Miközben két héttel ezelőtt Barcelonában még havazott is, Melbourne-ben a kellemes és a kellemetlen meleg között ingázott az időjárás. Az viszont azonos, hogy mindkét helyen gőzerővel készültek a Formula–1-es világbajnokság 2018-as rajtjára, persze másképpen. Mert amíg Spanyolországban az autókat tesztelték, Ausztráliában a pályát kezdték felismerhető állapotba hozni az első versenyre, amelytől már két hét sem választ el minket.
Mondjuk, a nyitó futam helyszínén, az Albert Parkban sétálva nem mindenhol következtetnénk rá.
Pedig az ország legnagyobb sporteseménye következik. A január legvégén véget érő Australian Open csak második a sorban, azóta ausztrál focival, rögbivel, krikettel és – utolsósorban – az európai fajtájú labdarúgással múlatják az időt a helyiek; akik között bőven vannak olyanok, akik zajos pénzkidobásnak tartják az egész F1-es hacacárét.
A panaszkodás alapját az képezi, hogy az Albert Park közterület, az F1-es versenyen használt aszfaltcsík is közút az év másik 51 hetében (olyan a minősége is amúgy…), ebben az egy hétben viszont elzárják a forgalomtól – sőt néhány bekötő utat már február végétől, ami jelentős probléma az óceánparti kertvárosokból a belső üzleti negyedbe igyekvőknek. Egyelőre viszont az ezen ingázó autósok is keverednek a munkagépekkel, traktorokkal, kamionokkal, amelyek hozzák-viszik az összes kelléket, ami ahhoz kell, hogy a békés, mesterséges tó köré épített parkos területből világszínvonalú sporteseményt kiszolgáló terület alakuljon. És bizony, van mit hozni-vinni, mert gyakorlatilag a nulláról építik újjá a helyet minden évben.
Majdnem 34 kilométernyi ideiglenes kerítést rakosgatnak le a hivatalos F1-es nyomvonal két oldalán, a kerítésalapul szolgáló összes betontömböt és reklámfalat újrafestik – természetesen ezzel jobbára már végeztek –, aztán egy-két hét alatt 34 ezer négyzetméternyi mobilépület nő ki a földből, plusz az összes nézőtér, amelyre 38 ezer ülést szerelnek fel. És akkor még nem említettük a fél tucat állóhelyi dombocskát, amelyek között akad olyan is, ahonnan belátható a pálya fele, ami persze így sem közelíti meg a Hungaroring völgyének legszerencsésebb pozícióit.
„Három szakaszból áll a munkánk: az építésből, a versenyhétből, ami ténylegesen egy hét, majd három hetünk van, hogy mindent eltüntessünk – nyilatkozta korábban a szállítmányozásért és építésért felelős igazgató, Kevin Barnett. – Sokat kell terveznünk, sok a cuccunk és sok a munkánk, de már nagy a tapasztalatunk is. Igyekszünk minimálisan zavarni a lakosságot, ugyanakkor már a mi építkezésünket is több százan jönnek el megnézni.”
Ez igaz, a mi szemlénk idején is sétálgattak a vidéken külföldi fanatikusok, és persze fotózgattak. Volt is mit, hiszen zajlik a munka. Például feltöltik a veszélyes kanyarokban a kavicságyakat, kirakosgatják a temérdek gumiabroncsból emelt védőfalakat, és persze ahol a tévéfelvételeken majd látszik, ott bőségesen locsolják a rekordhőséget hozó ausztrál nyár miatt szikkadt füvet. Az első kanyar mellett például már madarak fürdőztek a medencévé változott mezőn…
Egyetlen állandó eleme van a pályának: a főépület a boxutcában, amely elé már most sem lehet csak úgy besétálni, és amellyel szemben, a célegyenes külső oldalán található a Daniel Ricciardo csecsebecséit árusító sátor. A Red Bull ausztrálja már állampolgársága révén is nagy megbecsülésnek örvend, nagy körülötte a felhajtás, amire csak rátett egy jókora (hó)lapáttal, hogy a meglepően hűvös Barcelonában remek időt futott – így abban is bíznak egyesek, hogy hazai győzelemmel indulhat az év.
Mindenesetre viccesen hat, hogy a leendő harmadik szektor két oldalán még jól láthatók a parkolóhely-felfestések, miként a célegyenes közepén a mozgáskorlátozottaknak fenntartott parkolók is, meg több helyütt a 40 km/órás sebességkorlátozó táblák, de maholnap befut 120 kamion, amely már az F1-es csapatok felszerelését hozza, és egy hét múlva a főszereplők is megérkeznek a tesztek után elvégzett utolsó simításokat követően.
Magyarán: tényleg közeleg a Formula–1-es szezon.