközben csak 1 pont esik ki a számításban figyelembevehetők közül (öt idény pontjait veszik alapul és 2018-ban csak egy pont esett ki). Ez a Ferencváros számára újabb előrelépést jelent a rangsorban, még ha a korábbiaknál kisebb mértékűt is (most a 62. volt a csapat), nem elfelejtve, hogy az FTC 2019 nyarán 3.5 ponttal még csak a 288. helyen állt – több mint 230 helyet lépett tehát már előre azóta. Ráadásul a Ferencváros ezen a pontszámon és helyezésen még jelentősen javíthat is a csoportkörben, ahol minden egyes győzelem már két koefficenspontot jelent (ha egy meccset nyer vagy egyet sem, akkor marad a már megszerzett 2.5 pontja, viszont ha nyer legalább kettőt, akkor már 4 pontot kap a 2.5 helyett és onnantól minden egyes siker további két pontot jelent).

A legfontosabb tanulsága ennek a kupanyárnak is az, hogy további, még jelentősebb előrelépéshez arra lenne szükség, hogy több csapatunk is elérje a csoportkört – ahogy például a szlovákok tették ezt, hiszen a Slovan Bratislava és a Spartak Trnava is főtáblás az Ekl-ben, ha ők jól szerepelnek, Szlovákia még vissza is előzheti Magyarországot a koefficiens-rangsorban. Jelenleg a magyar klubfutball európai megítélése, immár évek óta, leginkább egyetlen kirakatcsapatunk szereplésén múlik, és ha a Ferencváros beleszalad egy váratlan pofonba – ahogy az idén megtörtént –, akkor újabb egy évet várni kell arra, hogy a 2018-ban elkezdődött előrelépés folytatódni tudjon az UEFA rangsorában. Jövőre egyébként annyit javulhat a magyar csapatok kilátása, hogy a kupakiírások változása miatt egy klubunk az Európa-liga-selejtezőben indul a Konferencialiga helyett (egy a BL-ben, kettő a Konferencialigában), így kiesés esetén átesik a harmadik szánú sorozatba, ezzel valamelyest nőhet az esély a főtáblára jutásra.

*A teljes kupaidény után.

A 2023-as, országonként koefficiens rangsor itt tekinthető meg!

A 2024-re prognosztizált sorrend pedig itt érhető el!