Az Ausztrál Nagydíj hétvégéje a futam rajtjáig Sebastian Vettelről, utána a futamot megnyerő Kimi Räikkönenről szólt. A német pályafutása 37. rajtelsőségét jegyezte, s javította kiváló időmérős statisztikáját: futamai 36 százalékának az élről vágott neki, ennél csak Juan Manuel Fangio (57 százalék), Jim Clark (46), Alberto Ascari (44) és Ayrton Senna (40) volt hatékonyabb a kvalifikációk során.
Räikkönen harmadszor nyert futamot a hetedik rajtkockából indulva (ebből a rajtpozícióból rajta kívül csak Emerson Fittipaldi nyert egynél többször – kétszer), ráadásul az első pilóta lett, aki a hetes rajtszámú autóval verekedte fel magát a 7. rajthelyről az élre.
Ám cikkünkben e két versenyzőn túl tekintve pillantunk vissza az elmúlt hétvégére, kiemelt figyelmet szentelve az F1-be egy év kihagyás után visszatérő Adrian Sutilra, a reménytelen helyzetbe kerülő McLaren-istállóra és az újoncokra, akik közül Jules Bianchi nyújtotta a legmeggyőzőbb teljesítményt.
AZ AUSZTRÁL NAGYDÍJ KELLEMES MEGLEPETÉSE: ADRIAN SUTIL
Az Ausztrál Nagydíjon a 12. rajtkockából induló, közepesen kemény keverékű abroncsokon rajtoló Adrian Sutil egyéves kihagyás után visszatérve rögtön a középpontba került Melbourne-ben. Az előle indulók szuperlágy gumijainak gyors kopása és a Force India-Mercedes jól eltalált beállításai a 14. körben az élre röpítették a németet, aki hét körön át sikeresen maga mögött tartotta Sebastian Vettelt, aki csak kettejük boxkiállása után tudta megelőzni a Force Indiát.
A 15-ös rajtszámú autó is ugyanazokat az erényeket mutatta vasárnap, mint a Lotus és a Ferrari, azaz tartósan óvta az abroncsait – Vettel éppen ezért volt tehetetlen ellene, amikor az első kiállása után négy körrel utolérte, és ezért tudta olyan hamar megelőzni a következő kerékcsere után. A Red Bull ugyanis gyorsabban üzemi hőfokra hevítette a Pirelliket, mint a Force India, és Sutil tehetetlen volt. Később viszont simán tartotta a lépést a világbajnokkal, bár visszatámadni nem volt esélye.
Sutil teljesítményére mindenhol felkapták a fejüket, a brit Independent érdekesen közelítette meg a Force India-pilóta produkcióját. „Sutil teljesítménye máris meggyőzőbb volt annál, amit honfitársa, Michael Schumacher nyújtott három év alatt a Mercedesnél." |
Tizenhárom körrel a leintés előtt még a 2. helyen haladt, újabb négy, élen töltött kört követően Räikkönen simán megelőzte, nem csatázott a finnel. A végén viszont vele is kiszúrtak a szuperlágy gumik, Lewis Hamilton és Mark Webber is megelőzte, csapattársa, Paul di Resta viszont a csapat tilalma miatt nem vette el tőle a 7. helyezést.
Sutil életében először állt az élen F1-es futamon, mindjárt 11 körön át, aminél csak Räikkönen vezetett többet a versenyen. „Hihetetlen, hogy egy év kihagyás után ilyen pozícióba kerülhettem, bár végig tudtam, hogy a dobogós helyezésre nincs esélyem. Az autó nagyon jó, Malajziában is reális esélyünk lehet rá, hogy mindkét kocsival pontot szerezzünk" – mondta Sutil.
AZ AUSZTRÁL NAGYDÍJ LEGNAGYOBB CSALÓDÁSA: McLAREN
Hamilton őszintesége legyőzte az udvariasságát, és az ausztráliai időmérőt követően leszögezte, a lehető legjobb ütemben váltott a McLarentől a Mercedeshez. Bár a gumimelegítésben a Red Bullhoz hasonlóan hatékony autója a versenyen sokkal gyorsabban elkoptatta az abroncsait, mint Sebastian Vettel gépe, az ötödik helyezése még így is sokkal jobb annál, amit a McLarennel elérhetett volna.
Jenson Button a 9., Sergio Pérez a 11. helyen ért célba, s az angol képtelen volt leplezni csalódottságát.
„Ezzel az autóval, ha nem tudjuk nagy mértékben javítani, nem fogunk versenyt nyerni – mondta Button brit újságíróknak, majd az elmúlt hetek folyamatáról beszélt. – A tesztek végén elégedett voltam az autóval, de aztán amikor megláttam a riválisok eredményeit, nem hittem a szememnek. Tartottunk tőle, hogy nehéz versenyünk lesz, de az első futam előtt mindenki izgatott és derűlátó."
Button elmondta, a csapatnál nincs pánikhangulat, tudják, hogy a merész módosításokkal elkészített autó nagy munka árán feljavítható lesz, noha nem is csak egy kis részletet kell átalakítani. A legrosszabb élmény az számára, amikor kilép a csapat garázsából vagy motorhome-jából, és a paddockban találkozik az emberekkel, akik szánakozva néznek rá, és arról faggatják, hogy most komolyan ilyen rossz a gépe?
Szóba került, hogy a McLaren visszatér a tavalyi autójához, de ezt a lehetőséget a csapat vezetősége kizárta.
A McLaren elveszítette Hamiltont, az autó építéséért felelős Paddy Lowe technikai igazgató már nem dolgozik az istállónál, amely az év végén a főszponzor Vodafone-tól is elköszön, s várhatóan 2014 után a Mercedes motorjaitól is megválik, hogy Hondára váltson (a stuttgartiak már jelezték, hogy a továbbiakban szigorúan titokban tartják a McLaren előtt azokat az információkat, amelyekkel a Hondát segíthetik).
Wokingban remélik, ez a sok változás nem ugyanoda vezet, mint a Williams esetében az elmúlt egy évtizedben, hanem csak az a néhány lépés hátrafelé, amelynek köszönhetően több nagyobb lépést tehetnek előre – ha az idén nem is, a következő években.
ÚJONCMUSTRA – FELEMÁS BEMUTATKOZÁSOK, JULES BIANCHI REMEKELT
A tavalyi szezon végén a mezőnyből kikerült Michael Schumacher, Pedro de la Rosa, Timo Glock, Heikki Kovalainen és Narain Karthikeyan, akiknek a helyére sokkal fiatalabb újoncok kerültek. Bár azt, hogy a mezőny erősségét növelné a váltás, erősen kétségbe lehet vonni, de egy rekorddal máris gazdagabb lett az F1: az Ausztrál Nagydíj volt minden idők legalacsonyabb átlagéletkorú versenye.
A 22 pilóta átlagéletkora 27 év, 2 hónap és 20 nap volt, ami több mint két hónappal kevesebb az eddigi rekorder 1997-es Francia Nagydíjnál (27 év, 5 hónap, 2 nap). Legutóbb a 2009-es Magyar Nagydíjon, Jaime Alguersuari debütálásakor volt hasonlóan alacsony az átlagéletkor (27 év, 8 hónap és 21 nap). A legmagasabb átlagéletkort az 1951-es Belga Nagydíjon jegyezték fel 42 év, 9 hónap, 12 nappal – a mostani legidősebb versenyző, Mark Webber több mint hat évvel fiatalabb az akkori átlagnál.
Jules Bianchi volt az egyetlen újonc, aki tulajdonképpen hibátlan hétvégét teljesített, és a tavaly csak küszködő Marussiával azonnal figyelemre méltó eredményt tudott elérni. A francia végig magabiztosan tartotta maga mögött csapattársát és a két Caterhamet, a leggyorsabb körök listáján pedig közvetlenül Sebastian Vettel mögött végzett a 11. helyen csupán 0.045 másodperccel lemaradva a címvédőtől (lásd lenti listánkat).
Nem tudni, verné-e csapaton belül Glockot, de a fizető Max Chilton személyében olyan társ mellett versenyezhet, akit rendszeresen maga mögé utasíthat, és ahogy egykor Fernando Alonso Tarso Márques vagy Mark Webber Alex Yoong mellett, felhívhatja magára a figyelmet. Ha a Ferrari pilótaakadémiájának tagjaként az F1-be kerülő francia így folytatja, szponzori háttér nélkül is biztosíthatja jövőjét az F1-ben, méghozzá sokkal erősebb csapatban.
Ami a többi újoncot illeti, Esteban Gutiérrez nagy csapást mért saját hétvégéjére, amikor az időmérőn a falhoz vágta autóját, és már a Q1-ben kiesett. Mivel Nico Hülkenberg el sem tudott indulni a futamon, nincs viszonyítási alapunk, de négy kieső mellett a Sauberrel öt helyet javítani a minimális elvárás.
Valtteri Bottast dicséri, hogy miközben tapasztalt csapattársa, Pastor Maldonado végigszenvedte az egész hétvégét, ő bejutott az időmérő második szakaszába, és a futamon is végigment. Bottas a rajt után három helyet javított, ám a boxkiállásoknál rendre visszacsúszott, és csupán a Marussia és a Caterham párosát tudta megelőzni.
A 20. helyről induló Max Chilton sokáig Giedo van der Gardéval viaskodott, aminek az lett a vége, hogy összekoccantak, és első szárnyat kellett cserélnie. Chilton viszont az orrkúpcsere után is simán utolérte holland ellenfelét, és a két Caterham között ért célba.
Giedo van der Garde kalandos futamot zárt, hiszen először koccant Chiltonnal, majd a kerékcserét követően lassú defekttel küszködött, így számára az egyetlen cél az volt, hogy végigérjen a futamon. Ez sikerült is neki, igaz, csak az utolsó, 18. helyen.
1. | Kimi Räikkönen | Lotus-Renault | 1:29.274 | 213.845 km/ó | 56. kör |
2. | Jean-Éric Vergne | Toro Rosso-Ferrari | 1:29.498 | 0.224 mp h. | 50. |
3. | Fernando Alonso | Ferrari | 1:29.560 | 0.286 | 53. |
4. | Mark Webber | Red Bull-Renault | 1:29.732 | 0.458 | 45. |
5. | Lewis Hamilton | Mercedes | 1:29.759 | 0.485 | 45. |
6. | Sergio Pérez | McLaren-Mercedes | 1:29.926 | 0.652 | 46. |
7. | Jenson Button | McLaren-Mercedes | 1:30.198 | 0.924 | 41. |
8. | Felipe Massa | Ferrari | 1:30.239 | 0.965 | 38. |
9. | Romain Grosjean | Lotus-Renault | 1:30.395 | 1.121 | 41. |
10. | Sebastian Vettel | Red Bull-Renault | 1:30.409 | 1.135 | 42. |
11. | Jules Bianchi | Marussia-Cosworth | 1:30.454 | 1.180 | 52. |
12. | Valtteri Bottas | Williams-Renault | 1:30.652 | 1.378 | 42. |
13. | Adrian Sutil | Force India-Mercedes | 1:30.710 | 1.436 | 49. |
14. | Daniel Ricciardo | Toro Rosso-Ferrari | 1:30.881 | 1.607 | 33. |
15. | Paul di Resta | Force India-Mercedes | 1:30.894 | 1.620 | 56. |
16. | Esteban Gutiérrez | Sauber-Ferrari | 1:31.415 | 2.141 | 32. |
17. | Max Chilton | Marussia-Cosworth | 1:32.210 | 2.936 | 49. |
18. | Nico Rosberg | Mercedes | 1:32.259 | 2.985 | 18. |
19. | Charles Pic | Caterham-Renault | 1:32.261 | 2.987 | 55. |
20. | Giedo van der Garde | Caterham-Renault | 1:32.636 | 3.362 | 39. |
21. | Pastor Maldonado | Williams-Renault | 1:32.915 | 3.641 | 12.. |