Kétgólos meccsek napja

A mostani északi összecsapás ugyan csak egyszerű csoportmeccs volt, de a svéd-finn-szlovák-orosz-amerikai kvintettből való továbbjutáshoz mindkét együttesnek szüksége lesz minden megszerezhető pontra. A finnek ráadásul már vesztettek is kettőt a szlovákok ellen, így akár jó kis mérkőzésre is lehetett számítani.
Ehhez képest álmosan kezdtek a csapatok, még a finnek voltak a kevésbé lassúak. Az első 10 perc legnagyobb helyzete is előttük adódott, ám hiába vezették hárman az egyszem védőre, Sami Salora a korongot, a Vancouver Canucks svédje bele tudott kotorni az utolsó passzba és odalett a helyzet. A harmad második felére feljöttek a svédek, és Nylander és Mathias Tjärnqvist révén többször is veszélyeztettek, de Noronen, a finnek kapusa a helyén volt.
A második harmad sem hozott valami őrületes iramot, de mielőtt még a 98-as iszonyat réme belenghette volna az ostravai csarnokot, a háromkoronások nagyobb sebességre kapcsoltak. Először Dick Tarnström állhatott az üres kapuval szemben egy keresztpassz után, de addig várt a lövéssel, míg elé nem vetődött egy finn védő, majd Axelsson fektette el Noronent és emelte át fölötte és a kapu fölött a korongot. A finnek nem sokat mutattak a második játékrészben, viszont egy páros kiállítás után megszerezték a vezetést: Nummelin a saját térfelén szerzett korongott, kicselezett egy rá támadó csatárt és a svéd kékvonalról Lundqvist kesztyűjébe lőtt, amin a korong megperdült és bevitorlázott a kapuba. Ezután mindkét csapat folytatta, amit abbahagyott: a svédek támadgattak, a finnek jól védekeztek, gyakran vetődtek be önfeláldozóan a lövések útjába.
A harmadik harmad is meddő svéd fölénnyel telt, a sárga-kékeknél főképp az ottawai Alfredssonnak nem ment a játék, bár talán tőle várták a háromkoronások a legtöbbet. Az utolsó két percre a kapust is lehozta Hardy Nilsson, a svéd edző, és ez (valamint némi irtózatos mázli) meghozta az eredményt. A St. Louis Blues hátvédje, Christian Bäckman a harmad közepéről leadott csuklólövése után a pakk Pählsson ütőjén megpattanva a bal kapuvasat találta el, majd végigcsúszva a gólvonalon a jobb vasat. A korong ezután gondolt egyet, és visszacsúszott a bal kapuvashoz, onnan pedig Noronen korijának éléről a kapuba, így a svédeknek az utolsó percben sikerült pontot menteniük.

A mérkőzés legjobbjainak a két kapust választották, ami sok mindent elmond a találkozóról: egyrészt Noronen remekül védett a finneknél, akik jobbára a védekezésre koncentráltak, másrészt Lundqvistnek hiába volt feleannyi (15) védenivalója, mint kollégájának (29), a svéd mezőnyjátékosok nem nyújtottak annyira emlékezetes teljesítményt, hogy bármelyikük is a meccs legjobbja lehetett volna. Bár a hat évvel ezelőtti összecsapásoknál jobb volt a mérkőzés, nem ez lesz a világbajnokság legemlékezetesebb párharca.

A másik délutáni mérkőzésen a címvédő kanadaiak az alig 19 éves Patrice Bergeron és a néhány fokkal rutinosabb Scott Niedermayer góljaival könnyedén nyertek a lettek ellen, csak annyit kiadva magukból, amennyi feltétlenül szükséges. ---- H ---- E