Tehenek a pályán, a 4. helyezett is „BL-induló” lehet

A válasz szinte 99.9 százalék, hogy nem. Pedig az amatőr labdarúgás a vb-házigazda Oroszországban népszerűbb, mint gondolnánk. A futballpiramis tetején a 16 csapatos Premjer-Liga áll, amely európai viszonylatban is az élmezőnyhöz tartozik, a tíz legerősebb bajnokság között tartják számon. A 20 csapatos másodosztály (FNL) és az öt csoporttal (összesen 74 klub) rendelkező harmadik liga számít profinak, a tíz csoportra osztott negyedosztály már félprofi, az amatőrök az ötödosztálytól lefelé szóródnak szét.

A hátország sportjának feltérképezéséhez az egyik amatőr csapat vezetőjétől – aki történetesen a világbajnokságon újságíróként dolgozik – kértünk segítséget. Szerencsés véletlen, hogy Anton épp egy vlagyikavkazi klub játékos-edzője, így a korábban ott légióskodó Priskin Tamásról is ejthettünk néhány szót (lásd keretes írásunkban).

„A Vlagyikavkazhoz közeli kisvárosról elnevezett FK Galont 2014-ben alapították. A keretben huszonnyolc-harminc játékos van, az átlagéletkor huszonhárom év, de az egyik kapus akár az édesapja is lehetne a másiknak, hiszen hatvan, illetve tizenhat esztendős – vágott bele amatőr klubja bemutatásába Anton Mozgovoj. – A vlagyikavkazi régió bajnokságában szerepelünk, de gyakran részt veszünk kispályás tornákon is. Heti egy-két edzésünk van, a klub működéséhez átlagosan havi szinten legalább kétszáz euróra (65 ezer forint) van szükség.”

Ahogy említettük, az ötödik ligától már amatőr futballról beszélünk, és mint megtudtuk, még hat osztályt különböztetnek meg alatta. Több mint 100 amatőr bajnokság van országszerte, általában ligánként 12-16 együttes, így csaknem 1500 csapat szerepel. Az FK Galon a nyolcadik vonalban játszik, a klub vágya, hogy a helyi „Bajnokok Ligájában” szerepeljen. Ekkor értetlenkedve néztem Antonra, aki gyorsan magyarázattal szolgált.

„Létezik egy amatőr csapatok számára kiírt sorozat, amelynek a lebonyolítása (csoportkör, majd egyenes kieséses szakasz) megegyezik az európai klubfutball elittornájával, a Bajnokok Ligájával. Ezért el is nevezték annak – mesélte. – Ezeket a régiók amatőr bajnokainak írja ki az orosz szövetség osztályonként. A kaukázusi „Bajnokok Ligája” nemrég ért véget például. Érdekesség, hogy a vlagyikavkazi ligából idén például a negyedik helyezett indult, mert az első három helyen végző együttesnek nem volt pénze az utazási költségekre.”

No igen, Oroszországban azért akadnak távolságok, főleg ha egy „BL-csoportmeccsre” mondjuk Vlagyivosztokba kell utazni. A régiós amatőr bajnokságokban ezért többnyire úgy tömörülnek a csapatok, hogy nagyobb távolságokat ne kelljen megtenniük szezon közben.

„Egy klub van, amelyik több mint kétszáz kilométerre van tőlünk. Amikor velük játszunk, abban a hónapban egy kicsit több tagdíjat fizet mindenki, bérelünk egy autóbuszt és útra kelünk. Remekül összekovácsolja ez a csapatot. Bár tavasszal nem sikerült túl jól a túra, négy-nullára kikaptunk, de megérte elutazni.”

A magyar amatőr futballt ismerők számára ismerősen fognak csengeni a következő sztorik.

„A legfurcsább az volt, amikor az egyik meccsünk előtt tehenek legelésztek a pályán. Persze a bemelegítés előtt leterelték őket a pályáról, de az utánuk hagyott ürüléket nem szedte össze senki, így igazi akadálypályán játszottunk, senki sem akart belelépni. Néha vannak balhék és verekedések, de ez az orosz amatőr fociban benne van, ezen itt senki sem lepődik meg.”

Ugródeszkának sem utolsó az amatőr futball Oroszországban, mint megtudtuk, több profinak állt labdarúgó is innen indította karrierjét.

„Hogy saját példát hozzak, az FK Galonban játszott Szoszlan Liszenko, aki most a jelenleg harmadosztályú Szpartak Vlagyikavkazt erősíti. De fordítva is működik, rengeteg rutinos játékos megy levezetni alacsonyabb osztályba, hogy egy nagyobb nevet említsek: Alan Kuszov, aki a CSZKA Moszkvával korábban a Bajnokok Ligájában is szerepelt, valamint orosz válogatott is volt.”

Sok helyen családi program – többnyire persze a játékosok hozzátartozóié – egy-egy amatőr futballmeccs, a nyolcadik ligában szereplő FK Galon meccsein átlagosan 40-50 néző van, egy kiélezettebb mérkőzésen 200-300 is, de volt már olyan is, hogy 500-an kilátogattak. Még egyszer hangsúlyozzuk: a nyolcadik vonalról beszélünk.

Anton zárásként hozzátette: az amatőr futball egyre népszerűbb Oroszországban, sok fiatal fordul a labdarúgás felé, és a világbajnokság után várhatóan még több fog.