A kétmilliós scout; pénzszóró PSG; nagyot kaszáló Monaco

A KÉTMILLIÓS SCOUT – A SCOUTING FONTOSSÁGA

A téli átigazolási időszakhoz közeledve a közelmúltban én is részt vettem Londonban, a Chelsea stadionjában, a Stamford Bridge-en aWyscoutszokásos, őszi fórumán.A Wyscout a világ futballjának vezető adatszolgáltató vállalta. Innovatív technológiájának köszönhetően tudás alapú teljesítménymérést folytat, olyan adatokat, videókat és egyéb tartalmakat állít elő, melyek hozzájárulhatnak a teljesítmény fokozásához. A kétnapos eseményen mintegy 130 klub, 300 ügynökség, összesen pedig hét-nyolcszáz fő vett részt. olyan topklubok is képviseltették magukat, mint az Arsenal, a Juventus, az AS Roma, az Atlético Madrid, a Liverpool, az Egyesült Államokból a Los Angeles Galaxy, Brazíliából pedig a Santos. Ezen a fórumon ismét meggyőződhettem arról, hogy a világ meghatározó klubjainál milyen fontos szerepet tölt be a scouting.

Erről tanúskodik az a nem rég megjelent hír is, mely szerint a Dortmund vezető scoutjáért, Sven Mislintatért 2 millió eurót fizet az Arsenal. A szakember 2009 óta irányítja a BVB scoutcsapatát, korábban a Bayern Müchen is érdeklődött iránta, de 2021-ig szóló szerződés kötötte Dortmundba – ebből vásárolja most ki őt az Arsenal.

A SAJÁT NEVELÉSŰ JÁTÉKOSOK ARÁNYA CSÖKKEN, A KÜLFÖLDIEKÉ NŐ

És akkor most lássuk a CIES statisztikáit, melyek alátámasztják a scouting jelentőségének növekedését.

Az egyik ilyen adat, hogy 2009 óta a saját nevelésű játékosok aránya Európában 23,2-ről 18,5%-ra csökkent. Egyedül a szlovák első osztályban játszik a csapatok több mint egyharmad részében saját nevelésű játékos. Az európai lista végén Anglia (10.3%), Belgium (9.1%), Olaszország (8.9%), Portugália (8.4%) és Törökország (6.8%) található. Magyarország az abszolút középmezőnyben helyezkedik el, 31 országból a 15.helyen, 21,8 százalékkal.

2009 óta 34.7 százalékról, 39,7 százalékra nőtt a csapatokban játszó külföldiek aránya. Ebben az összevetésben Törökország áll az élen (65.6%), utána Ciprus következik (65.3%), majd Belgium (59.1%), Anglia (59%), Portugália (56.4%) és Olaszország (54.3). A lista alján található Izrael (26.1%),Ukrajna (19.1%), Szerbia (17.1%). Magyarország. 31,9 százalékkal a 19. helyen áll 31 országból. Itt azért érdemes megjegyezni, hogy a magyargóllövőlistán az első öt játékosból négy külföldi.

2009-től 2017-ig nagymértékben növekedett az év közbeni igazolások száma: 36.7 százalékról 44.8 százalékra. A vizsgált 31 ország közül nyolc ország esetében – Izrael, Bulgária, Törökország, Románia, Görögország, Szerbia, Ciprus, Portugália – a csapatokban szereplő játékosoknak több mint a fele kicserélődött egy év alatt.

Mi a 17.helyen állunk a 31-es listán 44.3 százalékkal az elmúlt 8 év átlagát vizsgálva. Magyarországon ebből a szempontból az egyik kiugró klub a Mezőkövesd, melynek a kerete egy év alatt több mint nyolcvanszor változott.

Ezek a statisztikák azt mutatják, hogy, hogy nőtt a játékosmozgás Európában az elmúlt nyolc évben, valamint az is hogy a saját nevelésű játékosok száma is nagymértékben és folyamatosan csökkent.

Ez a helyzet elsősorban azoknak a leggazdagabb kluboknak és ligáknak válhat az előnyére, amelyek a származásuktól függetlenül képesek a legjobb játékosok összegyűjtésére. Sőt, leginkább ők gerjesztik az ehhez vezető piaci folyamatokat.

A központi kérdés az, hogy megtudjuk, milyen messzire képes jutni ez a folyamat anélkül, hogy veszélyeztetné a versenyhelyzet/bajnokságok érdekeit, a hivatásos labdarúgás hitelességét, valamint fenntartható fejlődését az országok többségében.

NEVELŐKLUBOK ÉS ÁTLAGÉLETKOROK

Egy másik vizsgálat az európai csapatokat olyan szemüvegen keresztül monitorozta, hogy hány játékost sikerült mostanában kinevelniük az európai élvonalbeli bajnokságok számára.

Az összesített listán az Ajax áll az első helyen 71 olyan, a közelmúltban kinevelt játékossal, akik jelenleg valamelyik európai bajnokság élvonalában játszanak.

A közép-kelet európai régióban a következő csapatok számítanak a legjobb utánpótlás-nevelő egyesületeknek (zárójelben az összesített helyezésük ):

1. (2.) Dinamo Zagreb, amelynek az utánpótlásából 67 olyan fiatal került ki a közelmúltban, akik jelenleg valamelyik európai bajnokság élvonalában játszanak

2. (3.) Partizan Beograd 61 játékossal

3. (7.) Sparta Praha 54

4. (9.) Crvena zvezda 52

5. (12.)Vojvodina 47

6. (14.) Rad 42

7. (16.) Hajduk Split 41

8. (29.) Nitra 34

9. (32.) Slavia Praha 33

10. (34.) Olomouc 32

Magyar csapat nem szerepelt az 50 legjobb utánpótlás-nevelő klub között.

A külföldi játékosok foglalkoztatásának szempontjából a magyar NB I csapatai nincsenek az első 100 európai csapat között. Ezen a listán:

1. Apollon Limassol, amelynél az idén pályára lépett játékosok 98,9 százaléka külföldi játékos volt. A 100. helyen a Sahtar Doneck áll (59,7%).

A legfiatalabb csapatok Európai listáján (szintén 31 bajnokságot alapul véve) a térségünkből 6 csapat is bekerült az első tízbe.

A Lokomotiva Zagreb 22.37-es átlagéletkorral a 3. az összetett listán, de a szlovák AS Trencin (22.57) és a szlovén NK Ankaran és NK Aluminij (Szlovénia) kettős is meglehetősen alacsony (22.98 illetve 23.1-es) átlagéletkorral dicsekedhet, de a szerb Spartak Subotica (23.07), a szlovák Zilina (23.01) is bekerült az első tízbe. Érdekes, hogy az első százban hét szlovák csapat is képviselteti magát a 12 első osztályú csapatból, míg a 10 csapatos szlovén élvonalból 8 csapat.

A MAN. CITY ÉS A PSG CSAK ÚGY SZÓRJA A PÉNZT, SOKAT PROFITÁLT A MONACO

A „nagycsapatok” pénzszórása tovább nőtt az egy évvel ezelőttihez képest. Jelenleg a Manchester City költött a csapatára a legtöbbet (853 millió €), 242 millió euróval többet, mint amit elköltöttek a tavaly nyári átigazolási időszakkal, 2016. augusztus 31-el bezárólag. Szorosan a City mögött tüsténkedik a PSG a maga 850 millió eurós költésével (ebből 395 millió eurót költöttek el kicsit több mint egy év alatt). De még a listán 10.helyezett Tottenham is elköltött jelenlegi csapatára 361 millió eurót ( ebből 87 milliót idén nyáron). A tízes listán szerepel még négy angol csapat (Manchester United, Chelsea, Liverpool, Arsenal), két spanyol (Barca, Real Madrid) és egy olasz (Juventus).

Az érem másik oldala a bevételek esetében csúcstartó Monaco, amely 289 millió eurós profitra tett szert (394 millió volt a bevétele a játékospiacon és 105 millió a kiadás ).

A legjobb tízben ebben az esetben három olasz csapatot (Sampdoria, Lazio, Fiorentina), kettőt az angol Premier League-ből ( Swansea, Arsenal ), a Monaco mellett a Lyont Franciaországból, kettőt Németországból (Dortmund, Leverkusen) és Spanyolországból a Real Madridot találjuk.

A legnagyobb mínuszban a PSG áll, amely 343 millió euró veszteséget termelt az idei nyári átigazolási szezonban.