Címlapsztori: a ferencvárosi gólözön történelmileg is kiemelkedő

FUTBALLTÖRTÉNELEM? A magyar labdarúgás szempontjából egyértelműen annak nevezhető a Ferencváros 21 gólja a 2023-ban lejátszott európai kupaselejtezőkön. Érdemes leszögezni, hogy az OTP Bank Liga 2022–2023-as idényének aranyérmese a Bajnokok Ligája első selejtezőkörében kezdte menetelését, és csupán a feröeri Klaksvíkkal szembeni csúfos kudarc miatt nyílt lehetősége az Európa-konferencialigába csatlakozni. A korai búcsú miatt Sztanyiszlav Csercseszov vezetőedzőt Máté Csaba váltotta a kispadon, a sorozatban elért kiütéses sikerek már az ő keze munkáját dicsérik. Így tehát a BL-kiesésből következő jóval alacsonyabb színvonalú kupasorozatba jutás és Máté Csaba szerepe miatt sem érdemes a gólzáporos teljesítményt a feröeriek elleni égés nélkül kezelni.

Ugyancsak fontos eleme a Fradi mostani szereplésének vizsgálata során a Bajnokok Ligája 1992-es megalapítása. Az egykor Bajnokcsapatok Európa-kupájának (BEK) nevezett sorozat szerkezetét az évek során teljesen átalakította az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA), és 1994-től kezdve a magyar – és természetesen a többi, a nyugati bajnokságokhoz képest sanyarú sorsú régiókban szereplő – csapatok egyre inkább háttérbe szorultak a selejtező megjelenése miatt. Bár 1992-ben a Ferencváros és 1993-ban a Kispest Honvéd is még az első körből indulhatott – két forduló után következett két négycsapatos csoportküzdelem, majd a döntő –, 1994-ben, az új rendszerben a Vác már a csoportkört megelőző selejtezőben kezdett, és ki is esett. Az egyre mélyebbre csúszó magyar futball eredményességével egyenesen arányos volt az egyre korábbi bekapcsolódás a selejtezőbe, de mentsvár volt a BL UEFA-kupával összekapcsolása, amely már első ízben, 1996-ban segített a BL-ből kieső Fradinak.

Mit jelent tehát a 21 gól, amelyet a Máté Csaba által irányított csapat a Shamrock Rovers, a Hamrun Spartans és a Zalgiris Vilnius ellen szerzett? Nos, amióta négy párharcot kell megvívniuk a magyar csapatoknak a csoportkörbe kerülésért, ez a legtöbb. Tavaly Sztanyiszlav Csercseszovval 16, 2021-ben Peter Stögerrel 17 gólt szerzett a Fradi, ugyanakkor érdemes kiemelni, ezek Bajnokok Ligája- és Európa-liga-selejtezőn születtek. Kétezerhúszban a koronavírus miatt csak a rájátszásban rendeztek oda-vissza vágós párharcot, de a kilenc gól, valamint a főtáblára jutás így is elképesztő teljesítmény volt Szerhij Rebrov irányításával. A zöld-fehérek ötéves európai kupaszériájuk első állomása 2019 nyara, amikor 14 gólt szerezve jutottak az El-csoportkörbe, szintén a Bajnokok Ligájából indulva.

SZÉKESFEHÉRVÁRI ÚTTÖRŐK

A Ferencváros egyeduralma miatt gyakran feledésbe merül, hogy az úttörő egy évvel korábban a Mol Vidi FC volt. A székesfehérváriaknak is nyolc selejtezőn át vezetett az útjuk a főtáblára, s bár mindössze hét gólt szereztek, ezeket egyaránt a Bajnokok Ligájában érték el, és az AEK elleni kiesés miatt estek vissza az Európa-liga csoportkörébe. Látható tehát, hogy a Fradi 21 gólja magasan kiemelkedik, főleg ha hozzávesszük, hogy a Klaksvík ellen nem talált be, így hat meccsen érte el, ugyanakkor a másik négy alkalommal, amikor négy párharcot kellett megvívniuk a magyar kluboknak, a fehérváriak és a zöld-fehérek is jóval erősebb riválisok ellen szálltak harcba a Bajnokok Ligájában és az Európa-ligában. Ebből a szempontból különösen szép teljesítmény a 2021-es, amikor Peter Stögerrel 17 gólt szerzett a Fradi a BL-ben, még a Young Boys elleni rájátszásban is négyet.

Innentől kezdve bonyolódik az összehasonlítás: a Videoton 2012-es és a DVSC 2010-es El-, illetve szintén a debreceniek 2009-es BL-csoportkörbe jutásához három selejtezőkört kellett csak teljesíteni, és a háromból egyszer sem jött össze a tíz gól (a Vidi mindössze öttel, a Loki pedig mindkétszer kilenccel jutott be) - 1994 és 2009 között, tehát a Bajnokok Ligája magyar csapatoknak selejtezőssé válása és a Debrecen 2009-es BL-szereplése között csak a Ferencváros jutott csoportkörbe, igaz, az
UEFA-kupa lebonyolítása is csak 2004-től változott azonnali kieséses rendszerről csoportbontásra.

Ami a Vácnak 1994-ben nem sikerült, az a Fradinak 1995-ben igen, az Anderlecht 2–1-es kiejtésével bekerült a Real Madridot, az Ajaxot és a Grasshop­perst felvonultató négyesbe. A következő négy évben az UEFA-kupában szerepelt a Fradi, ám ott gyakran egyetlen selejtező után következett a kieséses szakasz, majd 2004-ben a BL-ből kiesve, majd az UEFA-kupa csoportkört megelőző egyetlen kieséses párharcban a Milwallt kiejtve jutott az A jelű ötösbe, hat meccsen nyolc gólt szerezve. Érdekesség, hogy 1998-ban 18 gólig jutott a Fradi az UEFA-kupában, ugyanakkor torzítja az összképet, hogy ebből 14-et az andorrai Principatnak lőtt, később pedig 6–4-gyel esett ki az AEK ellen, még a főtábla előtt.

AZ FTC KIEMELKEDÉSE

Mivel az idei Európa-konferencialiga főtáblás küzdelme még nem kezdődött el, a jelenlegi Ferencvárost ki kell hagynunk abból az összevetésből, amelyben a selejtezőben szerzett gólokat összeadjuk a főtáblán/csoportkörben szerzettekkel. A csoportból a kieséses szakaszba csak egyszer jutott tovább magyar klub, méghozzá a Fradi, amelynek aztán nem sikerült a Bayer Leverkusen kapujába találnia két mérkőzésen. Így is a tavalyi szereplés a gólokban leginkább gazdag az utóbbi három évtizedben, hiszen a selejtezőben, valamint a csoportban összesen 24 gólt ünnepelhetett a Ferencváros kontinentális ellenféllel szemben.

A Peter Stöger-féle csapat 22 találattal zárta 2021-et, míg Szerhij Rebrovval 2020-ban Ferencváros a Bajnokok Ligája-kalandja 14 góllal ért véget, 11 mérkőzésen (ebből hat csoportmeccs, köztük a Juventus és a Barcelona elleni két-két találkozó). A BL-selejtezőből az El-csoportba ejtőernyőzve az ukrán szakemberrel 2019-ben 19 gól jött össze, míg a Vidi Marko Nikoliccsal 14 mérkőzésen 12 gólt szerzett 2018-ban.

A portugál Paulo Sousa irányításával is leginkább a védekezésen volt a hangsúly, 12 mérkőzésen 12 gól a 2012-es Videoton mérlege, míg a Herczeg András-féle DVSC a 2009-es Bajnokok Ligája-menetelésekor 14, a következő évben pedig 13 gólt szerzett mindennel együtt, egyaránt 12 összecsapáson.

Visszatérve a Ferencvároshoz, 2004-ben 11 gól tíz mérkőzésen (négy Bajnokok Ligája-selejtező, két UEFA-kupa első körös és négy UEFA-kupa-csoportmeccs), az 1995-ös Bajnokok Ligája kiírásban pedig nyolc találkozón 11 találat.

A DICSŐ MÚLT NYOMÁBAN

Az UEFA által létrehozott klubtornák történetében egyszer hirdettek magyar győztest, ezen kívül öt alkalommal játszott döntőt magyar csapat. Ahhoz, hogy a régmúlt nagy magyar meneteléseinek góljait arányosíthassuk, szorzókat iktattunk be. Igaz, a mezőny nem mindig adta ki pontosan a klasszikus kieséses rendszerhez szükséges létszámot, de nagy vonalakban azért a következő módon lekövethetők az idények: a Vásárvárosok Kupája/UEFA-kupa 1.2-es szorzót kap a nyolcaddöntőig, a nyolcaddöntő már 1.6-os szorzót ér, a negyeddöntő 1.8-ast, az elődöntő 2-est, a vesztes döntő 2.2-est, a győztes döntő pedig 2.4-est. Ugyanez a Kupagyőztesek Európa-kupájában (KEK): a nyolcaddöntőig 1.4, a nyolcaddöntőtől pedig 1.8, 2, 2.2, és 2.4 a szorzó, győztes döntő pedig sajnos nincs.

És akkor nézzük tételesen a döntőbe jutó magyar csapatok góljait arányosítva! Az 1963–1964-es idény hozta el az első lehetőséget, amikor az MTK döntős volt a KEK-ben. A menetelés során a kék-fehérek két gólt szereztek az első körben a Szlavia Szófia ellen (ez 1.4-es szorzóval 2.8), ugyancsak kettőt a Motor Zwickau ellen a nyolcaddöntőben (1.8-as szorzóval ez 3.6), majd a negyeddöntőben, három meccsen négyet rúgtak a Fenerbahcénak (kettes szorzóval 8), az elődöntőben négyet a Celticnek (8.8), a Sporting elleni döntőben pedig két találkozón hármat (7.2), így a mutató számítása: 30.4/11 mérkőzés, azaz 2.76.

A következő a magyar klubfutball legdicsőbb idénye: a Ferencváros megnyerte a Vásárvárosok Kupáját, ráadásul a Vasas ETO elődöntős volt a BEK-ben! Az első körben a Fradi két gólt rúgott a Spartak Brnónak, majd a következőben a Wiener SC-nek három mérkőzésen négy gólt (ezek 1.2-es szorzóval 2.4-et, illetve 4.8-at érnek), a nyolcaddöntőben három gól (1.6-os szorzóval 4.8) az AS Romának, a negyeddöntőben öt (1.8-as szorzóval 9) a Bilbaónak három találkozón, az elődöntőben három meccsen öt (10) a Manchester Unitednek, a győztes döntőben pedig egy (2.4) a Juventusnak. Ez 33.4/14 meccs, azaz 2.39-es mutató.

A következő döntőt is a Ferencváros játszotta, 1968-ban, megint csak a Vásárvárosok Kupájában. Az első körben az Arges Pitesti ellen öt gólt szereztek a zöld-fehérek (6), a másodikban négyet kapott a Zaragoza (4.8), a nyolcaddöntőben két gól (3.2) a Liverpoolnak, a negyeddöntőben négy gól (7.2) a Bilbaónak, az elöntőben öt (10) a Bolognának, a Leeds elleni kétmeccses döntőben viszont nem talált be a Fradi. A mutató így (31.2/12 meccs) 2.6.

A következő idényben az Újpesti Dózsa is bejutott a Vásárvárosok Kupájának döntőjébe. A csapat a második körben kezdte menetelést, és 11 góllal (13.2) terhelte meg az Arisz Szaloniki kapuját. A nyolcaddöntőben három gól (4.8) a Legia Warszawa ellen, szintén három (5.4) a Leeds elleni negyeddöntőben, nyolc (16) a Göztepe elleni elődöntőben és kettő (4.4) a Newcastle elleni vesztes döntőben. A mutató így (43.8/10 mérkőzés) 4.38.

A Ferencváros 1975-ben a KEK-ben jutott döntőbe. Az első körben a Cardiff Citynek hat gólt (8.4) vágott a csapat, a nyolcaddöntőben egy gól (1.8) jutott a Liverpoolnak, a negyeddöntőben négy (8) a Malmőnek, az elődöntőben szintén négy (8.8) a Crvena zvezdának, viszont a döntőben a Dinamo Kijev ellen nem sikerült betalálnia. A Fradi mutatója így (27/9 mérkőzés) kereken 3.

Az európai porondon mindeddig utoljára a Videoton játszott döntőt a magyar csapatok közül, 1985-ben, az UEFA-kupában. Az első körben a Dukla Praha ellen csak egy gól jött össze (1.2), a másodikban a PSG ellen már öt (6), a nyolcaddöntőben a Partizan is ötöt (8) kapott, míg a negyeddöntőben a Manchester United egyet (1.8). Az elődöntőben a Zseljeznicsar ellen négyet (8) szerzett a Vidi, a Real Madrid ellen elveszített kétmeccses döntőben pedig egyet (2.2), így a csapat mutatója (27.2/12 mérkőzés) 2.27.

Az európai kupadöntőket játszó magyar csapatok arányosított góljait tekintve a következő rangsor állítható fel: 1. Újpesti Dózsa (1969, VVK) 4.38, 2. Ferencváros (1975, KEK) 3, 3. MTK (1964, KEK) 2.76,
4. Ferencváros (1968, VVK), 2.6, 5. Ferencváros (1965, VVK) 2.39, 6. Videoton (1985, UEFA) 2.27.
Mindez azt jelenti, hogy a Ferencváros 2023-as Ekl-selejtezős gólözöne már nagyon is a mérhető kategóriába tartozik. Ám a neheze csak most kezdődik!