Hamiltonnak Lauda félpontos példáját kell követnie

1950, OLASZ NAGYDÍJ (MONZA) – ALFA ROMEO
A verseny előtt: 1. Juan Manuel Fangio 26 pont, 2. Luigi Fagioli 24, 3. Giuseppe Farina 22
Világbajnok: Farina 30, 2. Fangio 27, 3. Fagioli 24
(pontrendszer: 8, 6, 4, 3, 2 az első ötnek plusz 1 pont a leggyorsabb körért. A 7 futamból csak a 4 legjobb eredmény számított)

Mindjárt az első világbajnokság záró futama előtt nagy szerepet kaptak a matematikusok. Az év egyetlen ütőképes autóját kiállító Alfa Romeo mindhárom gyári pilótája esélyes volt még a világbajnoki címre. Az élen Fangio állt 26 ponttal, mögötte Fagioli 24-gyel, míg Farina 22-vel, mégis Fagioli helyzete volt a legrosszabb, mert a korábbi vb-futamokon négyszer hat pontot szerzett, azaz győzelem plusz leggyorsabb kör esetén is csak 3 ponttal növelte volna pontjai számát (s ez is csak akkor lett volna elég, ha Fangio nem gyűjt többet, Farina pedig legfeljebb harmadik). Fangiónak és Farinának viszont három-három pontszerzése után nem kellett mínuszolástól tartania.

Fangiónak a második helyezés a többiek eredményétől függetlenül garantálta volna a világbajnoki címet, de váltóhiba miatt kiesett, csupán a leggyorsabb körért járó pontot kapta meg. Farina simán nyert, ezzel három ponttal megelőzte argentin csapattársát, míg Fagioli az Alfával először versenyre kelő Ferrari és benne Alberto Ascari mögött harmadik lett, s hivatalosan nem is szerzett pontot.

1956, OLASZ NAGYDÍJ (MONZA) – FERRARI
A verseny előtt: 1. Juan Manuel Fangio 30, 2. Peter Collins 22
Világbajnok: Fangio 30, 2. Stirling Moss (Maserati) 27, 3. Collins 25, 4. Behra 22
(pontrendszer: 8, 6, 4, 3, 2 az első ötnek plusz 1 pont a leggyorsabb körért. A 8 futamból csak az 5 legjobb eredmény számított)

Az 1956-os idényben Fangio a Ferrarinál versenyzett, és az 1950-es helyzethez hasonlóan (a mínuszolások miatt) csak úgy bukhatta el a világbajnoki címet, ha kiszorul az első kettőből és Collins győz. Bár a maseratis Jean Behra ugyanúgy 22 ponttal állt, mint Collins, korábban ötször szerzett pontot, azaz hiába nyert volna, négy pont elvesztésével számolhatott, így nem érhette utol Fangiót.

Az argentin a futam első felében kormányműhiba miatt kiesett, s bár megkérték Luigi Mussót, egy másik ferrarist, hogy adja át a volánt Fangiónak (aki a felezések miatt Collins győzelme esetén a második helyezéssel sem lett volna világbajnok), az olasz nem szállt ki, ment tovább. Collins a második helyen az éllovas Stirling Moss Maseratiját üldözte, minden esélye megvolt a világbajnoki címre. 15 körrel a vége előtt a boxba hajtott rutinellenőrzésre, de látta, hogy Fangio megtörten áll a garázs előtt, és saját vb-álmát feladva kiszállt, hogy az argentin legendának adja az autóját.
Fangio beült, hat másodperccel kapott ki az üzemanyag-problémákkal küszködő Mosstól – mondani sem kell, ennél az „üléscseréje" Collinsszal sokkal tovább tartott a boxban. Fangio és Collins 3-3 pontot kapott (Fangiónak ezt a mínuszolás miatt jóvá sem írták), és Collins a vb 2. helyét is elbukta Moss-szal szemben.

Az F1 történetének egyik, ha nem a legsportszerűbb gesztusa segítette Fangiót negyedik világbajnoki címéhez.

A FUTAM

1967, MEXIKÓI NAGYDÍJ (MEXIKÓVÁROS) – BRABHAM
A verseny előtt: 1. Denny Hulme 47, 2. Jack Brabham 42
Világbajnok: Hulme 51, 2. Brabham 46
(pontrendszer: 9, 6, 4, 3, 2, 1 az első hatnak. 11 futam volt, az első hat legjobb öt eredménye és az utolsó öt négy legjobb eredménye számított)

Jack Brabham egy évvel korábban saját építésű autójával megnyerte a világbajnokságot, de 1967-ben túlságosan lefoglalták az istálló vezetésével és a gép fejlesztésével kapcsolatos teendők, miközben csapattársa, Denny Hulme csak a versenyzésre összpontosított. Az utolsó, mexikói futam előtt az új-zélandi ötpontos előnnyel vezetett az ausztrál előtt, akinek a speciális pontozás miatt (az utolsó öt futam négy legjobb eredménye számított) két pont mínusszal kellett számolnia. Azaz Brabham győzelme esetén elég lett volna neki a negyedik helyezés is.

Hulme csak arra összpontosított, hogy közvetlenül Brabham mögött legyen. A rajtrácson a címvédő az 5., csapattársa a 6. helyen állt fel, és Hulme a futamon is árnyékként követte főnökét, majd a hajrában, amikor már szétszakadt a mezőny, le is maradhatott, mert simán harmadik lett Jim Clark és a győzelmi kényszerben száguldó Brabham mögött. Így is megszerezte egyetlen vb-címét.

1984, PORTUGÁL NAGYDÍJ (ESTORIL) – McLAREN
A verseny előtt: 1. Niki Lauda 66, 2. Alain Prost 62.5
Világbajnok: Lauda 72, 2. Prost 71.5
(pontrendszer: 9, 6, 4, 3, 2, 1 az első hatnak. 16 futam volt, a legjobb 11 eredmény számított)

Lauda az idény első kilenc versenyéből csak hármon szerzett pontot, de az két győzelem és egy második helyezés volt. Prost 11.5 ponttal előzte meg – az esős Monacói Nagydíjat a táv 75 százalékának teljesítése előtt leintették, ezért a francia a győzelméért 9 helyett 4.5 pontot kapott, innen származott a fél pontja. Lauda aztán a következő hat viadalon 42 ponttal gazdagodott, s 66–62.5-re fordított csapattársával szemben.

A portugáliai idényzáró előtt Lauda tudta, hogy a Német és Holland GP-hez hasonlóan elég a második helyen célba kísérnie a diadalmaskodó Prostot, mert fél ponttal így is övé lesz a vb-cím. Ám amíg Prost a 2. helyről rajtolt, Lauda csak a 11. rajtkockát szerezte meg. A startnál a francia óvatos volt, a 3. helyen fordult az első kanyarba, de a 9. körben már vezetett. Lauda ekkor még mindig csupán a 9. volt.

Megfontolt, de céltudatos versenyzéssel a 70 körös verseny 28. körében jött fel a hatodik helyre, a 33. körben a fiatal Ayrton Sennát megelőzve már a 3. volt, de előtte Prost és Nigel Mansell messze járt. A Lotus angol pilótája az 51. körben fékhibával bajlódott, megcsúszott, s bár Lauda elé jött vissza a pályára, a következő körben ismét kipördült, és ekkor már Lauda volt a 2. helyen. 13.5 másodperces hátránnyal ért célba Prost mögött, de félpontos előnnyel világbajnok lett.

1996, JAPÁN NAGYDÍJ (SZUZUKA) – WILLIAMS
A verseny előtt: 1. Damon Hill 87, 2. Jacques Villeneuve 78
Világbajnok: Hill 97, 2. Villeneuve 78
(pontrendszer: 10, 6, 4, 3, 2, 1 az első hatnak. 16 futam volt, minden eredmény számított)

Damon Hill az előző két évben alulmaradt Michael Schumacherrel szemben, és a német Benettontól Ferrarihoz szerződése adott neki reményt arra, hogy világbajnok legyen. Újonc csapattársa, Jacques Villeneuve az első futamtól kezdve gyorsnak bizonyult, de végig nyilvánvaló volt, hogy ez a szezon Hillé. Villeneuve az idényzáró Japán Nagydíj előtti négy versenyen 21-ről 9 pontra faragta a hátrányát, így matematikai esélyt teremtett arra, hogy világbajnok legyen. Ehhez nyernie kellett volna úgy, hogy Hill közbe üres kézzel zár.

A pole a kanadaié lett, de elszúrta a rajtot, visszaesett a 6. helyre. A 4. pozíciónál nem jött előrébb, a 37. körben pedig lejött a kereke, és feladta a versenyt. Hillnek addig sem kellett aggódnia, de ezzel biztossá vált a vb-elsősége.

TOVÁBBI ESETEK – AMIKOR HARMADIK, SŐT, NEGYEDIK FÉL IS ÉRDEKELT VOLT

1986, AUSZTRÁL NAGYDÍJ (ADELAIDE) – WILLIAMS
A verseny előtt: 1. Nigel Mansell 70, 2. Alain Prost (McLaren) 64, 3. Nelson Piquet 63
Világbajnok: Prost 72, 2. Mansell 70, 3. Piquet 69
(pontrendszer: 9, 6, 4, 3, 2, 1 az első hatnak. 16 futam volt, a legjobb 11 eredmény számított)

Mansell, Prost és Piquet hármasa sokáig Ayrton Sennával kiegészülve négylovas versenyfutást rendezett a világbajnoki címért, de Senna a Lotusszal a hajrára leszakadt, s az idényzáróra már matematikai esélye sem maradt. Mansell kényelmes előnnyel érkezett Ausztráliába, tudta, hogy Prost és Piquet eredményétől függetlenül elég lenne dobogóra állnia – ez a legutóbbi nyolc futamból hatszor sikerült neki.

Az angol nem bízta a véletlenre, megszerezte az első rajthelyet, de az első körben óvatos volt, Senna, Piquet, valamint Keke Rosberg, Prost csapattársa is megelőzte. Rövidesen Rosberg állt az élre, nagy előnyt épített ki, miközben Piquet megpördült, Prost pedig defekt miatt a boxban járt. 25 körrel a 81 körös futam vége előtt Rosberg mögött Piquet, Mansell, Prost volt a sorrend, szorosan egymás mögött haladtak, ami a kedvező állás ellenére nem volt kényelmes a vb-éllovas Mansell számára.

A 63. körben Rosberg defektet kapott és kiállt, a három vb-menő csatája tehát már az első helyért folyt. Mansellnek a változás miatt Prosttól sem kellett annyira tartania, hiszen a dobogó biztosnak tűnt. A francia meg is előzte az angolt, mögöttük mindenki körhátrányban volt. Ám Mansell bal hátsó kereke a pálya egyik leggyorsabb pontján szétrobbant, az angol kiesett, s csak az maradt a kérdés, Piquet vagy Prost nyeri meg a vb-t. A brazil tartott a defekttől, ezért kiállt a boxba, új gumikat kapott, de az így élre kerülő Prost a 15 másodperces előnyéből négyet a célig megőrzött, és világbajnok lett.

A Williams-istállónak utólag többen felrótták, miért engedte két pilótájának a nyílt csatát, ám a többség úgy vélte, éppen ennek volt köszönhető az F1 történetének egyik legfordulatosabb és legizgalmasabb GP-je.

MANSELL DEFEKTJE

2007, BRAZIL NAGYDÍJ (INTERLAGOS) – McLAREN
A verseny előtt: 1. Lewis Hamilton 107, 2. Fernando Alonso 103, 3. Kimi Räikkönen (Ferrari) 100
Világbajnok: Räikkönen 110, 2. Hamilton 109, 3. Alonso 109
(pontrendszer: 10, 8, 6, 5, 4, 3, 2, 1 az első nyolcnak. 17 futam volt, minden eredmény számított)

Az újonc Hamilton az utolsó előtti futamot megelőzően 12 ponttal vezetett Alonso és 17-tel Räikkönen előtt, azaz a Kínai Nagydíjon bebiztosíthatta volna a világbajnoki címét. Ehhez elég lett volna nem nagyon kikapnia a Ferrari finnjétől és Alonso előtt célba érni. Minden jól alakult az esőben, de a száradó pályán a boxba hajtva a kevés sanghaji kavicságy egyikébe csúszott, és kiesett. Räikkönen nyert, Alonso lett a második – az idényzáró Brazil Nagydíj előtt Hamilton előnye csapattársával szemben 4, Räikkönen előtt 7 pontra olvadt. De még mindig ő volt a vb fő esélyese.

Az angolnak elég lett volna közvetlenül Alonso mögött célba érnie, illetve Räikkönen győzelme esetén az első ötbe kellett volna beférnie. Hamilton a 2. helyről indult, két riválisa a 2. sorból kezdte a futamot. Ám az első körben a vb-éllovas visszaesett a 8. helyre, Räikkönen pedig a pole-ból induló csapattársa, Felipe Massa mögött a 2. helyen haladt. Hamilton feljött a 6. helyig, de az autója elektronikus rendszerét váltóhiba miatt újra kellett indítania, és a mezőny végére csúszott vissza. Onnan nem volt visszaút. A 7. helyig küzdötte vissza magát, azaz a verseny során egyetlen kört sem zárt a vb-címhez szükséges ötödik pozícióban. Alonsónak jó lett volna a harmadik hely a két Ferrari mögött, de csak abban az esetben, ha Massa marad az élen. Ám a Ferrarinál megoldották a helycserét, Räikkönen győzött és világbajnok lett, egy-egy ponttal megelőzve a két McLaren-pilótát.

A McLaren kémbotránytól és az Alonso–Dennis–Hamilton ellentéttől hangos szezonja a pályán is csalódással ért véget.

2010, ABU-DZABI NAGYDÍJ – RED BULL
A verseny előtt: 1. Fernando Alonso (Ferrari) 246, 2. Mark Webber 238, 3. Sebastian Vettel 231, 4. Lewis Hamilton (McLaren) 222
Világbajnok: Vettel 256, 2. Alonso 252, 3. Webber 242, 4. Hamilton 240
(pontrendszer: 25, 18, 15, 12, 10, 8, 6, 4, 2, 1 az első tíznek. 19 futam volt, minden eredmény számított)

Az F1 történetében először négy versenyzőnek volt esélye a világbajnoki cím megszerzésére, közülük kettő Red Bull-Renault-val indult Abu-Dzabiban. Webber és Vettel Alonso üldözője volt, a legtöbben az ausztrál és a spanyol csatáját várták a vb-címért, míg Hamiltonnak csak matematikai esélye maradt. Vettel rajtolt az élről, Alonso a 3., Webber az 5. rajthelyről várta a piros lámpák kialvását.

Vettel a rajttól fogva vezetett, csak annyi időre adta át az első helyet Jenson Buttonnak, amennyivel később cserélt kereket a vb-címvédő. Simán nyert a német, és hatalmas szerencséje volt, hogy a Ferrari Alonsóval nem rá figyelt, nem az ő stratégiáját követte le, hanem Webberét, aki korán kiállt a boxba. Alonso az ausztrál elé, de az első körben új gumikat kapó Vitalij Petrov mögé jött vissza, és a Bridgestone utolsó versenyén még könnyedén lehetett teljesíteni a versenytávot egyetlen készlet abronccsal. DRS viszont nem volt, és Alonso az orosz mögött ragadt az egész versenyen, vagyis nem fért be a vb-címhez szükséges első négy helyre. Csak a 7. lett, Webber pedig 8.

Vettel minden idők legfiatalabb világbajnoka lett, s ez volt az első alkalom az F1 történetében, amikor úgy lett valaki vb-győztes, hogy az utolsó futamon a csapattársa és más istálló versenyzője is esélyes volt a cím megszerzésére.