Fürjes Balázs: Csillagos ötös Budapestnek az Eb-rendezésért!

– Államtitkár úr, egy héttel az Európa-bajnokság döntője után mi jut először eszébe az Euro 2020-ról?
– Az, hogy megint jól meglepett bennünket a nemzeti válogatott! – mondta lapunknak Fürjes Balázs, Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár és a nagy nemzetközi sporteseményekért felelős kormánybiztos; az ő feladata volt a Puskás Aréna megtervezésének, felépítésének és az Eb kapcsán a házigazda város szervezési feladatainak irányítása. – A torna előtt azt gondoltam: ha már két éve újabb és újabb váratlan eredményekkel örvendeztet meg minket Marco Rossi csapata, legyen részünk kellemes meglepetésben a „halálcsoportban” is! Nos, nem is egyre futotta, a magyar együttes mind a három csoportmeccsén nagyszerűen helytállt. Kevesen számítottak rá, hogy a harmadik fordulóban ki-ki mérkőzést vívunk Münchenben, s nem sok hiányzott ahhoz, hogy a németek által „berni csodaként” emlegetett vb-döntős vereségért – ami inkább volt csalás, mint csoda, tekintve, hogy a németek a csoportkörben tudatosan szétrúgták Puskás Öcsit, akinek szabályos egyenlítő gólját a fináléban lesnek minősítette a bíró… – egy igazi „müncheni csodával” törlesszünk.

– A Puskás Aréna volt az egyetlen Eb-helyszín, ahol minden találkozót telt ház előtt játszhattak le. Ezt is figyelembe véve milyen osztályzatot érdemel Budapest?
– Csillagos ötöst! A Carpathian Brigade szurkolói csoport készíttetett egy pólót „A futball hazatért” felirattal. Valóban, hozzánk is hazatért, és igazán csak nálunk volt otthon. A világversenyek lényege, hogy a mérkőzéseket zsúfolt lelátók előtt játsszák, s teljenek meg az utcák, a terek szurkolókkal, az Eb vagy vb legyen igazi fesztivál. Ez egyedül Budapestre volt jellemző az Euro 2020 idején. De még valamiért jár a csillagos ötös.

– Miért?
– Az Európa-bajnokság volt a Puskás Aréna igazi premierje. Most volt az első éles bevetés, tétmeccs és telt ház egyben. Az UEFA szerint Európa három legjobb futball-létesítménye a londoni Wembley, a müncheni Allianz Arena és a Puskás Aréna. Nos, erről az Európa-bajnokság kapcsán végre ország-világ megbizonyosodhatott. Az Eb mindemellett visszaigazolta a „Puskás-ötös” tervünket is.

– Abban mi szerepelt?
– Öt célt tűztünk ki, amikor elkezdtük tervezni a Puskás Arénát. Az első: a múlt tisztelete. Arra törekedtünk, hogy az aréna megidézze a hajdani Népstadiont; a karakteres pilonoknak és a betonrácsoknak köszönhetően láthatjuk az újban a régit, az elbontott beton pedig beépült az új létesítmény falaiba. A kezdőkör épp ott van, ahonnan egykor Puskás Öcsi, Albert Flóri, Nyilasi Tibor és Gera Zoli útjára indította a labdát. A második cél az volt, hogy legyen egy huszonegyedik századi futballarénánk – a fedett lelátó meredeken ível felfelé, a nézők nem is lehetnének közelebb a játéktérhez, az impozáns tető pedig hangvetőként is működik, igazi katlanhangulatot teremtve. A Puskás több mint egy stadion: világszínvonalú, nyolcvanezres koncerthelyszín is, mely otthont adhat konferenciáknak, fogadásoknak. Fontos, hogy száz százalékban magyar teljesítmény – magyarok tervezték, magyarok építették, három éven át tizenötezer magyar ember dolgozott a felépítésén. S végül az is szempont volt, hogy átlagos költséggel készüljön el. Nos, a tokiói olimpia központi stadionja éppúgy hatvanötezres, mint a Puskás, a miénkkel egyszerre épült, viszont épp a duplájába került.

– Voltak-e érdemi tárgyalások arról, hogy London helyett Budapest adjon otthont a torna végjátékának, így a döntőnek is?
– Az UEFA rákérdezett, a válasz pedig az volt, hogy természetesen készen állunk, vállaljuk. Én azonban már akkor úgy véltem, utólag pedig biztos vagyok benne, hogy a budapesti rendezés belengetésével az Európai Labdarúgó-szövetségnek egyetlen célja volt: nyomást gyakorolni az angolokra, hogy a brit kormány adjon felmentést az Eb kiemelt vendégeinek a szigorú beutazási szabályok alól.

– A pandémia után mit jelentett a magyar gazdaságnak, hogy Budapest Eb-helyszín lehetett?
– A turizmus és a rendezvényszervező szektor újraindításához nagy lökést adott. Százhúszezer drukker érkezett külföldről a négy Eb-meccsre, ez a hivatalos vendégekkel és a csapatokkal összesen negyedmillió vendégéjszakát jelentett. Jöttek kicsik és nagyok, a tornára hozzánk látogatók átlagéletkora harminchat és fél év volt. A sorsolásnál nem állt mellénk a szerencse, hiszen a „halálcsoportba” kerültünk, viszont a rangos ellenfeleknek köszönhetően több száz millióan nézték meg a tévében a Puskás Arénában rendezett meccseket. Budapest a kontinens legbiztonságosabb fővárosaként is jelesre vizsgázott; bárki bárhonnan érkeztek hozzánk, önfeledten szórakozhatott, terrorcselekményeknek még a veszélye sem kísértett. Csillagos ötös jár azért is, hogy a meccsenkénti ötvenötezer ember gyorsan bejuthatott a Puskás Arénába, és ugyanilyen könnyen hagyhatta el a létesítményt – ezért köszönet illeti a két­ezer önkéntesünket is.

– Mekkora volt a hivatalos szurkolói zóna látogatottsága?
– Több mint kétszázötvenezren fordultak meg a városligeti műjég helyén kialakított centrumban. Elfogyott százhuszonötezer liter sör, harmincezer liter üdítő, negyvenötezer adag étel. Húsz országból kétszáz külföldi újságíró kereste fel a zónát, őket lenyűgözte, hogy a járvány elleni sikeres védekezésnek köszönhetően Európa közepén tizenegyezres, telt házas közös meccsnézést is lehetett szervezni. Levélben gratulált utólag és mondott köszönetet többek között a holland ANP hírügynökség, az Al-Dzsazíra, a német ARD és Kicker, valamint az amerikai ESPN.

– A lelkesedésünket jócskán lelohasztotta, hogy az UEFA-nak sikerült ürügyet találnia a Puskás Aréna betiltására és az MLSZ megbüntetésére.
– A döntés érthetetlen. A Puskás az egyetlen új építésű Eb-aréna, a munkálatok során végig igyekeztünk eleget tenni az UEFA igényeinek, ezért is kaphatta meg a létesítmény az ötcsillagos minősítést. Kisegítettük az európai szövetséget az elmúlt egy évben az európai Szuperkupa-meccs lebonyolításával, befogadtunk több BL- és El-találkozót, amelyeket egyébként nem lehetett volna megrendezni. A jó együttműködés fényében különösen elfogadhatatlan, érthetetlen az igazságtalan büntetés. Most a hazai labdarúgó-szövetségen a sor, hogy megvédje Magyarország becsületét! A magyarok lelkesen, becsülettel és hazafiasan szurkoltak. Ahogy a csapat küzdött. Ha tényleg lett volna néhány felelőtlen ember, azért nem büntethető a 99.9 százalék sportszerűen szurkoló magyar, a csapat, az ország. Remélem, az európai szövetség orvosolja az igazságtalanságot!

– Az ünnep pedig folytatódik, hiszen szeptember másodikán, vb-selejtezőn Anglia vendégszerepel Budapesten.
– A Puskás Aréna premierje a telt házas Európa-bajnoki meccsekkel remekül sikerült, de máris jön az újabb éles bevetés. Noha a londoni döntőben az olaszoknak drukkoltam, egyvalami miatt mégsem bántam volna, ha Anglia otthon tartja a trófeát. Azután, hogy Münchenben hősies küzdelemben állva haltunk meg, most jó lenne heroikus csatában győzni, s akkor épp a friss Európa-bajnokot verhettük volna meg. De ez legyen szeptember elején a legkisebb bajunk...