AZ ÖREG ROCKER BIZTOSAN ELMEGY...

Kevesen gondolták volna azután, miután a 2006-os világbajnokságon erősen közepesen szerepelt a horvát nemzeti csapat, hogy az új szövetségi kapitány, Slaven Bilic képes lesz majd gatyába rázni a nagy egyéniségek nélkül maradt gárdát. Az egykori kiváló bekk búcsút mondott néhány veteránnak és a tradicionális 3–5–2-es felállásnak, és a négyvédős rendszer stabilizálta hátsó soraikat. Ennek is köszönhetően kijutottak a 2008-as kontinenstornára, ahol kevés híján elmasíroztak az elődöntőig, így azt is megbocsátották odahaza Bilicnek, hogy a 2010-es vébét a horvátok nélkül rendezték meg.

Nem úgy a lengyel-ukrán kontinenstornát, amelyre a törökök elleni pótselejtezőt abszolválva váltottak jegyet – jó előjel ez számukra a torna előtt, hiszen éppen a törököktől kaptak ki az Euro 2008 negyeddöntőjében... Az már nem annyira jó ómen a futball álmoskönyvei szerint, hogy az alulfizetett Bilic már jóval a torna előtt bejelentette, hogy az Eb után átül a Lokomotiv Moszkva kispadjára.

Előtte minden bizonnyal azért még szeretne bizonyítani, csapatával együtt, amelyben akad még egy két „bölény", azaz viharvert veterán, de ez már korántsem olyan nosztalgiacsapat, mint amilyennel néha kiálltak a kockás mezesek. Csak a védelem lenne kissé acélosabb, és Davor Suker sokkal fiatalabb...

„Horvátország futballország – adja meg a siker receptjét Vedran Corluka, utalva arra, hogy a horvátok utaznak a legkisebb ország képviseletében az Eb-re, és már 2007 óta a legjobb tíz között szerepelnek a FIFA világranglistáján. – Amikor megszületünk, apánk egyből ad nekünk egy focilabdát. A vérünkben van a labdarúgás. Kisebb korában mindenki csatár akar lenni, gólokat rúgni, ezért is van ennyi kiváló támadónk."

„Nincs jó futball-infrastruktúránk, nincsenek stadionjaink, nincs pénz – csakis tehetségünk van – árnyalja a képet Anton Samovojska, a Sportske Novosti szakírója. – A fiatalokat speciálisan képezzük, ez a horvát iskola. Filozófiánk alapja az egyéni képességek és a technika fejlesztése, nem terheljük őket fiatal korban az erőnlét és a taktika erőltetésével. Olyan ez, mint a Barcelona La Masiájában: passz, mozgás, körülnézés, technika, üres területre futás. A mi klubjainkban is így dolgoznak, ez segíti a nemzeti csapatot is."

Tanulságos.

KÉT VETERÁN A KÖZPONTBAN

A horvát védelem két központi alakja – szó szerint véve – a kapus Stipe Pletikosa és a középső védő Josip Simunic. A 33 éves kapuvédő hosszas bolyongás és mellőzöttség után otthonra lelt Rosztovban, és a rutinnak sincs híján, hiszen már a 2002-es vébén is pályára lépett. Kritikusai szerint mindig „benne van a hiba", de igaz ez az előtte játszó Simunicra is. A 34 esztendős védő hazatért a neki már túl gyors Bundesligából a Dinamo Zagrebhez, de korai lenne még leírni őt is, rutinja, helyezkedése sokat ér.

Nagy érvágás a horvátoknak, hogy sérülése miatt a Lyon kitűnő adottságokkal rendelkező középső védője, Dejan Lovren kihagyja az Eb-t, őt Gordon Schildenfeld pótolhatja, aki a másodosztályú Eintracht Frankfurtból sem tudott kiemelkedni. Képes középen is klasszis teljesítményre a horvátok legprímább védője, Vedran Corluka, aki a Tottenham játékosa, de tavasszal Leverkusenben futballozott kölcsönben, éppen a kontinenstornára tekintettel. Ám ha ő a jobb oldalról középre vándorolna, akkor megbomlana a remek jobbszárny (előtte Darijo Srna szerepel, aki speciel jobbhátvédként is bevethető), kérdéses, van-e értelme pár nappal a torna előtt ilyen mértékben megbolygatni a csapat szerkezetét.

A bal oldal a Dnipro szürke eminenciásáé, Ivan Strinicé, aki végigjátszotta a selejtezőket. A kispadon nem ülnek klasszisok: a középen bevethető Jurica Buljat a Maccabi Haifától, a sokoldalú Domagoj Vida a Dinamo Zagrebtől érkezett a viadalra. Meglehet az is, hogy Vida lesz Simunic párja a védelem közepén, hiszen odahaza egy klubban futballoznak.

MODRIC, ADJ EGY GÓLPASSZT!

Az elmúlt idényben a Premier League-ben mérkőzésenként átlagban 2.67 olyan passzt szállított társainak a karmester Luka Modric, amelyből közvetlen gólhelyzet kerekedett, és erre bízván számíthatunk tőle erre az ukrán-lengyel versengésen is. A horvátok legnagyobb tehetsége, legértékesebb labdarúgója, Eb-reményeik letéteményese, a válogatott méregfoga ő – aki kihúzza, félig ki is fektette a csapatot.

A jobb oldalon már időtlen idők óta a sahtaros Darijo Srna diktálja a tempót, és a csapatkapitány igen fontos szerepet tölt be a taktikában, még ha gyorsasága meg is kopott már. Az óriásbedobásairól is híres Srna a „tüzesek" igazi fűtője, és most is duzzad az önbizalomtól. Nagy kérdés, ki hordja a vizet Modric mögött/helyett, talán a Dinamo Kijevtől érkezett Ognjen Vukojevic lesz a kezdő tagja Dinamo Moszkva szűrője, Tomislav Dujmovic előtt. Vukojevic nem híres futballista, de mezőnymunkájáról elmond talán valamit, hogy játékjoga a transfermarkt.de szerint 8.5 millió eurót ér.

Nála is többet kóstál Ivan Rakitic, aki ugyan most nem zárt olyan jó idényt a Sevillában, mint tavaly, de remek középpályás – viszont túlságosan is támadó szellemű ahhoz, hogy Modric mellett lépjen pályára, védekező középpályás helyett. Ha egyszerre szerepelt a (pót)selejtezők során a kezdőben Modriccal, akkor egyikük kihúzódott a bal szélre, és vagy Vukojevic, vagy Dujmovic védekezett.

Mind a válogatottban, mint klubcsapataiban évek óta keresik a helyét a fantasztikus képességű, de sokszor vitatható hasznosságú Niko Kranjcarnak, akinek adottságai alapján húzóembernek kellene lennie a Tottenhamben. Kétszer is megsérült a nemrégiben véget ért idényben a támadó középpályás, kérdés, éppen milyen kedve lesz, amikor Bilic pályára küldi. A pótselejtezőket sérülése miatt kihagyta, korábban a középpálya bal oldalán szerepelt; sőt, ő lett a selejtezők alatt a házi gólkirály négy találatával!

A bőség zavara, hogy a Bayerntől talán Kínáig menekülő Danijel Pranjic is itt szeret futballozni (de balhátvédként is bevethető), akárcsak a Dortmundban csalódást nem okozó Ivan Perisic. A kiegészítő emberek a Dinamo Zagreb csapatkapitánya, Milan Badelj és a Hamburg szélsője, Ivo Ilicevic lesznek.

Lehet eső, lehet hó

Két olyan csatárral bírnak a horvátok, akiket még saját csapattársaik sem tudnak kiszámolni, meglehet, ők maguk sem tudják pályára lépésükkor, hogy klasszisként avagy lelkes amatőrként fognak-e futballozni. A Bayernt a torna után a Wolfsburgra cserélő villámlábú Ivica Olic talán utolsó nemzetközi tornájára készülhet, de az utóbbi két idényben igencsak elkallódott a bajoroknál, és nincs éppen csúcsformában – mégis sokat várnak tőle Bilicék.

Mellette az egykoron az Arsenalban megváltóként várt, majd horrorsérülést szenvedő Eduardo kaphat helyet a kezdőben, aki kezd magára találni, immáron a Sahtarban. Őt szeretné a kezdőből kitúrni az evertonos Nikica Jelavic, egy parádés PL-tavasszal a háta mögött van is erre esélye. A selejtezők alatt egyébként Mario Mandzukic élvezte a kapitány bizalmát, de ő sokkal gólerősebb klubcsapatában, a Wolfsburgban, mint a nemzeti együttesben. Éppen a kvalifikációk végére jött lendületbe, a „farkasok" között pedig 12 találattal zárt, és sokak szerint az Eb-n is kezdeni fog.

MIRE SZÁMÍTHATUNK A HORVÁTOKTÓL?

Az erő veled lesz, Luka? Ha igen, akkor továbbjuthatnak csoportjukból (praktikusan a spanyolok mögött, az olaszok előtt), onnan pedig már csak a pillanatnyi forma és szerencse kérdése a siker. Dalmát kalózhajókat megszégyenítő, elsöprő, vakmerő támadásokra ne számítsunk tőlük, ha leszedjük a megszépítő távolság által rárakott csillámport, akkor visszaemlékezhetnek az idősebb olvasók, hogy már az 1998-as sikercsapat is a kontrajáték nagymestere volt. Most támadóbb szellemet jósolunk, és ha lendületbe jön a középpálya támadó hármasa, még a spanyoloknak is főhet a fejük!

„Az első mérkőzés nagyon fontos lesz, de sokat tanultunk a korábbiakból – így Bilic. – Odafigyelünk majd. Aztán, ha túléltük a csoportot, onnantól bármi lehetséges. Meglehet, őrültnek tartanak, de az aranyért szállunk harcba. Ha kihozunk mindent magunkból, és lesz egy kis szerencsénk is, meglehet még az is."