Gólparádés üzenet a norvégoknak

Legyen elég annyi, hogy ugyebár a norvégokkal még a nyitónapon 2-2-es döntetlent játszottak a mieink, s ha netán két együttes azonos pontszámmal állna a végén és az egymás elleni eredmény sem dönt, akkor a gólkülönbség a következő rangsoroló tényező. Legyen szó akár a harmadik, akár a második, akár a… Szóval értik…
Amúgy nem is tűnik megoldhatatlan feladatnak az ázsiaiak alapos legyőzése, hiszen a derék kínaiak az eddigi két meccsükön már 17 gólt összeszedtek, miért ne lehetne ezeket újabbakkal megfejelni.

Tényleg, miért is ne?
Mondjuk azért, mert ellenük valahogy mindig nehezen megy, legutóbb ősszel Stavangerben az olimpiai selejtezőn például csak 4-3-ra sikerült legyőzni őket, miközben a norvégok - már megint az északiak… - 16-2-re gázoltak át rajtuk. Jó lesz tehát vigyázni, de hát ez Ladányiék pontosan tudják. Már az első támadásból felállnak, mintha emberelőnyben lennének. Pedig nem is. Mindenesetre néhány pillanat alatt sikerül tudatosítani a kínaiakban, hogy ki az úr, az első percekben nem is nagyon tévednek át a másik térfélre. Aztán Palkovicsot kiállítják, mire nagy bátran átmerészkednek Budai kapujához, de rosszul teszik, mert Kovács létszámhátrányból is megszerzi a vezetést. Ezzel a kínai csapat a maga részéről le is tudja az erre a napra esedékes bátor tettét, mert az első játékrész hátralévő részében inkább a védekezésre összpontosít, más kérdés, hogy ezt kényszerből teszi: sokkal, de sokkal jobb a magyar együttes. A baj csak az, hogy ez sokáig kizárólag a helyzetekben mutatkozik meg, abból viszont nincs hiány. Horváth, Ladányi, Ocskay, Erdősi is odakavarodik Jü Jang kapujához, de talán a legnagyobb ziccer Majoross előtt adódik. A felsoroltak mindegyikét megússzák a pirosmezesek, mígnem a 14. percben

Horváth végre betalál.
Ha negyedóránként ütnek kettőt a mieink, akkor az nyolc lesz a végére.
Nem rossz, de a helyzetek alapján ennél sokkal jobban is állhatnának Palkovicsék. Már csak azért is, mert a játékrész hátralévő részében számtalan helyzetet dolgoznak ki, de a végén mindig becsúszik egy kis hiba. Kár érte, de sebaj: majd a szünet után…
Mielőtt újra kijönnek a játékosok a jégre, a hivatalos statisztika is megérkezik. Eszerint a kapuralövési arány 19:1 - természetesen a mieink javára - s ez gyakorlatilag mindent elárul. A folytatásban aztán szerencsére már a helyzetkihasználás is javul, amellett, hogy egészen parádés játékot produkálnak Ocskayék, van itt flikk-flakk, trükközés, csodaszép cselek, tökéletesen felépített támadások, óriási ziccerek és a gólok sem maradnak el. Peterdi közelről mattolja Jü Jangot, az emberhátrányos gólok specialistájává előlépő Kovács ismét betalál, Palkovics hozza a tőle megszokott "jobb oldalon elrobogok, behúzok a kapu elé és belövöm" találatot, az első két meccsen eredményes Ocskay most is gólt lő.

Jól játszik a csapat, fut a szekér.
De nem lehet tudni, hogy adott esetben mennyi az elegendő, ezért a hátralévő húsz percet még nagyon meg kellene nyomni.
Azzal egyébként nincs is semmi baj, de egyre több a könnyelműség. Sajnos. Az harmad első két percében Palkovics és Erdősi is kihagyhatatlan ziccerbe kerül, ám mindkettejüknek sikerül elpuskázni a lehetőséget. Mintha éreznék a kínaiak is, hogy talán lőhetnek egy gólt, most már Budainak is akad egy-két védeni valója.

És ő véd is.
Nem lehet könnyű dolga, hiszen hosszú ideig csak szemlélője volt a játéknak, most pedig egy hatalmasat kell spárgáznia. Mindegy, a lényeg, hogy nincs kínai gól, az viszont már bosszantó, hogy közben Peterdi is elpackáz egy szólót. Elmegy a játékrész fele és nem változik az eredmény.
Mintha tényleg lanyhulna a kocentráció.
Olyannyira, hogy Liu Kuo-jang kis híján felavatja Budait, még jó, hogy a reflexei nem rozsdásodtak be a sok ácsorgásban. Lehet, hogy ez a figyelmeztetés kellett, ugyanis nem sokkal később Majoross is megszerzi első idei vb-találatát, miként Erdősi és Fekete is feliratkozik a gólszerzők közé. Az utolsó percekben a közönség ünnepel, dalol, énekel, örül, de hát van is miért: igazi örömhokit produkáltak a kedvencek.
Megvan tehát az újabb győzelem, menetel tovább a Cortina-csapat, amely ezzel a 9-0-al üzent a kínaiakkal pénteken játszó norvég válogatottnak: nagy lesz a harc azért a - most már igenis mondjuk ki - feljutást jelentő első helyét…

---- 5. perc: Emberhátrányban játszott a magyar csapat, Kovács lopott el egy korongot, elviharzott a balszélen, a kapujából kilépő Jü Jant is kicselezte, majd éles szögből a bal sarokba lőtt.
1-0
14. perc: Horváth lőtt laposan a kékvonalról, s a zavaró emberektől semmit nem látó Jü Jang mellett a bal alsó sarokban landolt a korong.
2-0
23. perc: Létszámfölényben voltak a mieink, Ladányi a kékvonalról hatalmasat lőtt, a korong Jü Jangról a kapu előtt álló Peterdihez pattant, az újvárosi csatár pedig közelről nem hibázott.
3-0
27. perc: Ismét emberhátrány és ismét Kovács: a fehérvári megint elcsent egy pakkot, és a kékvonalon kívülről lőtt, láthatóan azért, hogy közben cserélni lehessen. A nem túl erős lövés azonban így is megoldhatatlan feladat elé állította a kínai kapust, akinek a lába között becsorgott a korong a kapuba. Óriási potyagól!
4-0
29. perc: Palkovics robogott el a jobb oldalon, a tőle már sokszor látott módon minden védőt lekorcsolyázva befelé húzott és közelről Jü Jang mellett a kapuba lőtt.
5-0
37. perc: Emberelőnyben felállt a magyar csapat a kínai harmadban, Svasznektől a balszélen lévő Ocskayhoz került a pakk, aki befelé húzott és a kapus mellett laposan a jobb sarokba lőtt.
6-0
52. perc: Sille lőtt távolról, a kapu előtt Majoross beleszúrt a korongba, amely így védhetetlenül vágódott a kínaiak hálójába.
7-0
58. perc: Erdősi lőtt szorongatott helyzetből balról, a kapusról kipattanó korongra lecsapott az újvárosi center és fordulásból a kapuba lőtt.
8-0
60. perc: A kapu mögül Kovács centerezett pontosan, Fekete egy csellel becsapta Jü Jangot, majd könnyedén a kapuba emelt.
9-0 ---- Egy villámgyors tehetség

Kovács Csaba. A hokiban erről a névről leginkább a '80-as években remeklő, 1983-ban a Budapest Sportcsarnokban sok ezer szurkolót elkápráztató csapat egyik élharcosa jut az ember eszébe. Egyelőre. Mert könnyen lehet, az egykori klasszisnak a fia lekörözi a papát - aki persze cseppet sem bánná ezt. Az Alba Volán fiatal csatára nem mindennapi bravúrt vitt véghez a világbajnokság harmadik napján: kétszer is emberhátrányban talált be az ellenfél kapujába.

Gyengécske kínai válogatott ide, felettébb szellős védekezés, szervezetlenség oda, egészen kiugró teljesítmény ez. Különösen az első találat érdemli ki a zseniális jelzőt: a védőt a palánk segítségével, a legnagyobbakat idézve kergette az őrületbe, majd a kicsúszó kapus mellett pimaszul, higgadtan helyezett a kapuba. A másodiknál szerencséje is volt, no de ott kellett ugyebár lenni, a védőket le kellett korcsolyázni. Persze, aki olyan gyors, mint ő, a legjobbak ellen is képes e bravúrra, nem vitás, sok van ebben a fiúban.

"Nagyon boldog vagyok, még csak edzőmérkőzésen ütöttem két gólt a válogatottban. Legjobban természetesen annak örülök, hogy jól játszottunk és ilyen nagy fölénnyel nyertünk. Nem számolgatunk, csak tesszük a dolgunkat, majd meglátjuk, mire lesz elég. A góljaim? Az elsőnél a kínaiak nem számítottak arra, hogy hátrányban is letámadunk, elaludtak, a másodiknál pedig mázlim is volt - fogalmazott boldogan a lefújást követően Ifjabb Kovács Csaba, aki a találkozó utolsó percében egy gólpasszal tette fel a koronát teljesítményére. ---- 1800, 3500, 5000. A világbajnokság jegyárai a magyar válogatott találkozóira. Egy olyan városban, ahol gyerekcipőben a sportág, egy olyan eseményre, amelyen nap mint nap este nyolc órától lépnek jégre a mi fiaink. Így történhet meg, hogy a sportrajongó debreceni publikum nagyobb része a kényelmesebb és olcsóbb megoldást választva az otthoni fotelből, a Duna Televíziót nézve drukkol a csapatnak. A rendezők is érzik, felettébb ciki, hogy még félig sincs tele a gyönyörű Főnix (ahhoz képest, hogy előzetesen a jegyeladási adatokra hivatkozva a telt házra esküdtek…), éppen ezért törték a fejüket, vajon mitévők legyenek. Az iskolások becsalogatását eszelték ki, de nem akárhogy!

Ha iskolánként tízen képviselték magukat, fejenként egy ezresért bejöhettek a Kína elleni partira. Meg kellett valahol húzni a határt, elvégre hogy néz már ki, ha csak öt lurkó kockáztatja meg a másnapi suli előtt az éjszakázást, igen is, ha nem tudnak még összeszedni öt osztálytársat, pengessék szépen ki az "igazi" árat. Elvégre ötször 1800 majdnem eléri a tízszer 1000-et…

Matematikailag az 5000 (hivatalosan ennyien férnek be jégkorongmeccsen a csarnokba) szorozva 3500 forintos jegyár jóval több, mint ha mondjuk fele ennyiért árulnák a tiketteket - de ez a módszer csak Székesfehérvárott vagy Dunaújvárosban tömné meg a kasszát. Debrecenben ellenben elvétve akad ezért a sportágért bármennyit fizető polgár. Magyarán a kevesebb néha több elvet követve talán minden székről szólhatna a "Hajrá, magyarok!" - senki sem járna rosszabbul, sőt. És ez még akkor is igaz, ha péntekre és szombatra szépen fogynak a jegyek - állítólag…

Támogatás kintről, segítség itthonról
A kínaiak elleni találkozó első szünetében Studniczky Ferenc, a szövetség elnöke bejelentette: szerződést kötöttek a JOFA sportszergyártó céggel, így a felnőtt válogatott hokisok fejvédőire és kesztyűire az elkövetkezendő öt évben nem lesz gond, sőt öt játékos még botot is kap a svéd cégtől. S nem lesz hiányuk a debreceni utánpótlás korú hokisoknak sem, akik az Euroleasing jóvoltából húsz garnitúra felszereléssel gazdagodtak. ---- "Hát, mit mondjak, az biztos, hogy szerencsés győzelem volt… Az eredménnyel maximálisan elégedett vagyok, a játékkal viszont már egyáltalán nem. Két utolsó meccsünkön, a legyelek és a norvégok ellen sokkal jobb produkcióval kell előrukkolnunk" - hangzott a japán válogatott szakvezetőjének, Mark Mahonnak őszinte vallomása.

"Bután buktuk el ezt a meccset, a fiatal játékosok nem bírták el a nyomást. De a rutinosak kifáradtak, muszáj volt őket pihentetni. A fiatalok meg csak úgy szerezhetnek rutint, ha egy-két ilyen sokkot átélnek…" - kesergett Rick Strachan, a britek mestere.

"Eddig csak a csíkszeredai jégkorongcsapatot láttam játszani, de nagyon kíváncsi voltam a magyar válogatottra. Az első két meccset a televízióban néztem, de szerdán már az egész csapat kimegy, hogy szurkoljon a fiúknak" - ígérte Orbán Annamária, a DVSC székelyudvarhelyi születésű kézilabdázónője a Kína elleni mérkőzés előtt.

"Ott a helyem a Főnix-csarnokban. Az utóbbi években látványosan fejlődött a magyar jégkorong, megérdemelné ez a csapat a feljutást. Nagyon szurkolok nekik!" - fogalmazott Trummer Rudolf, a Debreceni Vadkakasok kosarasa.

"Dunaújvárosi játékosként is jártam jégkorongmeccsre, épp a válogatott találkozóit hagytam volna ki? - kérdezett vissza Éger László, a DVSC válogatott labdarúgója. - Ott voltam a norvégok és a japánok elleni összecsapáson is. Bámulatos, mennyire együtt van a csapat, a Dunaújváros és a Volán hokisai - hiába riválisok itthon - igazi egységet alkotnak. Hogy sikerül-e a feljutás? Ha az én szurkolásomon múlik, akkor igen."

"Óriási fegyverténynek tartom, hogy újfent nem kaptunk gólt. Bár akadozott a támadójátékunk, a kilenc lőtt gól önmagáért beszél. Továbbra sem számolgatunk, pénteken a briteket is meg akarjuk verni" - Ocskay Gábor.

Dívizió-1-es vb, B-csoport, Eindhoven
Litvánia-Észtország 4-4 (1-2, 2-2, 1-0), Franciaország-Románia 6-1 (1-0, 3-1, 2-0), Hollandia-Olaszország 1-1 (0-0, 1-1, 0-0)