„Maradj a fogászatnál, Hallgrímsson!” – a korábbi válogatott játékos a szövetségi kapitányt hibáztatja az írek kudarcáért
A korábbi 23-szoros ír válogatott középpályás, az elmúlt évtizedekben újságíróként és tévés szakértőként tevékenykedő Eamon Dunphy (aki épp egy Spanyolország elleni, 1:0-ra elveszített vb-pótselejtezőn mutatkozott be a nemzeti csapatban 1965-ben – a szerk.) dörgedelmes publicisztikában szállt bele Heimir Hallgrímsson szövetségi kapitányba az Irish Mirror hasábjain, mondván, hogy az izlandi tréner döntésein (vagy azok hiányán) ment el a prágai mérkőzés.
A „Maradj a fogászatnál, Heimir Hallgrímsson, ez a te hibád” című írás (utalva a civilben fogorvosként is dolgozó tréner munkájára – a szerk.) az 58 éves szakembert nevezi meg egyértelmű bűnbakként. A 80 esztendős Dunphy soraiban többek között a meccs első 23 percében kiharcolt 2–0-s előny leadását, valamint a gyors cseh szépítésre adandó válasz hiányát kérte számon a néhány hónapja még hősként ünnepelt edzőn. Ironikus módon a Troy Parrottékat a pótselejtezőbe juttató budapesti meccs után maga Dunphy így fogalmazott az ír csapatot dicsőítő anyagában: „A »Fogorvos« nem megy sehová a közeljövőben – ha van esze, akkor már holnap elkezdi a tárgyalásokat a szerződéshosszabbításról.”
Visszatérve a mostani véleménycikkre: Dunphy amondó, hogy az ír válogatott a szépítő gól után egy kifejezetten gyenge, rosszul játszó cseh csapat ellen veszítette el a mérkőzés irányítását. Az egykori futballista azt is felrótta Hallgrímssonnak, hogy a félidőben nem tudott rendet tenni a fejekben, s a folytatásban sem volt képes menedzselni, irányítani a találkozót. Dunphy végső soron azért hibáztatja az izlandit a mostani kudarcért, mert szerinte nem tudta kihozni a legjobbat egy többre is képes keretből.
| Hallgrímsson: Csak fájdalmat érzek, a játékosok mindent beleadtak |
| „Egy szóval lehet leírni ezt az egészet: fájdalom. Csak fájdalmat érzek. Büszke vagyok a játékosok teljesítményére, mindent beleadtak. És hálás vagyok a szurkolóknak, akik eljöttek és végig támogattak minket, még a vereség után is. (…) Ez egy pontrúgásokból, felívelésekből és párharcokból álló meccs volt, és ezekben mi voltunk jobbak, ezért vezettünk 2–0-ra. Soha nem jó gólt kapni, de közvetlenül a második gólunk után azonnal válaszoltak. Onnantól úgy éreztem, egyik csapat sem irányította igazán a játékot, inkább küzdelem volt, sok felíveléssel, párharccal és pontrúgással” – értékelt a meccs után a szövetségi kapitány, hozzátéve, hogy a mérkőzés során eszméletét vesztő s kórházba szállított Sammie Szmodics is ott volt az előzetesen kijelölt tizenegyesrúgók között. Az Ipswich Town támadója azóta már magához tért, s vélhetően a mai nap folyamán repül vissza Írországba. |
Ehhez képest az Irish Times újságírója, Malachy Clerkin egy jóval árnyaltabb véleményt fogalmazott meg a meccs után. „Írország mindent beleadott az állóháborúban, de a végén a csehek bírták jobban idegekkel” – summázta a történteket a szerző, s kiemelte, hogy hasonló harcmodort és játékosminőséget képviselő felek csatáját láthattuk.
„Ez a mérkőzés csak egyféleképpen dőlhetett el. A csapatok 120 percig próbálták felülmúlni egymást a rögzített helyzetekben (…), s alaposan aprították egymást, de a végkifejlet fekete-fehér volt: Írország három tizenegyest értékesített, míg Csehország négyet. Ennyi.”
Clerkin mindehhez hozzáteszi, hogy a maga részéről a Hallgrímsson-csapat mindent megtett, s jóval többet mutatott a tisztes helytállásnál: kétgólos előnyben volt, lőtt két kapufát, s nagy védésekre kényszerítette a cseh kapust, mindennek dacára ez nem az ír válogatott estéje volt.
A szerző ezután egy bekezdésben bírálta az írországi közbeszédet, mondván, a szigetországban évek óta arra panaszkodtak az emberek, hogy a sportág fejlődése állva hagyta az ír futballt, amelyben „nem voltak meg az emberek a villámgyors, technikás Pep-féle focihoz”. Ehhez képest a mai, párharcokra, második labdákra és rögzített helyzetekre építő modern labdarúgás sokkal jobban fekszik a Hallgrímsson-féle együttesnek – vélekedik Clerkin. Szerinte mindkét csapat (amelyek egyébként játékerő terén a középszert képviselik a szerző szerint) erre épített, s kb. 20 perccel a rendes játékidő vége előtt egy O'Brien-féle bedobásból el lehetett volna dönteni a meccset, de Parrott fejesét 2–1-es ír vezetésnél Kovár óriási bravúrt bemutatva kihalászta a felső sarokból.
Írország tehát nem tudta bevinni a kegyelemdöfést a cseheknek, s ez kiesést eredményezett, ezzel együtt a mutatott játék és küzdőszellem alapján Írország megérdemelte volna, hogy kedden a saját közönsége előtt meccselhessen a kijutásért – zárja sorait Clerkin.
| Troy Parrott: Büszke vagyok a válogatottra, amelynek a tagja vagyok |
| „Soha nem egyszerű elveszíteni egy tizenegyespárbajt, nagy nyomás alá kerül az, aki ilyenkor odaáll a labda mögé. Értelemszerűen nem hibáztatom a csapattársaimat. (...) Büszke vagyok a válogatottra, amelynek a tagja vagyok, s büszke vagyok minden egyes ír ember támogatására is” – fogalmazott a rendes játékidőben és a tizenegyespárbajban is gólt szerző támadó. |
A szlovákok négyet kaptak Pozsonyban Koszovótól a vb-pótselejtezőn, az írektől ezúttal elpártolt a szerencse
EURÓPAI VB-PÓTSELEJTEZŐ
ELŐDÖNTŐ
D-ÁG
Csehország–Írország 2–2 (Schick 27. – 11-esből, Krejcí 86., ill. Parrott 19. – 11-esből, Kovár 23. – öngól) – 11-esekkel 4–3
