Bemelegítésnek remek volt

Hogy mi is az valójában?
Nos, egy nagy menetelésről van szó, amelynek kettős célja van: egyfelől minél jobban szerepelni az olimpiai selejtezőn - e vágyat Pat Cortina, a magyar válogatott kanadai szövetségi kapitánya úgy fogalmazta meg, hogy kiharcolni a 2006-os torinói játékokon való részvételt -, másfelől pedig a jövő tavaszi debreceni divízió-1-es világbajnokságon legalább megismételni az elmúlt esztendők bravúrjait.
Magasan van tehát a léc, lett légyen szó bármelyik célkitűzésről…
Szóval az első lépések.
Kellemesnek ígérkeztek, hiszen míg a torna nyitónapján a dánok és a norvégok gyűrték egymást, addig a mieink a mezőny leggyengébbnek tartott (nyugodtan kijelenthető: az is!) együttese, a horvát válogatott ellen hangolhatott a nagy feladatokra. S minekután a mieink számára ez volt az idény nyitómecscse, ezért az elsőkből nem volt hiány az összecsapáson sem: az első magyar gólt a 4. percben Vas János szerezte, az első szarvashiba Budai Krisztián nevéhez fűződik (a kapus ajándékba adott korongjából egyenlített még ugyanebben a percben Plahutar), az első kapuvasat Ladányi lőtte a 7. percben, az első kiállítást Fodor Szabolcs gyűjtötte be, az első fegyelmi büntetést Szélig Viktor kapta, az első duplázó pedig Ocskay Gábor lett, aki a 12. és a 29. percben is mattolta a horvát védelmet. S ha már az érdekességeknél tartunk: az amúgy csendesen folydogáló, sportszerű meccs legviccesebb figurája viszont kétségkívül a dán Grumsen játékvezető volt, aki vélhetően elhatározta, hogy aki pályára lép, azt legalább egyszer kiállítja. Nos, bár ő mindent megtett, az idő rövidsége egyszerűen meggátolta a nagyszabású, s minden bizonnyal a Rekordok Könyvébe illő terv megvalósítását.

A találkozó egyébként a kezdeti botladozásoktól eltekintve - amit ezúton tudjunk be a valóban korai, szeptember elejei időpontnak… - pontosan azt hozta, amire számítani lehetett: magyar fölényt. Az ezen a találkozón bemutatkozó Pat Cortina helyzetét némileg nehezítette, hogy a korábban megsérült Szuper Levente után Palkovics Krisztián is kidőlt a sorból, ám a minimális, 15 fős kerettel Magyarországra érkezett horvát együttes ellen azért ez nem okozott komolyabb törést a játékban. Az első húsz perc viszonylag szorosabb, 3-2-es végeredménye inkább Budai és vele együtt a védelem bizonytalankodásai miatt alakult ki (bizonyára lesz ez még jobb is…), sőt a második játékrész első percében még egyáltalán nem úgy nézett ki, hogy a végén öt lesz a különbség a két csapat között: a vendégek hármas (!) emberelőnyből (kettős létszámfölény mellé következett az újabb magyar kiállítás, így a kapus helyett is mezőnyjátékos volt a jégen…) kiegyenlítettek, ám aztán csak beindult a hazai gólgyártás, amivel sikerült helyreállítani a világ rendjét.
A Cortina-csapat tehát könnyedén hangolva az idényre megtette az első lépést, amelyet a hétvégén további kettő követ: szombaton a világ elitjéhez tartozó dán együttes, vasárnap pedig a divízió-1-es mezőny egyik élcsapata, a norvég válogatott lesz az ellenfél.
A bizonyára jóval nehezebb ellenfél…

Mestermérleg
Pat Cortina, a magyar válogatott szövetségi kapitánya: - Kevés időnk volt a közös felkészülésre. Sok következtetést nem szabad levonni a mérkőzésről, a holnapi találkozónk már jóval keményebb lesz.
Zdenek Vojta, a horvát válogatott szövetségi kapitánya: Másfél harmadon keresztül egyenrangú ellenfelei voltunk a magyaroknak. Ezt követően pedig több elkerülhető gólt kaptunk.