Pelé – ez a gyerek igazi gyöngyszem!

Grosics Gyula, Bozsik József, Hidegkuti Nándor, Budai II László, Szojka Ferenc, Kárpáti Béla. A Svájcban ezüstérmet szerző (Arany)csapatból négy évvel később csak említettek maradtak meg hírmondónak a magyar válogatottban – no meg az alpesi vb-t ugyan megjáró, de a keretbe be nem nevezett Sándor Károly –, Puskás, Czibor és Kocsis külföldön élt már ekkor, mások pedig kikoptak az együttesből.

Nemigen lehettek így (v)érmes reményeink a svédországi tornán, és az élet sajnos igazolta is a papírformát. Három pontot gyűjtő csapatunk már a csoportküzdelmek után szedelődzködhetett, pontosabban a továbbjutásért vívott ki-ki meccset követően, amelyen a vb-újonc walesiek 2:1-re nyertek ellene.

A 10. pozíció a magyarok addigi legrosszabb vb-eredményeként vonult be a futballtörténelembe...

FONTAINE MESÉBE ILLŐ GÓLZUHATAGA

Lev Jasint, az új csodakapust először láthatta a közönség a sportág csúcseseményén – még szép: az évtizedekig húzódozó szovjet válogatott is első ízben nevezett be a vb-re. És ha már benevezett, majd el is jutott oda, nem elégedett meg a csoportkörben való szerepléssel. Igaz, az 1956-os olimpia győztesétől el is várták a szakemberek a nyolc közé kerülést.

Sőt többen titkos esélyesnek kiáltották ki a szbornaját, amely végül minden várakozás ellenére nem jutott be az elődöntőbe (0:2 a házigazdák ellen). A vereség nem Jasinon, a Fekete Pókon múlt, aki végig káprázatos formában védett a világbajnokságon. Az más kérdés, hogy mégsem az övé, hanem a „nevesincs” északír Harry Greggé lett a torna kapusa cím.

Just Fontaine, Raymond Kopa, Roger Piantoni. A vb legelegánsabb futballját az említett belső támadóhármassal felálló franciák játszották. Még a győztes brazil együttesen is túltettek e tekintetben!

De nemcsak szépen járatták a labdát, eredményesek is voltak a „kékek”: Paraguaynak például hetet, Észak-Írországnak négyet, a címvédő nyugatnémet gárdának hatot hintettek, és a harmadik helyen fejezték be a tornát. Fontaine, a Francia-Marokkóból származó reimsi gólgép ráadásul 13 találatával gólkirállyá koronáztatta magát – azóta sem tudták lemásolni a teljesítményét. Szegény, súlyos lábsérülése miatt 29 éves sem volt, amikor befejezte pályafutását, ezért a következő, 1962-es világbajnokságon akkor sem láthattuk volna, ha a franciák történetesen kijutnak Chilébe.

Az 1958-as labdarúgó-világbajnokság döntője

A Justo becenévre hallgató csatár egészen elképesztő mutatóval büszkélkedhet a francia válogatottban, 21 mérkőzésen 30 gól fűződik a nevéhez; 1958-as mérlege: 12 meccs/18 gól! A tizenhárom vb-találatánál csak Miroslav Klose (16), Ronaldo (15) és Gerd Müller (14) szerzett több gólt a világbajnokságok történetében.

SZÍNRE LÉP: CARVALHAES PROFESSZOR

Ha Jasin esetében új csodakapusról írtunk, Brazília tejfelesszájú tízesét feltétlenül az új csodacsatár jelzős szerkezettel kell illetnünk. Európában addig még nem látták, de hírből már ismerték a mindössze 17 esztendős legényt: Pelét.

Aki aztán, igazolva hírnevét, boszorkányos dolgokat művelt a pályán. Igazi gyöngyszem! – csettintettek elismerően a szakértők a majdani Fekete Gyöngyszem játéka láttán. Gyors volt, dinamikus, ördöngösen cselezett (e tekintetben még rajta is túltett Garrincha, a csámpás lábú jobbszélső), és elképesztően érezte a kaput. Helmut Rahnhoz – a magyarok négy évvel korábbi elkeserítőjéhez – hasonlóan Pelé is hat góllal zárta a tornát. Máig ő a világbajnokságok történetének legifjabb gólszerzője, triplázója, valamint döntőbeli góllövője is.

A selecao első két meccsén, csakúgy, mint Garrincha, nem játszott a Santos balösszekötője, a duó csupán Mazzola (Európában majd José Altafini) sérülését és Joel angolok elleni leszereplését követően került be a brazil csapatba, amelyet Csanádi Árpád térképezett fel magyar részről. Ha ugyanis másodikok vagyunk a 3. csoportban, ergo megverjük Walest a rájátszásban, Brazília következett volna.

Csanádi még a csoportmérkőzések alatt szóba elegyedett a brazilok „lélekidomárjával”, Carvalhaes professzorral. Beszélgetésükből ekképpen idéz Hoppe László és Hoppe Pál az 1966-ban megjelent A labdarúgó-világbajnokságok csillagai című könyvében:

„Semmi más nem vagyok, mint Joas [helyesen: Joao – a szerk.] Carvalhaes középiskolai tanár. Filozófiát, lélektant, pszichológiát tanítok egy Sao Pauló-i középiskola felsőbb osztályaiban. Csak mellékesen foglalkozom a válogatott csapat tagjaival. Fő feladatom a játékosok lelki egyensúlyának biztosítása. Ezért beszélgetek mindegyikkel egyénileg is, bizalmasan is. Igyekszem megismerni gondjaikat. Megoldást ajánlok, tanácsot adok. [...] Ez az egész” – fogalmazott a professzor.

Nemcsak Csanádi és a magyarok számára volt új Carvalhaes titulusa és mondandója, a futballvilág számára is, Brazília volt ugyanis az első csapat, amelyik pszichológust alkalmazott a labdarúgó-vb-n.

6. VILÁGBAJNOKSÁG, SVÉDORSZÁG (1958. JÚNIUS 8–29.)

A torna teljes eredménysora itt!

Döntő
Brazília–Svédország 5:2 (2:1)
Solna, Rasunda Stadion, 51 800 néző. Vezette: Guigue (francia)
Brazília: Gilmar – D. Santos, Orlando, Bellini, N. Santos – Zito, Didi – Garrincha, Vavá, Pelé, Zagallo
Svédország: Svensson – Bergmark, Gustavsson, Axbom – Börjesson, Parling – Hamrin, Gren, Simonsson, Liedholm, Skoglund
Gólszerző: Vavá (9., 32.), Pelé (55., 90.), Zagallo (68.), ill. Liedholm (4.), Simonsson (80.)

Gólkirály: Just Fontaine (francia) 13 gól
A torna legjobb játékosai: 1. (aranylabdás) Didi (brazil), 2. Pelé (brazil), 3. Just Fontaine (francia)

A világbajnok brazil csapat kerete: Hideraldo Bellini (csapatkapitány), Carlos José Castilho, De Sordi, Dida, Didi, Dino Sani, Garrincha, Gilmar, Joel Antonio Martins, Mauro Ramos, Mazzola, Moacir, Oreco, Orlando, Pelé, Pepe, Djalma Santos, Nílton Santos, Vavá, Mário Zagallo, Zito, Zózimo. Szövetségi kapitány: Vicente Feola

A KORÁBBI RÉSZEK
• 1. vb, 1930, Uruguay
• 2. vb, 1934, Olaszország
• 3. vb, 1938, Franciaország
• 4. vb, 1950, Brazília
• 5. vb, 1954, Svájc