Az első karbonsemleges világbajnokság megrendezését ígérték a 2022-es futballtorna szervezői, ami a klímaválság nyomasztó tapasztalatai közepette tagadhatatlanul erős vállalás, teljesítése sok jogos támadástól megvédené a sivatagi környezetbe mesterséges futballuniverzumot teremtő katari államot. A varázslat sikere azonban felettébb kétséges, elemzők fenntartásokkal kezelik a kivitelezhetetlennek tetsző elhatározást, kritikusan hozzátoldva a vonatkozó apró betűs magyarázatot. Ha ugyanis valami leleményes statisztikai hókuszpókusz segítségével sikerülne is eltüntetni a pazarló futballfesztivál közvetlen karbonlábnyomát, körben akkor is maradna számos kisebb-nagyobb, eltüntethetetlen lábnyom – az épület-, út- és metróberuházások, a csúcsra járatott légi közlekedés és egyéb járulékos környezetterhelő tevékenységek káros hatása.
„Kezdettől fogva azzal a céllal dolgoztunk a 2022-es világbajnokság előkészítésén, hogy a katari torna hozadéka fenntartható és tartós maradjon – hangsúlyozta Abdulrahman Almuftah, a szervezőbizottság említett területért is felelős tagja. – Vonatkozó kezdeményezéseink összhangban állnak a Katari Nemzeti Vízió 2030 nevű programmal, és pozitív mintát adnak majd későbbi világbajnokságok és nagy sportesemények szervezéséhez. Hogy miként érjük el a karbonsemlegességet? A folyamathoz négy tényező szükséges. Egyrészt az érdekeltek – így a nagyközönség – felelős és tudatos hozzáállása. Másrészt a mi részletes becslésünk a torna várható szénkibocsátásáról. Harmadrészt a környezetkárosítás csökkentésére bevezetett intézkedések érvényesítése. Negyedrészt befektetés olyan zöld projektekbe, amelyek ellensúlyozzák a fennmaradó kibocsátást.”
Az álomszerű elképzelést árnyalja néhány kevésbé biztató adat. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2021 júniusában közzétett jelentése szerint a katari világbajnokság előreláthatólag mintegy 3.6 millió tonna szén-dioxiddal terheli a környezetet – ez minden összevetésben ijesztően magas szám, négy évvel ezelőtt az oroszországi világbajnokság szén-dioxid-kibocsátása 2.1 millió tonna volt. Nem könnyű a természeti adottságokkal dacolva kialakítani a világbajnokság megfelelő színtereit, elég, ha csak a futballpályákra gondolunk. A Reuters összeállítása szerint Katarban összesen 144 játékteret biztosítanak a legjobb minőségben a csapatoknak (a nyolc stadion mellett 136 edzőpálya áll rendelkezésre), a gyepszőnyeg előállításához szükséges 140 tonna fűmagot az Egyesült Államokból szállították hűtött repülőgépeken, a locsoláshoz pedig drága művelettel sótalanított tengervizet használnak. Nem keveset: egy-egy pályára a nyári kánikulában 50 ezer liter, a forróság enyhülésével már „csupán” tízezer liter vizet öntöznek naponta.
Kimagasló energiatételt jelent a légkondicionálás is, a dohai üvegborítású felhőkarcolók irodáiban máskülönben el sem képzelhető a munka, a hétköznapi kényelmet szem előtt tartva azonban nem ritkán kültéren – például kávézók, bárok teraszain – is hűtik a levegőt, nem beszélve a vb fő helyszíneiről, a stadionokról. Az elengedhetetlen klímaigény miatt az Öböl menti országokban az elektromosáram-fogyasztás mintegy hetven százalékát a légkondicionálás emészti fel, összehasonlításképpen említhetjük, hogy az arány az Egyesült Államokban tizenöt, Kínában és Indiában tíz-tíz százalék. Katar célként jelölte meg az üveghatású gázok kibocsátásának 25 százalékos csökkenését 2030-ig, közben azonban a Qatar Petroleum állami kőolajipari cég vállalta, hogy 2026-ig cseppfolyósított földgáztermelését évente negyven százalékkal növeli – a kieső oroszországi források miatt a világpiacon eladási gondjai aligha lesznek. A kettős kommunikáció miatt gyakran emlegetik Katarral kapcsolatban a greenwashing kifejezést, a „zöldre mosás” fordulattal utalva a környezetbarátnak mutatott termék reklámja és a valós környezettudatos áldozatvállalás közötti diszharmóniára.
„A karbonsemlegesség ígérete egyáltalán nem hihető – értékelte a katari helyzetet Gilles Dufrasne, a Globális Stratégiai Kommunikációs Tanács (GSCC) nevű szervezet megrendelésére készített, idén májusban publikált tanulmányban, amelynek már a címe is sokatmondó: »Sikertelen szerelés – sárga lap a 2022-es vb karbonsemlegességi vállalásának«. – Ez nem más, mint a »zöldre mosás« jellemző példája. Ahol egy helyre érkezik számos szurkoló a világ minden tájáról, nem is tűnik reálisnak karbonsemlegességről beszélni. A dolgok mai állása szerint egy világbajnokság nem lehet zöld. Minden kedvező szándék ellenére a környezetterhelés jelentős lesz – ez az igazi gond.”
A katari terep kétségtelen előnye ugyanakkor, hogy a stadionok közötti kis távolságok miatt a helyi utazások és a hotelek közötti ingázás környezetszennyező hatása mérsékelten jelentkezik. Bár a hangzatos „nulla kibocsátás” elérhetetlen célnak látszik, nem vitatható, hogy a katariak a körülményekhez képest rendkívüli erőfeszítéseket tesznek a káros hatások mérséklésére. A torna után részben vagy teljesen visszabontandó stadionok tervezése, például az újrahasznosítható konténerekből összerakott 974 Stadion koncepciója pozitív üzenettel szolgál. A Katar-szkeptikusok persze mondhatják erre, hogy ha nem kellett volna a semmiből stadionkolosszusokat emelni, utólag sem kellene gondoskodni a szétszedésükről. Elismeri a katariak erőfeszítéseit és az ENSZ-iránymutatások követését Simon Chadwick, a nemzetközi hírű sportközgazdász is, A fenntarthatósági mítosz (The Sustainability Myth) című, a The Blizzard folyóiratban közölt cikkben azonban aggályainak is hangot ad.
„Ha bizonyos feltételek mellett arra a négy hétre meg is valósul a karbonsemlegesség, felvetődik még számos kérdés – állítja a brit professzor. – Több kimutatás is a világ tíz legszennyezettebb városa közé sorolja Dohát az elmúlt évtizedben. Az ok egyértelműen az építőmunkákkal járó szennyezés, a természetes környezet megzavarása. Daruk, munkagépek, teherautók mindenhol, a földet túrják, száll a por, a homok. Igazságtalan karbonsemlegességről beszélni a vb négyhetes időszakára vonatkoztatva, ha van mögöttünk tizenkét év, amely során a környezet kímélete kevéssé volt szempont. Kérdés az is, hogy mit veszünk számításba a mérésnél. Ott a nyolc stadion, a megépült utak, a metróhálózat, és még azt is mondhatják, hogy minden stadionba induló autó után ültetnek egy fát. Ezt mind elfogadom, mégis azt látom, hogy egyetlen pillanatra vonatkoztatják a kijelentést, miközben a vb megrendezése egy hosszú távú tevékenység része.”
Létezik egy egyszerű tényező, amelyről a nagy természetvédelmi vitában hajlamosak vagyunk megfeledkezni, pedig más szakértők mellett John McManus is felhívja rá a figyelmet a világbajnokságnak szentelt könyvében. Nevezetesen az, hogy Katarnak rövid távon nem érdeke a megújuló energiaforrások terjesztése és széles körű használata, hiszen gazdasági sikerének biztosítékát éppen hatalmas gáztartaléka jelenti.
Ilyen egyszerű lenne kötényt adni a világnak?
(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. november 5-i lapszámában jelent meg.)