F1: Häkkinen és Schumacher párharcának ikonikus pillanata

Az 1998-as és az 1999-es világbajnokságot is megnyerő Mika Häkkinen a Magyar Nagydíj megnyerésével átvette a vezetést a pontversenyben a tavasszal villámrajtot vevő, de nyáron négy verseny óta nyeretlen Michael Schumachertől, és két héttel később Belgiumban is a McLaren-Mercedesek voltak a leggyorsabbak az edzéseken. Az időmérőn a finn szerezte meg a pole pozíciót, Schumacher csak a negyedik helyről rajtolt.

Vasárnap hűvös időben, vizes pályán, a safety car mögött kezdődött a verseny. A repülőrajtot követően Häkkinen elhúzott a második helyről induló Jarno Trullitól, aki mögé a 4. kör végén Jenson Buttont megelőzve feljött Schumacher a harmadik helyre, majd az 5. kör legelején az olasz mellett is elment a német. Mögötte Button nekiment Trullinak, aki megpördült.

Schumacher a következő körben 10 másodperces hátrányból száraz pályára való gumikra váltott, később Häkkinen is kiállt az élről, s ugyanoda tért vissza a bokszból. Előnyéből hét másodperc maradt, amit Schumacher a nyirkos pályán fokozatosan csökkentett. A 13. körben Häkkinen a Stavelot-kanyarban a vizes rázókőre futva megpördült, s mire visszatért a pályára, a Ferrari németje elhúzott mellette.

Schumacher több mint öt másodperccel vezetett, amikor a 23. körben a bokszba állt új gumikért. Häkkinen öt körrel később állt ki, és amikor visszatért, megmaradt kettejük között a több mint öt másodperc. A finn azonban a frissebb gumikon gyorsan faragni kezdett a hátrányból, tíz körrel a leintés előtt már másfél másodpercre volt Schumachertől, aki küszködött a gumikkal, az egyenesekben rendre kereste a pálya vizes foltjait, hogy hűtse az abroncsait.

A McLaren-Mercedes edzéseken látott teljesítménybeli fölénye is nyilvánvaló volt, de Häkkinen nem kapkodott, biztosra akart menni. Az előzésre a legmegfelelőbb hely az Eau Rouge–Raidillon kombinációt követő egyenes volt, ezeken a McLaren körről körre gyorsabbnak tűnt a Ferrarinál, Schumacher rendre a pálya jobb szélére húzódott. A 40. körben Häkkinen megpróbált előzni, de Schumacher ismét jobbra húzódott, kis híján leszorította az útról a finnt, csak Häkkinen lélekjelenlétén múlt, hogy elkerülték az ütközést.

A következő, 41. körben éppen ebben az egyenesben érték utol a lekörözött Riccardo Zontát, aki a pálya közepén haladt. Schumacher ezúttal a szokásostól eltérően balra húzódva előzött, Häkkinen pedig jobbról suhant el a BAR-Honda mellett. A Les Combes-kanyarhoz egymás mellett érkeztek, ezúttal Häkkinen volt a belső íven, és el is fordult Schumacher mellett.

A SIKERTELEN ELŐZÉSI KÍSÉRLET 2:20-TÓL, A SIKERES 4:12-TŐL

A videó az elindítást követően a „Megtekintés a YouTube-on” szövegre kattintva érhető el.

A csata eldőlt, a finn nyert, de a verseny után hevesen gesztikulálva magyarázta Schumachernek, hogy tisztességtelen volt, amint a 40. körben megpróbálta leszorítani a pályáról, és a sajtótájékoztatón elárulta, megfontolja, hogy jelentse a manővert a sportfelügyelő-testületnél. Az egy körrel később történt előzésről Ron Dennis, a McLaren csapatfőnöke és a brit sajtó is szuperlatívuszokban emlékezett meg, míg Zonta csak annyi mondott, hogy Schumachert látta a visszapillantó tükrében, s nagyon meglepte, hogy a másik oldalon megjelent a finn.

Häkkinen hat pontra növelte előnyét a vb-pontversenyben, de a hátralévő négy futamot és ezzel a világbajnoki címet is Schumacher nyerte meg.

47. BELGA NAGYDÍJ
2000. augusztus 27., Spa-Francorchamps
44 kör, a 17 futamos idény 13. versenye
1. rajtsor: Mika Häkkinen (McLaren-Mercedes) és Jarno Trulli (Jordan-Mugen-Honda)
A dobogósok: 1. Mika Häkkinen (McLaren-Mercedes), 2. Michael Schumacher (Ferrari), 3. Ralf Schumacher (Williams-BMW)
A versenyben vezettek: Michael Schumacher 23 kör (13–22., 28–40. kör), Mika Häkkinen 21 (1–12., 23–27., 41–44.)

A TELJES FUTAMOT IDE KATTINTVA NÉZHETI MEG

SOROZATUNK KORÁBBI RÉSZEI

15.: Senna parádés első kört futott, majd le is körözte Prostot

16.: Jim Clark körhátrányból állt az élre, de aztán jött az utolsó kör

EXTRA, 45.: Stirling Moss eltüntette az 50 lóerős hátrányt Monacóban

17.: Nigel Mansell óriási hajrája után 14 ezredmásodperc döntött

18.: Vettel hibája a Hamilton elleni harc végét jelentette – talán végleg

19.: Gilles Villeneuve utolsó győzelme az 1980-as évek mesterműve volt

20.: Vettel a sírból hozta vissza a világbajnoki címet Brazíliában