Eb 2020: müncheni igazság – csapatot és sört sosem cserél az ember!

BABJÁK BENCE (szöveg), ÁRVAI KÁROLY (fotó) (MÜNCHEN)BABJÁK BENCE (szöveg), ÁRVAI KÁROLY (fotó) (MÜNCHEN)
Vágólapra másolva!
2021.06.17. 10:33
null
Elszédül az ember a sörszalag látványától <br />– gőzerővel megy a gyártás, mert az Eb alatt megnő a fogyasztás (Fotó: Árvai Károly)
Bajorországban a futball és a folyékony kenyér szinte elválaszthatatlan, lapunk a régió fővárosának sörfőzdéjében kutatta az okokat.

A szomorú kedd este után nem tudhatjuk, hány német drukker fojtotta italba bánatát a Franciaországtól elszenvedett 1–0-s vereséget követően, azt viszont bátran állíthatjuk, egyetlen olyan város sincs Németországban, ahol a futball és a sör között annyira szoros lenne a kapcsolat, mint Münchenben. A tradicionális népviselet vagy az ínycsiklandozó kolbász éppúgy része a bajor kultúrának, mint a sör, így lapunk a város keleti szélénél fekvő Hofbräu sörgyárban igyekezett utánajárni a helyi identitást meghatározó italnak.

„München a sör fővárosa, már csak azért is, mert itt gyártják a legnagyobb mennyiségben  – mondta a Nemzeti Sportnak Michael Möller, a sörgyár igazgatója. – Az italt körülvevő, az arra épülő kultúra sehol sem annyira jelentős, mint a bajor fővárosban, a sörkertek száma egyetlen másik településen sem haladja meg a müncheni számot. A városban gyakran bonyolítanak le hivatalos rendezvényeket, amelyeken prominens személyek, politikusok és multinacionális cégek vezetői teszik tiszteletüket. Ha az ilyen elegáns banketteket Berlinben tartják, többnyire pezsgővel, borral vagy koktéllal kínálják a vendégeket, míg Münchenben a sör az, ami sosem maradhat el. Az is borítékolható, hogy amikor a pincér a poharakkal megrakott tálcával belép a terembe, a középre és a terem végébe ültetett vendégeknek az első körben biztosan nem jut ital.”

Michael Möller igazgató a Nemzeti Sport munkatársait körbevezette a gyárban, 
az út egy régi hordónál kezdődött (Fotó: Árvai Károly)
Michael Möller igazgató a Nemzeti Sport munkatársait körbevezette a gyárban, az út egy régi hordónál kezdődött (Fotó: Árvai Károly)

A német léptékkel közepes méretűnek számító telephelyen mintegy negyven tankban dübörögnek az automata vezérlésű gépek. A túránk első állomásaként meglátogatott palackozóhelyiségben, a hangosan zakatoló futószalagok és masinák keltette alapzajban végeláthatatlan sorokon kígyóznak az üvegek, amelyeket az alapos fertőtlenítés és tisztítás után – a sérült palackokat automatikusan leveszik a futószalagról – a gépek feltöltenek, felcímkéznek, rácsavarják a kupakot, majd a gondosan előkészített rekeszekbe helyezik – több tízezret óránként. A hangárra emlékeztető helyiségben nincs megállás, a gyártás az év 365 napján zajlik, naponta majdnem ezer hektoliternyi sör kerül a palackokba. A grandiózus számok alapján elsőre talán meglepő, ám mindössze százharmincöt ember dolgozik a létesítményben, ebbe a takarítóktól kezdve a laborban dolgozó vegyészeken át mindenki beletartozik.

„Ha valaki körbejárja a sörfőzdét, csak elvétve találkozik a sorok között emberekkel, a modern technológia korában a gépeket automata vezérli  – folytatta Michael Möller. – A minőséget garantáló receptet természetesen a szakemberek állítják össze, de nyilván nem állnak ott a szalagok és a tartályok mellett.”

A gyárban nem kapukra játszanak, hanem tartályokra, márpedig a futballt imádó müncheniek szerint akkor van endben minden, 
ha a sörgyártás is teljes erőből dübörög, és az aranyló nedű nem fogy ki (Fotó: Árvai Károly)
A gyárban nem kapukra játszanak, hanem tartályokra, márpedig a futballt imádó müncheniek szerint akkor van endben minden, ha a sörgyártás is teljes erőből dübörög, és az aranyló nedű nem fogy ki (Fotó: Árvai Károly)
A SZÁMOK NYELVÉN

6
ezer tonna malátát dolgoz fel évente a müncheni sörgyár

432
évvel ezelőtt kezdődött a Hofbräu története, miután V. Vilmos bajor herceg ízetlennek találta az akkori söröket

A sörfőzés folyamatának végigkövetése közben a látogató előbb szaunában, majd hideg pincében érezheti magát. A százötven méter mélyre nyúló kútból kinyert vizet ugyanis előbb felforralják az óriási tartályokban, majd néhány fázissal később 98-ról 7 fokra hűtik le. Az egyik részlegben fülledt hőség, a másikban a borospincéket idéző hűvös levegő az úr, a minőség méréséhez pedig a sörgyár igazgatója szerint az utóbbira van szükség.

„A teszt egyszerű, bárki elvégezheti. Tegyék be a hűtőbe a kettő- és a négyhetes erjesztéssel készített italt, majd négy-hat hét múlva nyissák fel az üveget, és kóstoljanak bele. Azonnal érzik majd a különbséget.”

Más kérdés, hogy olykor az évszázadok óta minőséget garantáló recept és a kerthelyiségek padjaira sütő napfény is kevésnek bizonyul a szórakozáshoz: ha a kedvencek vereséget szenvednek, a sör is keserűbbnek hat. Tekintve, hogy München az Európa-bajnoki meccseket rendező városok egyike, adódik a kérdés: vajon a nyári kontinenstorna mennyire érezteti hatását a sörfőzde életében?

„Természetesen a rendeléseken is érződik, amikor világ- vagy Európa-bajnokságot rendeznek, de talán nem abban az értelemben, ahogy a kívülállók többsége gondolná. A kereslet ugyanis nem a stadionok vagy a sörkertek oldaláról, hanem a szupermarketek és a kiskereskedések részéről ugrik meg. A nyári napsütésben labdarúgó-esemény nélkül is tele vannak a sörkertek, így a tulajdonosok teljesen feltöltik a készletet. Márpedig, ha valami tele van, azt nem lehet tovább tölteni. A nyári időszakban a fogyasztást nem befolyásolja, hogy van-e közben futballmeccs vagy sem. A mérkőzést kisebb baráti vagy családi körben néző drukkerek viszont a bevásárlóközpontba vagy a kisboltba mennek be, hogy előkészüljenek a közös meccsnézésre. Ez az a faktor, amelyet mi is megérzünk. Természetesen, ha hatvanezer ember szurkol az Allianz Arenában, és a létesítmény az adott sörgyártól rendeli a készletet, az jelentős tétel, de most mindössze tizennégyezer-ötszáz nézőt engednek be, és csak négy meccset rendeznek Münchenben. Ez így önmagában nem jelent nagy fellendülést a szállítónak. Ráadásul az Eb alatt csak alkoholmentes sör engedélyezett Münchenben. Számokban kifejezve, a nagy világversenyek idején nagyjából harminc százalékkal növekszik meg a rendelések száma, a döntő után pedig érezhetően csökken a kereslet.”

Kívül hófehér a müncheniek sörgyára (Fotó: Árvai Károly)
Kívül hófehér a müncheniek sörgyára (Fotó: Árvai Károly)

Némi fellendülés természetesen erre az iparágra is ráfér, a tavaly márciusban berobbanó pandémia itt is éreztette hatását. A munka koordinálása szempontjából könnyebbséget jelentett a telephelyen dolgozó alacsony létszám és a kevés személyes érintkezés, a munkatársak között mindössze egy-két pozitív esetet regisztráltak. A nehézséget a kuncsaftok számának drámai csökkenése jelentette, a sörgyár vásárlóinak hatvanöt százalékát ugyanis az éttermek és a vendéglátóhelyek jelentik – csakhogy a járványhelyzet miatt egyik napról a másikra zártak be.

Most úgy tűnik, a szigorítások feloldása után a forgalom is visszatér a megszokott mederbe, a válogatott és klubcsapatok meccseire pedig nemcsak a német vendéglátóhelyek tekintenek bizakodással.

„Az Egyesült Államokban is jelen vagyunk, többek között Las Vegasban. A számok pedig azt mutatják, hogy a német válogatott mérkőzései vagy a Bundesliga-csapatok találkozói az ottani sörházainkban is fontos eseménynek számítanak. Olyankor a német turisták hagyják a kaszinókat és az amerikai italokat, inkább a mi sörházunkat választják. A hűség egyébként Münchenben, sőt egész Bajorországban tetten érthető. Itt a sör kicsit olyan, mint a futballcsapat, az ember kiválasztja a kedvencét, és élete végéig hű marad hozzá. Nagyon nehéz lenne meggyőzni egy bajort, hogy az északi márkákat válassza a helyi főzdék termékei helyett.”

És mire a cikk végére ért az olvasó, az üres üvegek megtisztultak, és megteltek sörrel (Fotó: Árvai Károly)
És mire a cikk végére ért az olvasó, az üres üvegek megtisztultak, és megteltek sörrel (Fotó: Árvai Károly)

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik