"Kötelességünk, hogy megnyerjük a vb-t, és bár jelenleg nem tartozunk a favoritok közé, azért kell dolgoznunk, hogy a tornára már minket is közéjük soroljanak – vette figyelembe a realitásokat a régi-új szövetségi kapitány. – A harmadik vagy negyedik hely nem számít elég jó eredménynek egy olyan országban, amely ötszörös vb-győztes."
A 190 milliós ország egy emberként várja a második brazil rendezésű vb-t, a fiatal, átalakított csapatot viszont nem lehet egy lapon említeni az esélyeket illetően a vb-címvédő spanyolokkal, vagy a legveszélyesebb kihívóknak számító argentinokkal és németekkel.
Scolari minden bizonnyal februárban mutatkozik be a válogatott kispadján, együttese Anglia ellen méreti meg magát. A nyáron pedig főpróbát tarthat odahaza a Konföderációs-kupán, amelynek sorsolása két nap múlva lesz esedékes.
A brazil szurkolók a vb-k kapcsán kizárólag a végső győzelemben gondolkodnak, a hazai rendezés azonban ezt az érzésüket csak még tovább erősítheti. Mindez fokozza a házigazda válogatottra nehezedő lelki és pszichés nyomást. Főként, ha eszükbe jut, márpedig aligha felejtik, hogy az első hazai vb-n, 1950-ben 2–1-re kikaptak Uruguaytól, pedig a dél-amerikai rivális ellen a négyes döntőben már az iksz is elég lett volna nekik az aranyhoz. Scolari nem retten az extra kihívásoktól.
"Ha valakinek nem tetszik a nyomás, jobb, ha elmegy, és a Brazil Nemzeti Bankban vállal munkát, vagy csak kiáll a sarokra, esetleg beül egy irodába, és nem csinál semmit. Szerintem nem lenne jó, ha a játékosok nem éreznék az elvárásokat, és csak az legyen a céljuk, hogy vb-meccsen pályára lépjenek. Ez lenne a brazil futballtörténelem legfontosabb címe, a hatodik vb-arany ugyan, de az első hazai környezetben, a második próbálkozásra."
Scolari szerint első kinevezésekor nagyobb volt rajta a nyomás, hiszen akkor a selejtezőben bukdácsoló brazil válogatottat vette át, amelynél az sem volt biztos, hogy egyáltalán kijut-e a vb-re. Na, az lett volna csak a világ szégyene, hiszen ilyenre nem volt még példa a futballtörténelemben.
"Akkor éreztem, hogy nyomás alatt vagyunk" – utalt vissza a tizenegy évvel ezelőtt történtekre Scolari, aki aztán csapatával együtt "ijedtében" nemcsak kijutott, hanem meg is nyerte a 2002-es vb-t.
"Úgy érzem magam, mint egy fiatal fiú, aki újra kezdhet mindent elölről – egészítette ki a szövetségi kapitányt a válogatott koordinátorának felkért, kollégájához hasonlóan ugyancsak roppant rutinos Carlos Alberto Parreira. – Ez egy bámulatos lehetőség, hogy a válogatott brazíliai vb-n játszhat, mert ott egyszerűen nem lehet leírni."