F1: Nem Vettel lenne az első világbajnok, akit eltiltanak

Az F1 világában megoszlanak a vélemények arról, érdemes-e további büntetéssel sújtani Sebastian Vettelt, aki dühében oldalról nekiment Lewis Hamilton kocsijának az Azeri Nagydíj egyik biztonsági autós szakaszában. A német versenyző a futamon 10 másodperces stop and go büntetést kapott, az FIA azonban hétfőn még alaposabban kivizsgálja, szükséges-e további lépéseket tenni az ügyben. Figyelembe véve, hogy Vettelt már a tavalyi mexikói őrjöngése után is csak egy hajszál választotta el az eltiltástól, nem lenne meglepő, ha „visszaesőként” most nem kapna kegyelmet. Összegyűjtöttük, hogy a múltban milyen kihágásokért járt eltiltás.

Romain Grosjean – 2012

A francia pilóta első teljes idénye finoman szólva is döcögősen indult, mert bár tempója kiemelkedőnek bizonyult, a párharcoknál és a rajtszituációknál rendre rossz megoldásokat választott. Kicsit úgy tűnt, mintha a pilótafülkéből képtelen lenne felmérni autója valós méreteit, így az első 11 futamon hatszor keveredett valamilyen rajtbalesetbe, hogy aztán teljesítményére spái pusztításával tegye fel a koronát. Grosjean a rajt után felelőtlenül ráfutott Lewis Hamilton autójára, a levegőbe emelkedett, és Fernando Alonso fejét is kis híján eltalálta. A sportfelügyelőknél ezzel be is telt a pohár, és sorozatos kihágásai miatt a következő futamról eltiltották.

Michael Schumacher – 1994

A legendás német versenyző elképesztő formában nyitotta az 1994-es szezont, az első hét futamból hatot megnyert, a nyolcadikon viszont buta hibák sorozatával hozta magát lehetetlen helyzetbe. A felvezető körön teljesen indokolatlanul kétszer is megelőzte Damon Hillt, amiért öt másodperces stop and go büntetést kapott. A Benetton-csapat viszont nem értett egyet az ítélettel, és addig-addig civakodtak a versenyigazgatóval, míg a németet végül fekete zászlóval kizárták a futamból. Schumacher ennek ellenére nem állt ki, csupán stop and go büntetését töltötte le, immár teljesen feleslegesen. A sorozatos kihágásokért végül két versenyről is eltiltották.

(Három évvel később Jacques Villeneuve-nek nekiment az idényzárón – más kérdés, hogy ő kiesett, a kanadai célba ért és világbajnok lett – amiért az FIA utólag az összes vb-pontjától megfosztotta, és kizárta a teljes szezonból.)

Mika Häkkinen – 1994

A későbbi kétszeres világbajnok már felfüggesztett eltiltással érkezett az 1994-es Német Nagydíjra, amiért Silverstone-ban az utolsó körben összeütközött Rubens Barrichellóval. A forrófejű finn ennek ellenére Hockenheimben sem fogta vissza magát, és a rajtnál rakétaként kilőve összekoccant David Coultharddal. Autója ezután irányíthatatlanul csúszott keresztbe a pályán, három másik ellenfelét is bajba sodorva és fékezésre kényszerítve. Az FIA-nál ezzel betelt a pohár, és nem engedte indulni Häkkinent a következő, mogyoródi futamon.

Eddie Irvine – 1994

Miután az 1993-as szuzukai hétvégén Eddie Irvine-nak sikerült úgy felhergelnie Ayrton Sennát, hogy még egy pofon is elcsattant, az FIA-nál árgus szemekkel figyelték a bohém ír további ténykedését, és nem csoda, hogy az első adandó alakalommal lecsaptak rá. Persze Irvine teljes mértékben meg is érdemelte a büntetését, miután az 1994-es idénynyitón, Interlagosban a pálya szélére szorította Jos Verstappent, akinek autója a füvet csípve visszasodródott az aszfaltra, és három másik kocsit is magával „vitt”. Csak a csodának köszönhető, hogy senki sem sérült meg az esetben, és bár az FIA először csak egy versenyre tiltotta el Irvine-t, az ír fellebbezése után három futamra növelte a büntetés mértékét.

Nigel Mansell – 1989

A brit „oroszlán” túl nagy lendülettel érkezett meg csapatához a boxba az 1989-es Portugál Nagydíjon, és ahelyett, hogy megvárta volna, hogy szerelői visszatolják a megfelelő helyre, rükvercbe váltott, és elkezdett hátrafelé manőverezgetni szerelői között. A sportfelügyelők szabályellenesnek ítélték Mansell tolatását, és azonnal diszkvalifikálták, ő azonban fittyet hányt a folyamatosan lengetett fekete zászlóra, és biztos, ami biztos, még Ayrton Sennát is kilökte a pályáról. Ez viszont már több volt a soknál, a következő futamról eltiltották a magáról megfeledkező ferrarist.

Ha a társak „utálnak ki”

Azokban az időkben, amikor a pályák még nem voltak félméterenként bekamerázva, bizony többször előfordult, hogy az illetékesek csak a versenyzők beszámolóira hivatkozva tudtak kivizsgálni egy-egy nagyobb balesetet. Így volt ez az 1973-as Brit Nagydíjon is, amikor Jody Scheckter a Woodcote-kanyart túl szélesen véve a pályán keresztülcsúszva orral beleállt a betonfalba. Bár a dél-afrikai karcolás nélkül megúszta, mögötte kis túlzással mindenki összeütközött, és tömegbaleset okozásáért a pilóták érdekvédelmi szervezete (GPDA) kezdeményezte eltiltását (végül hivatalosan nem tiltották el, de a McLaren önként „jegelte” Schecktert négy futamra). De ugyanígy járt az 1978-as Olasz Nagydíjon Riccardo Patrese is, akit a társak bűnbaknak kiáltottak ki a Ronnie Peterson halálát okozó tömegbalesetben – az ő eltiltását szintén a GPDA kérvényezte, és ki is kellett hagynia a következő futamot.