Már csak a csodában bízhatunk

A kollektív szerződés a Liga szinte minden szabályáról rendelkezik: a játékosok szerződéses státusza, a cserék szabályai, a pénzügyi rendszer - enélkül nincs hoki. A tavaly lejárt CBA azonban nem biztosított tökéletes jogszabályi kereteket: a benne foglalt, a hokisok érdekeit erőteljesen védő passzusoknak köszönhetően ha a csapatok versenyképesek akartak maradni, egyre nagyobb összeget kellett kifizetniük egy-egy jobb korongkergetőnek.

Ez a folyamat azt eredményezte, hogy a játékosok járandósága tíz év alatt az öt-hatszorosára nőtt, és a bérköltségek már a csapatok büdzséjének háromnegyedére rúgtak. Így aztán a 30 egylet közül a 2002-2003-as szezonban teljes 5 csapat termelt nyereséget, huszonöten súlyos dollármilliókat vesztettek - összesen több, mint háromszázat. Eközben az NHL nézettsége is a béka feneke alá süllyedt, köszönhetően többek között a versenyképtelen csapatokban szereplő, mérsékelten tehetséges legények szemre kevéssé tetszetős, a birkózás és a sakk legszörnyűbb jegyeit ötvöző, a saját harmad megszállására alapozott játékának. Nem csoda hát, hogy a nagy televíziótársaságok már a kispályás amerikai futball közvetítéséért is több pénzt voltak hajlandóak áldozni, mint az NHL-ért.

A Liga képviselői eközben ámuldozva nézték a Magyarország bruttó nemzeti összetermékét meghaladó összegű tv-jogdíjakat kasszírozó, virágzó NFL-t, azaz az amerikai futball-ligát, és onnan próbálták átemelni a szerintük hasznos szabályokat. Nos, a foci többek ok miatt is rettenetesen népszerű az Államokban.

Ezek közül az egyik, hogy amint kicsit is csökken a "termék" minősége, az ottani korifeusok apró szabálymódosításokkal elérik, hogy a látványos akciókra fogékony közönség ne maradjon hoppon. Legutóbb például a közönségkedvenc hosszú, 30-40 yardos passzok számának drasztikus csökkenésén lett úrrá a vezetés: nemes egyszerűséggel megtiltották, hogy a védőjátékosok pár lépés megtétele után is zaklathassák az elfogókat. Bejött.

Ilyetén változatásokkal az NHL-ben is próbálkoznak: csökkenteni akarták a visszahúzásokat, a birkózást, a fogást a jégen, azaz meg akarták fosztani a gyengébb játékosokat az eszközeiktől az ügyesebbje ellen. Az új szabályozás nagyjából 3 hónap után bukott meg azon, hogy a játékvezetők nem tudták betartatni az előírásokat, hacsak nem akartak csapatonként 10-12 hokist folyamatosan kiállítani. Bár születtek tervek a kétvonalas les eltörlésére, a lassan a kerti vécé ajtaját is a hátukra kötöző kapusok felszereléseinek méretcsökkentésére, a kapu mögötti holt tér kisebbé tételére, végül semmi nem történt, mást kellett hát kitalálni.

Az NFL másik nagy előnye, hogy elvileg nincs olyan csapat, amelyik folyton veszít, vagy folyton nyer. (Persze erről a New England Patriots rajongói másképp vélekednek...) A Liga bevételeinek jó részét visszaosztja a gyengébben szereplő, ezért kevesebbet bezsebelő csapatoknak, akiknél így nem lehet akadálya egy-egy sztárjátékos aláíratásának. Akkor pedig jön a szurkoló, jönnek az eredmények, dől a lé. Ezzel szemben az NHL-ben nyolc-tíz klubnak nincs más választása, mint minden évben elengedni a jó formát mutató, lejáró szerződésű hokisokat a nagyokhoz, akik viszont - hiszen a pénz nem akadály - csokorba gyűjtik őket. Emellett a jobban eleresztett gárdák a harmadik-negyedik sorban szereplőknek is dollármilliókat adhatnak - végülis ők is fontos játékosok, épp csak kevesebbet vannak a jégen, ugyebár.

A fenti káros folyamatok visszaszorítására az NFL-ben azt a rendszert alkalmazzák, amelynek említésekor az NHLPA vezetői rögtön törölgetni kezdik a homlokukat és a gyógyszereikért nyúlnak: a fizetési sapkát. A fogalom annyit tesz, hogy a csapatoknak meghatározott összegből kell kigazdálkodniuk minden játékosuk fizetését. A küszöbszámokat pedig a csapatok átlagos bevételének száalékában adták volna meg. Így aztán egy-egy játékos nem kaphat irreálisan nagy összeget (hiszen akkor mi jut a többinek), a túl magas bérköltségek nem járulnak hozzá a csapatok veszteségeihez, és a sapka alól "kilógó" játékosokat a gyengébb, kevesebb nagy nevet foglalkoztató gárdák tárt karokkal várják, így ők is jobbak lesznek, kiegyensúlyozott bajnokság lesz, hatalmas nézettség, óriási bevételek, és mindenki boldog.

Majdnem. ---- S ---- A