Elsőként Uruguay ült fel a futballvilág trónjára

Eleinte (további öt kandidáló mellett) még Magyarország is versengett az első labdarúgó-világbajnokság rendezési jogáért, amelyet Uruguay kaparintott meg végül alig több mint egy évvel a vb rajtja előtt, 1929 májusában – Európa nagy-nagy szomorúságára. De bánat ide, bánat oda, csakis az urukat illethette meg a lehetőség: a helyi szövetség a rendezéssel járó összes költséget magára vállalta, és a rajt előtt kötelezte magát, a résztvevők között szétosztja az esetleges nyereséget, ráadásul az uruguayi kormány is beszállt a projektbe a 100 ezres Centenáriumi Stadion felhúzásával.

Apropó, centenárium! Az Uruguayi Keleti Köztársaság 1930-ban ünnepelte függetlenségének 100. évfordulóját, ami a rendezési jog elnyerése szempontjából szintén sokat nyomott a latban. Nem beszélve arról az „apróságról”, hogy az uruguayi válogatott – kétszeres olimpiai bajnok (1924, 1928) lévén – a világ legjobbja volt abban az időben!

„FRADIADAL” UTÁN A LEGJOBB EURÓPAIAK NÉLKÜL

A Ferencváros e kétszeres – nem hivatalos – világbajnok együttest verte meg (3:2) hatalmas szenzációt keltve az 1929-es dél-amerikai portyája során Montevideóban, és mivel az Újpest sem fukarkodott a bravúrral, midőn a vb rajtja előtt egy héttel megnyerte a BEK/BL elődjének számító Bajnokok Tornáját, kitetszik, milyen jó kis csapatot küldhettünk volna Uruguayba. Merthogy a magyar válogatott, hiába kérlelték, anyagi fedezet, valamint a profi klubok – azok közül is elsősorban a Ferencváros, Hungária, Újpest alkotta nagy hármas – és az MLSZ közötti összhang hiányában végül nem utazott el a dél-amerikai országba…

De nemcsak Magyarország, a többi európai élgarnitúra (Olaszország, Ausztria, Csehszlovákia, Anglia és Skócia) is kihagyta az első világbajnokságot – csupán négy gárda, a franciák, a románok, a belgák és a későbbi negyedik jugoszlávok hajózták át az óceánt az uruk kedvéért.

Azért így is akadtak „hivatalos” magyarok a tornán. Mindenekelőtt a kilenc (!) nyelven beszélő FIFA-alelnök, Fischer Mór, aki a nemzetközi szövetség első emberével, a francia Jules Rimet-vel érkezett a helyszínre, és a chilei társulatot gardírozó Orth György, a magyar futball egyik első csillaga. Aztán jelen volt még a Nemzeti Sport tudósítója is, akit lapunk következőképp mutatott be 1929. május végén, tudósítói debütálása alkalmával:

„A dél-amerikai államok közül […] éppen Uruguayból hiányzott rendes tudósítónk. E hiányosságot is pótoltuk, amennyiben felkértük uruguayi tudósításunk ellátására Rosenberg Gábort, aki azt szívességből el is vállalta. Rosenberg Gábor az MLSZ alelnökének és az MTK elnökségi tagjának, Rosenberg Emilnek fia, mintegy két esztendeje távozott el Budapestről, letelepedett Montevideóban, ahol mellékesen az egyik vezető sportlapnak is belső munkatársa. Itt adjuk első levelét, melyben sok érdekeset tud meg az olvasó a Ferencvárost váró, világbajnokság rendezésére készülő uruguayi futballról.”

(A Fradi nevezetes 3:2-es diadaláról és az ugyancsak 1929 nyarán kezdődő montevideói előkészületekről, csakúgy, mint a vb fontosabb mérkőzéseiről küldött NS-tudósításokat, megnézhetik, sőt el is olvashatják galériánk segítségével.)

LUCIEN LAURENT-TÓL HÉCTOR CASTRÓIG

A vb-k első gólját a francia Lucien Laurent (97 esztendősen hunyt el 2005-ben!), első mesterhármasát az amerikai Bert Patenaude szerezte. Az első gólkirály a világbajnokság után épp e tettének köszönhetően az óvilágba szerződő argentin Guillermo Stábile lett nyolc találattal. A vb-trófeát, azaz a Rimet-kupát azonban nem más, mint a celeste hódította el Argentínát és az Egyesült Államokat megelőzve.

A finálé első játékrészében még az argentinok vezettek 2:1-re, csakhogy a szünet után beindult a Románia (4:0) és Jugoszlávia (6:1) ellen már megcsodált uruguayi gólgyár. Előbb Pedro Cea, majd Santos Iriarte volt eredményes, aztán a jobb alkarját 13 éves korában elveszítő középcsatár, Héctor „El Manco” (vagyis félkarú) Castro következett az utolsó előtti percben – 4:2 a házigazdák javára.

TUDTA-E, HOGY...

...az 1910-ben született és 2010 augusztusában elhunyt argentin Francisco Varallo élt a legtovább az első vb-n pályára lépő játékosok közül?
...mindössze három idegenlégiós kapott helyet a 13 vb-résztvevő válogatott keretében?
...a 8 hónap alatt elkészült Centenáriumi Stadionban a játékosokat vizesárok választotta el a szurkolóktól?
...nem volt bronzmérkőzés, mert a jugók egyszerűen nem léptek pályára a „kisdöntőben”?
...a finálét vezető John Langenus a döntő előtt 10 ezer dolláros életbiztosítást kötött a rendezőkkel?
...a rabok hangszórókon keresztül hallgathatták a vb meccseit az uruguayi börtönökben?