Ahogy Wágner Ádám egy korábbi bejegyzésben ígérte, összefoglaltam az Angol Labdarúgó Szövetség ’ Level One FA Coaching’ nevű kurzusán szerzett tapasztalataimat.
Röviden az edzőképzés felépítéséről. Egy angol edző számára az első lépés a ’Level One FA Coaching’ egy 32 órás kurzus elvégzése. Ára 122.5 angol font (1 angol font = 373,52 magyar forint – MNB hivatalos devizaárfolyam, 2014. március 21.). Ez öt tanítási napot foglal magában. Ezt van olyan megyei szövetség, ahol egy hétbe sűrítik (Durham County FA) és van olyan, ahol egy hónapra elosztják (Northumberland FA). A következő szint (’Level Two FA Coaching’) 75 órás kurzus és az ára 253,5 angol font. Ezekre a képzésekre nincs előzetes felvételi követelmény, mindenkit felvesznek, aki időben jelentkezik. Az első szint elvégzési aránya közel 100%-os, a másodiké 80% körüli. Ez egyébként korábban 80%-os bukási aránnyal ment, ezért átalakították a képzést. Bevezették az úgynevezett Youth Modul-ok rendszerét (első szint ára 70 angol font), ahol szintén kap képesítést az edző, de nincs formális vizsga a kurzus végén. Ha valakinek nehézségei vannak az első szinttel, megkérik, hogy először ezen vegyen részt (nem kötelező, de a későbbi bukás elkerülésére érdemes). Ezek után jön az általunk is ismert UEFA ’B’ (500 angol font), ’A’ (5000 angol font) és ’Pro’ (7000 angol font) Licence. Ami itthon sokszor felmerül kérdésként az a korábbi profi játékosok felvétele a tanfolyamokra. Angliában úgy vágták át a gordiuszi csomót, hogy a Premier League-ben, Championshipben szereplő aktív és visszavonult játékosoknak (itt olyan nevekről van szó, mint Ryan Giggs, vagy Michael Owen) külön indítanak képzéseket (UEFA ’B’ licence for Senior Pro players, UEFA ’A’ licence for Senior Pro players), így nem veszik el a helyet az alulról jövőktől. Ezektől elkülönülve számos egyéb lehetőség van a specializációra (Youth Award, Adult Course, Goalkeeping Certificate, Futsal, Coaching Disabled Footballers, Coaching Deaf Footballers stb.).
Az angliai edzőképzés szerkezeti felépítéséről bővebben:http://www.thefa.com/my-football/football-volunteers/coachingvolunteering/get into coaching/~/media/4B30C67CB4AA49DA9CB58EF341D024FA.ashx/CoachingPathway0811.pdf
Én itt részletesebben a legalsó szintről fogok írni.
A jelentkezés után, de még a képzés elindulása előtt, egy online feladatot kell elvégezni. Ez egy rövid útmutatás a sportpályákon elvárt szülői magatartásról. Rövid videókon, színészek segítségével, bemutatják, hogy milyen a „rossz” szülői viselkedés, mérkőzések előtt, közben és után. Ha megnéztünk egy-egy videót, az adott témakörben specialisták (edző, játékvezető, gyermekvédelmi megbízott) mondják el, hogy a szülőknek, hogyan érdemes viselkedni a különböző helyzetekben. Végül mindegyik rész végén egy nagyon rövid és egyszerű tesztet kell kitölteni az elhangzottakból. Egyébként megbukni nem lehet, a lényeg, hogy csinálják végig a feladatot a jelentkezők. Az oktatás során kértek bennünket, hogy amennyiben lehet, csináltassuk meg ezt a feladatot a csapatunkban játszó gyerekek szüleivel is.
http://www.thefa.com/RespectGuide/
A képzés első napján kaptunk egy vaskos csomagot, mely négy színes tankönyvet (Introduction to Coaching, Grassroots, Safeguarding, First Aid) és négy DVD-t tartalmazott.
Ezek után, oktatónk (Dave Wintersgill) röviden ismertette a képzés menetét.
Az elméleti résszel kapcsolatban feltűnt, hogy egyáltalán nem voltak előadások. Ehelyett a rövid 5-10 perces prezentációk előtt, vagy után az aktuális témában (fiatal játékosok felkészítése, labdarúgás szabályai, gyermek labdarúgótorna szervezési alapok, edzéstervezés, elsősegély nyújtási alapismeretek stb.) csoportmunkában dolgoztunk. Ez egyrészt összehozta a társaságot, másrészt gondolkozásra késztetett mindenkit a kurzus folyamán.
A gyakorlati rész 14 gyakorlat elsajátításából állt. Oktatónk a kurzus legelején leszögezte, hogy a legfőbb feladata az, hogy ezt a 14 feladatot olyan módon adja át nekünk, hogy nem csak leoktatni, de továbbfejleszteni is képesek legyünk azokat. Ezek a gyakorlatok megtalálhatóak leírva az egyik könyvben, illetve videón az egyik DVD-n. Megkérdeztem a gyakorlatokkal kapcsolatban, hogy mi a rendező elv, ami alapján ezeket kiválasztották, mert találtam köztük olaszos területvédekezést (On Guard), hollandos stílustechinkai iskolát (Round the clock), latinos területváltást (Find a Friend) és németes tiszta technikát (Move in Twos) is. A válasz számomra meglepő volt. A különböző típusú gyakorlatokat azért válogatták össze, hogy minél szélesebb körből tudjanak válogatni az edzők. Részletesebben az FA képzési filozófiájával (4 courners, Long Term Player Development) későbbi tanfolyamokon foglalkoznak, itt egyszerű, a gyerekek számára könnyen érthető és szórakoztató gyakorlatokat tanítanak. Ami nagyon tetszett, hogy minden gyakorlatnak a gyerekek és az edzők által is könnyen megjegyezhető nevet adtak. Például, ami az "fbt21" oldalán ’Párharc gyakorlása 12 méter hosszú területen 150 cm-es kapukkal’ néven szerepel, azt Angliában úgy hívják, hogy ’On Guard’. Ez azért is hasznos, mert így, ha az országban annyit mondasz egy edzőnek, szülőnek, vagy gyereknek, hogy ’Robin Hood’, vagy ’Trafic Lights’ biztos lehetsz benne, hogy egyből tudja, melyik gyakorlatról is van szó.
Az is a kurzus célja, hogy a résztvevők kedvet kapjak az edzősködéshez (ne feledjük, hogy ez a legelső szint a képzésben), és arra ösztönözze őket, hogy legalább az UEFA ’B’ licencig jussanak el, ahol már egy konkrét módszertant is megtanítanak. Ahogy az oktató is mondta, erre 5 nap nem lenne elég.
Amire viszont nagy hangsúlyt fektetnek, az az oktatás módszertana. Mind a képzés során, mind a könyvekben, mind a DVD-ken, folyamatosan visszatérő elem, hogy lelkesítsük a játékosokat, pozitívan szóljunk minden esetben, ha hibát javítunk, először mindig kérdéssel kommunikáljuk, hogy a játékos maga javítsa azokat. Itt viszont van egy nagyon lényeges pont. Ez pedig az, hogy az oktatók pontosan ugyanígy kommunikáltak velünk is, így egy nagyon jó légkör alakulhatott ki a képzés során (nem azt mondták, hogy mi volt rossz, hanem azt, hogy ha ezen és ezen változtatsz, fejlesztheted a gyakorlat hatékonyságát – micsoda különbség). A pozitív szemléletre mondok egy konkrét példát. A korábban már említett „rossz” szülői viselkedést bemutató videóhoz hasonlóan, megnéztük egy felvételt a „rossz” edzői viselkedésről is. Ezek után, – mindenki számára váratlanul, azt kérték – hogy gyűjtsünk össze 10 pontot, ami jó volt a videóban. Az alapgondolat ugyanis az, hogy a „rossznak” mondott edző is a gyerekekért dolgozik és elhivatott, tehát segítségre és nem dorgálásra szorul.
A gyakorlati vizsgát megelőzte egy próba vizsga, amikor is párokban kellett egy-egy gyakorlat vázlatát elkészítenünk, majd bemutatnunk. A vizsga előtt előre megkaptuk az értékelési szempontokat (5 szempont a gyakorlat szervezésével, 3 a lebonyolításával, 3 a gyakorlat alapvető céljainak megértésével, ehhez kapcsolódó edzői beavatkozásokkal és 3 a kommunikációs képességekkel kapcsolatban). Végül egy rövid önértékelést kellett írnunk, mit csináltunk jól miben fejlődhetnénk.
Szóba hoztam a magyar focit is természetesen. A résztvevők egy magyar játékosra emlékeztek kapásból, ez pedig nem meglepő módon… Király Gábor. A mackónadrág csodákra képes. Szerencsére elég sok időt töltöttem kint ahhoz, hogy tudjam, nem ennyire elkeserítő a helyzet, így mikor elkezdtem sorolni Fülöp, Kádár, Gera, Buzsáky nevét, hatalmas meglepetéssel kérdezték, hogy „Ő is magyar?” Egyébként az egyik DVD-re kétszer is sikerült felkerülnünk, ugyanis az adott gyakorlatokat bemutató videó után láthatjuk a konkrét meccsszituációt, melyben az angol válogatott hasznosította a tanult mozdulatokat, és Rooney és Gerrard épp Vanczákot és Égert fűzi be egy-egy helyzetben.
Megkérdeztem pár dolgot, ami érdekes lehet nekünk, magyaroknak. Az egyik a szövetség a klubok és az egyetemek testnevelési karainak (Angliában nincs külön orvosi, bölcsész, testnevelési stb. egyetem) a kapcsolatáról szólt, pontosabban arról, hogy mennyire próbálja a szövetség, a nagyobb klubok, illetve az egyetemek egymásra erőltetni az akaratukat. A kérdést nem igazán értette az előadónk, annyit mondott, hogy a kapcsolat a kölcsönös tiszteleten („mutual respect”) alapul, illetve, mindenkinek megvannak a maga szakemberei („they have their own specialists”) nem szólnak bele egymás munkájába. Ilyen formán a szövetség nem is von vissza licenceket, engedélyeket, bármi egyebet. Viszont alkalmaz egy pozitív motivációt a tanulásra, ez pedig az ’FA Licenced Coaches Club’. Ha valaki elvégez egy kurzust, az automatikusan – és az edzők kérésére, immár ingyenesen – a klub részévé válik. A klub tagság feltétele, hogy évente legalább 3 ( magasabb képesítéssel 5) óra továbbképzésen vegyen részt. Ez lehet a fent említett kurzusok közül bármelyik, valamilyen online tanfolyam, vagy részvétel egy helyi, vagy országos konferencián. Ezen felül, háromévente meg kell újítani a gyermekvédelemre és elsősegélynyújtásra vonatkozó ismereteket.
Erről bővebben itt:http://facc.thefa.com/Media/Default/NewsArticle/cpd-list/CPD Programme 2013.14.pdf
A klubtagság hozzáférést nyújt az FA által rendezett, mesterkurzusok videó anyagaihoz (jelenlegi és volt szövetségi edzők, külföldi szövetségek – holland, spanyol – bemutató edzései), edzés vázlatokhoz, állásajánlatokhoz és számtalan kedvezményhez. Például, az aktív tagok, ha több napos tanfolyamra mennek a St George’s Parkba, 40%-os kedvezményt kapnak a szállásfoglalásnál.
Az angolok egyébként nagyon önkritikusan nyilatkoztak saját magukról. Egy korábbi beszélgetés alkalmával a Sheffield Wednesday a Burnely FC és a Preston North End akadémiáinak képviselői mondták, hogy mennyire nehéz sok edző gondolkozását megváltoztatniuk a ’Kick and Rush’ filozófiájáról. A képzésen is elhangzott, hogy tizenöt évvel ezelőtt még sok helyen hiányzott a labda az edzésekről, sok volt a száraz futás és jelenleg is egy-egy edző foglalkozik a csapatokkal alsóbb szinten, míg Spanyolországban és Hollandiában 2-3 fős szakmai stáb van a legkisebbeknél is. Az összes részt vevő edző másodállásban, ingyen, lelkesedésből dolgozik (az ottani átlagkeresettel ezt megtehetik). Legnagyobb problémaként a szülők viselkedését és az iskolákkal való ellentéteket említették (Angliában nagyon erős hagyománya van az iskolai futballnak és a kettős terhelés gyakran okoz fáradásos sérüléseket – overuse injury).
Végül röviden a számokról. 1,2 millió felnőtt dolgozik az angol utánpótlás labdarúgásban, 4 millió 18 év alatti, felnőttekkel együtt összesen 7 millió igazolt játékosuk van. Egy műfüves pálya felépítésének költsége 600 ezer angol font, egy amatőr játékvezetői vizsga 20 angol fontba kerül, míg egy meccs levezetése után 15 angol font a fizetés.
Ahogy látom, ők is keresik az útjukat, akárcsak mi, a legnagyobb különbséget én a pozitív szemléletben, az egymás iránti kölcsönös tiszteletben és az apró részletekre való odafigyelésben láttam.
Szűcs Marcell