Eb 2024: az elemző szerint taktikailag a skótok elleni lesz a legnehezebb meccsünk

Olyan elemek alapján hasonlítottuk össze a magyar válogatottat a svájci és a skót együttessel, melyek alapvetően befolyásolni képesek egy mérkőzés képét, meghatározzák egy csapat teljesítményét. Ide soroltuk a lövéseket, a helyzetkihasználást, a passzpontosságot, az egy az egy elleni párharcokat, a szereléseket és a labdabirtoklást. Az Eb-házigazda németek nem játszottak selejtezőt, így esetükben a Nemzetek Ligájában – melyben csoportellenfeleink voltak – elért számokat vettük figyelembe, egy tavalyi cikkünk alapján.

NÉMETORSZÁG, MINT SÖTÉT LÓ...

A Nemzetek Ligája óta azonban történt egy s más a németeknél is, például egy kapitányváltás, ugyanis szeptember óta, a Japán elleni, hazai 4–1-es vereséget kövezően már nem Hans-Dieter Flick, hanem Julian Nagelsmann irányítja a nationalelfet. Viszont egyelőre az új szakvezetővel sem szárnyal az együttes, mert bár a franciákat (2–1-re) és az amerikaiakat (3–1-re) megverték Ilkay Gündoganék, a legutóbbi három meccsükön nyeretlenek maradtak Mexikó (2–2), Törökország (2–3) és Ausztria (0–2) ellen, utóbbi kettőn ki is kaptak. Furcsa ezt leírni a németek kapcsán, de kicsit sötét lónak számít a házigazda a jövő évi Eb-n, nehéz megjósolni, hogy milyen játékra lesz képes. Ezzel együtt arra számíthatunk, hogy elsősorban arra próbál alapozni Nagelsmann, ami korábban is a csapat erénye volt, vagyis a sok pontos passzra, a gólokat megelőző hosszú labdajáratásokra, labdabirtoklási fölényre, magas számú, közvetlen gólhelyzetet előkészítő passzra (a legutóbbi NL-kiírásban ebben élen végeztek a németek). A németek formáját illetően a márciusra már lekötött két meccs, a franciák (március 23, Lyon) és a hollandok (március 26., Frankfurt) elleni találkozó lehet esetleg irányadó.

A SVÁJCIAK KIEMELKEDNEK – AZT JÁTSZHATJUK ELLENÜK, AMIT A LEGJOBBAN TUDUNK

A svájciak és a skótok kapcsán az Eb-selejtezők alapján már konkrétabb összehasonlításokat is tehetünk.Az általunk vizsgált kilenc mutatóban a svájciak a mieinkkel és a skótokkal történő összevetésben abszolút kiemelkednek, de a teljes európai mezőnyt nézve is hat mutatóban a top tízben végeztek. Lövésszámban és az egy gólra jutó passzok számában a 3., pontos passzokban és kulcspasszokban az 5.helyen végeztek, párharchatékonyságban nyolcadikak lettek, míg labdabirtoklásban 38:34 perces meccsenkénti átlaggal egész Európában a legmagasabb számot érte el Murat Yakin szövetségi kapitány csapata, amely azonban a selejtezőcsoportjában Románia mögött csak a 2. helyen végzett és így került a sorsolásnál a 4. kalapba.

A svájciak a kilenc vizsgált statisztika mindegyikében jobb számokat értek el a magyar válogatottnál. Átlagosan több mint nyolc perccel többet volt náluk a labda, meccsenként 142-vel többet passzoltak és négy százalékkal pontosabban, többet lőttek és többször is találták el a kaput (16/7–14/5.8). Ellenük tehát alapvetően olyan összecsapásra számíthatunk, amilyenek a tavalyi NL-meccseink és a 2021-es Eb-mérkőzéseink voltak, vagyis alighanem próbálják majd ránk erőltetni az akaratukat, mi pedig a stabil védekezés mellett a kontrajátékra, valamint a szögletekre és szabadrúgásokra alapozva igyekszünk veszélyeztetni – tehát arra építhetünk, ami a legnagyobb erősségünk. Egyébként valószínűleg erre számíthatunk majd a németek ellen is.

VAN, AMIBEN MI VOLTUNK A JOBBAK, VAN, AMIBEN A SKÓTOK

A nagy kérdés az lesz, hogy az utolsó csoportmeccsen, a skótok ellen milyen taktikát választ majd Marco Rossi szövetségi kapitány és a másik oldalon Stephen Clarke, ugyanis a két gárda selejtezős statisztikái meglehetősen kiegyensúlyozott képet mutatnak. Szoboszlai Dominikék többször lőttek meccsenként kapura (14–9), viszont Scott McTominayék hatékonyabbak voltak, hiszen összességében több gólt szereztek (17–16), igaz, többet is kaptak (8–7). Előttük végeztünk labdabirtoklásban (29:54–25:58 perc meccsenként), a pontos passzok (496–410), kulcspasszok (3.8–2.8) és nyertes párharcok (71–62) mérkőzésenkénti átlagában, de alulmaradtunk passz- (86–85 százalék) és kulcspasszhatékonyságban (65–52 százalék), illetve a szerelések számában (14–12). Ugyanakkor hozzá kell azt is tenni, hogy a skótok egyértelműen erősebb csoportban voltak, mint a mieink, ám elsősorban a kontragóloknak köszönhetően győzni tudtak Norvégiában (2–1-re) és otthon a spanyolok ellen is (2–0). Hogy az egyaránt alapvetően a kontrajátékban erős magyar, skót páros ütközetén melyik tud a másik fölé kerekedni, nagy kérdés, mint ahogy persze az is, mennyire állja majd a sarat a védelmünk a svájci és a német nyomással szemben.

*A zárójelekben az adott statisztikában az európai sorrendben elfoglalt selejtezős helyezést tüntettük fel, a németek esetében pedig – azok hiányában – a Nemzetek Ligájában elfoglalt helyet. A helyezés nem a százalékos átlagok, hanem minden sorban az elsőkét feltüntetett statisztikai adat összeurópai helyezését jelenti, pl. a „szerelési kísérlet/sikeres”esetén a szerelési kísérletek sorrendjében elfoglalt pozíciót.

Forrás: SportsBase

AZ ELEMZŐ SZEMÉVEL

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a statisztikák ismeretében hogyan ítéli meg csoportunkat a SportsBase vezető elemzője, Kovács István.

„A legutóbbi két Európa-bajnokságon elért jó eredményeink a karácsonyfa alakzatban történő, nagyon fegyelmezett védekezésünknek és a labdaszerzések utáni eredményes kontráknak voltak köszönhetők – kezdte helyzetértékelését a Nemzeti Sport megkeresésére az elemző. – Az Eb-selejtezős számok azt mutatják, hogy a svájci, skót kettősből a svájci csapat az, amelyik kontrollálja a meccseit, tehát labdabirtoklási fölényben játszik, és ez mind a kaput eltaláló lövéseket, mind a gólok számát nézve eredményességgel is párosult. A skótok játékában az az érdekesség, hogy bár nem játszanak labdabirtoklási fölényben a meccseik nagy részében, a góllal záruló támadásokat megelőző passzok számában mégis a 10. helyen végeztek Európában (a magyar válogatott csak 31.), ami azt mutatja, hogy a kontráik során már nem a klasszikus brit stílusra jellemző ívelésekre, hanem sok kis apró passzra alapoznak. A spanyolok és a norvégok ellen is sorsdöntő helyzetben, a hajrában tudtak eredményes kontrákat vezetni. Ezért taktikai szempontból éppen a skótok elleni lehet a legnehezebb meccsünk, hiszen ők is a kontrajátékban erősek, amiben a magyar válogatott, és az a találkozó akár a továbbjutásról is határozhat.”

Kovács szerint alapvetően három kulcskérdés döntheti el, hogyan szerepel majd a válogatottunk az Eb-n.

„A legutóbbi két Eb-szereplésünkkel ellentétben most az a nagy különbség, hogy Szoboszlai Dominik személyében van egy olyan kiemelkedő klasszisunk, aki egymaga képes eldönteni mérkőzéseket. A kérdés az, mi történik akkor, ha az ellenfél teljesen ki tudja őt kapcsolni a játékból, mint azt például Montenegróban láthattuk. A másik kérdés, mennyire készülnek fel belőlünk az ellenfelek, mert az előző két Európa-bajnokságon mintha kevésbé vettek volna komolyan minket a riválisok, pedig azokra a játékhelyzetekre, amik a mieink erősségét jelentik, gondolok a beívelt labdákra, közvetett szabadrúgásokra vagy mélységi passzokra, azért fel lehet készülni. A harmadik kulcskérdés pedig, mennyire bírjuk majd iramban a mérkőzések végét, mert az előző Eb-n általában a meccsek hajrájára elfogyott a lendületünk, akkor kaptunk több gólt is, ezt jövőre jó lenne elkerülni.”

Egy dologban lehetünk egészen biztosak: izgalmas összecsapások várnak ránk a jövő nyári Európa-bajnokságon.

UEFA EURO 2024, NÉMETORSZÁG
A CSOPORTKÖR MENETRENDJE
A-CSOPORT
JÚNIUS 14., PÉNTEK
21.00, München: Németország–Skócia
JÚNIUS 15., SZOMBAT
15.00, Köln: MAGYARORSZÁG–Svájc
JÚNIUS 19., SZERDA
18.00, Stuttgart: Németország–MAGYARORSZÁG
21.00, Köln: Skócia–Svájc
JÚNIUS 23., VASÁRNAP
21.00, Stuttgart: Skócia–MAGYARORSZÁG
21.00, Frankfurt: Svájc–Németország

EB-SELEJTEZŐS HELYEZÉSEK