Bakonyi stoplinyomok – A falu, ahol bencés szerzetesek is futballoznak

Karnyújtásnyira került a kezdetben elérhetetlennek tűnő cél, összeállni látszik a Hátsó füves XI, az erdei ösvényeken, bakonyi falvakban megismert emberekből szerveződő alkalmi futballcsapat. A Bakonyi stoplinyomok sorozatot készítő stáb ott van már a bátor reménnyel lekötött mérkőzés helyszínén, Bakonybélben, a meccs napján a keret bővítése és a kispad erősítése a szándék. 

Márpedig ősi tapasztalat, hogy aki egy faluban focistákat keres, annak érdemes benéznie a helyi kocsmába. A legendás Füstiben rögtön a pultnál kezdünk, pontosabban a pultosnál, Váliczkó Veronikánál, akiről hamar kiderül, a korábban évekig működő bakonybéli női csapat alapemberét tisztelhetjük személyében.

„Hogy miként kezdődött a csapatszervezés? Kijártunk a focipályára, fiúk, lányok vegyesen játszottunk. Aztán a testnevelés tanár ösztönzésére összeállt a lánycsapat, és elindultunk egy tornán, amelyen rögtön másodikok lettünk – eleveníti fel a 2003 körüli emlékeket a Füsti Söröző és Apartman alkalmazottja. – A környéken emlékeim szerint alakított még női csapatot Bakonynána, Dudar, Zirc, Porva, Eplény, Lókút és Hárskút is. Vasárnap délelőttönként játszottunk, és kár tagadni, gyakran nyögtük a szombat esti bulik fáradalmait. A foci nekünk sokat jelentett. Kint voltunk a pályán, az összes helyi fiatal, és valami különleges szabadságot éltünk meg.”

A Bakonyi stoplinyomok legfrissebb videójában, a nemzetisport.hu/hatsofuves oldalon a teljes beszélgetés megnézhető, Váliczkó Veronika válaszát azonban itt is megsúgjuk: örömmel csatlakozik a furcsa csapathoz, Király Nóra mellett megvan hát a Hátsó füves XI másik csatára is. 

A környéken folytatott beszélgetések alapján leszűrhettük, a bakonyi pályákon különös megbecsültségnek örvend Gazdig László, a korábban NB-s magasságokat megjárt 56 éves csatár, a mai bakonybéli csapat edzője. Őt is igyekszünk megnyerni az együttesbe, a kamera előtt részletesen beszél fordulatos pályafutása kalandjairól, majd velős vallomással zár: „A futball a gyerekkorom, az egész életem. Amíg tudtam játszani, boldog voltam benne. A játék áthúzott a legnagyobb nehézségeken, amikor már azt hittem, nincsen tovább. A foci jó dolog, elveszi az emberben felhalmozódó rossz érzéseket.”

Asszociációs játékunkba belemegy Varga Balázs hárskúti játékos is, akivel a település határában, a Szent-kútnál találkozunk: „Mi jut eszembe a fociról? Boldogság, felszabadultság. Pályafutásom során volt alkalmam megtapasztalni az amatőr labdarúgás különböző válfajait. Veszprémben élek, de szükségem van a falusi közegre hétvégéimen, mert a nyüzsgő városi élet mellett kikapcsolódást jelent, hogy Hárskúton családias közösségben lehetek.”

A közösségi szellem meghatározó a bakonybéli öltözőben is. A régi idők tanúja Supán István, a két év után, 2024 nyarán újjászervezett fiatal csapat felépítésénél pedig ott bábáskodott a „nagy öregek” képviseletében Dublecz Árpád. Tanulságos, amit mond: „Azokból a gyerekekből állt össze a csapat, akiket 2017 környékén a Bozsik-programban elindítottunk U12-ben. A régebbi társaság körülbelül öt éve, a járvány idején kezdett el szétesni, kiöregedett hat-nyolc negyven körüli játékos, és nem jöttek újak. Általában elmondható, hogy hiányzik a pályán a két generáció, a negyvenesek és a tizenévesek közötti nemzedék.”

Bekopogunk a faluban a bencés szerzetesekhez, a Szent Mauríciusz Monostorba, ahol Ignác testvér fogad bennünket. Az isteni hívás és a szerzetesi élet sajátos szabályai mellett szóba kerül a futball is.

„Szeretek focizni – tisztázza mosolyogva házigazdánk. – Az utóbbi két-három évben ritkán adódott rá mód, ráadásul legutóbb kicsit meg is sérültem. Néha a testvérekkel szoktunk azért játszani. Vasárnap esténként van egy rekreációs, kikapcsolódásra szánt idő, és nyáron, amikor későn sötétedik, időnként kimegyünk a bakonybéli pályára, és játszunk egy-egy meccset. Mi vagyunk kilencen, meghívunk egy-két nagyministránst, és össze is áll a két csapat. A bakonybéli fociéletbe kevéssé kapcsolódom be, az életformánk nehezen teszi lehetővé, például azt, hogy elmenjünk a csapattal idegenbe vagy eljárjunk edzésekre. Nincs tévé nálunk, a monostorban, ha néha meccset nézünk, akkor az streamen lehetséges. Reggel hattól este hatig működik nálunk internet, munkára használjuk. Közösségi döntést hoztunk arról, hogy este már ne legyen elérhető a hálózat, mert az a tapasztalat, hogy ha van, a belsőről könnyen a külsőre irányítja a figyelmet. Így ha alkalmanként esti meccset szeretnénk nézni, azt előzetesen külön megbeszéljük az elöljáróval, ő kezeli ugyanis a routert.”

Az Arrigo Sacchinak tulajdonított bölcsesség szerint a futball a kevéssé fontos dolgok közül a legfontosabb. Ebben mélységesen egyetértünk vele, a futballon kívüli témákat pedig a Bakonyi stoplinyomok videójában Ignác testvér segít kibontani. És arra is válaszol, stoplist húz-e a Bakonybél elleni nagy túrazáró meccsen...

A Bakonyi stoplinyomok korábbi epizódjai:

A Bakonyi stoplinyomok a Nemzeti Sport, a Laczkó Dezső Múzeum és a Hátsó Füves Alapítvány közreműködésével készült, a sorozat elemei megjelennek a 2026-ban nyíló veszprémi Hátsó füves-kiállításban is.

Ugrás a Hátsó füves főoldalára!

Hátsó füves Facebook