Fotó: Meggyesi Bálint
Ifjabb Ocskay Gábort szerdán helyezik végső nyugalomra
Fotó: Meggyesi Bálint
Ifjabb Ocskay Gábort szerdán helyezik végső nyugalomra
CIKKEINK OCSKAY GÁBOR TRAGÉDIÁJÁRÓL
Ocskay Gábor megjegyezte: az orvosok arról is tájékoztatták, ilyen tragédiák bárkivel megtörténhetnek, nem csak élsportolókkal.
„Heveny szívelégtelenség esetén három-négy percen belül kell érkeznie a segítségnek, különben bekövetkezik a halál. Függetlenül az életviteltől, a kortól” – tette hozzá Ocskay.
Kitért rá, hogy fia emlékére olyan alapítványt hoznak létre, amely fiatal jégkorongozókat és beteg gyermekeket, illetve gyermekek kezelését végző kórházakat, klinikákat támogat. A sportoló hagyatékának egy részét elárverezik, az ezekből befolyó összeget is az alapítvány kapja. A jövőben rendszeresen szerveznek majd Ocskay Gábor-emléktornát.
„Szeretném megköszönni az orvosoknak, Papp Lajos szívsebésznek, a csapatnak, hogy végig kiálltak Gábor mellett. Fiamnak a hoki volt az élete, ha ezt elveszik tőle akkor, amikor kiderült a szívproblémája, biztosan összetört volna. Emlékét őrizzük békében!” – utalt arra Ocskay Gábor, hogy a 2004 szeptemberében diagnosztizált szívizombetegsége ellenére fia négy hónapos kihagyás után, több eltanácsolást követően végül engedélyt kapott a sportolásra.
Tóth István, a 187-szeres válogatott csatár klubja, az Alba Volán SC társelnöke a hétfői, székesfehérvári sajtótájékoztatón elmondta, hogy amíg az Alba Volán lesz a fehérvári jégkorongcsapat támogatója, addig – az elnökséggel egyetértésben – Alba Volán 19 lesz a csapat hivatalos elnevezése.
A társelnök kiemelte, meglepte őket, hogy mennyien szerették, tisztelték ifjabb Ocskay Gábort, a szerdai gyászszertartásra ugyanis rengetegen jelezték részvételüket. Ezért nem a korábban kiadott 13 órától, hanem már negyed egytől be lehet majd menni a jégpályán felállított ravatalhoz.
A közönség 12.15 és 14 óra között búcsúzhat el a ravatalnál. A koporsót a jégpálya közepén helyezik el, oda szőnyegen juthat be, aki főhajtással szeretne tisztelegni az elhunyt előtt. 14.15-kor püspöki ceremónia lesz, majd az emlékezők átvonulnak a Béla úti temetőbe. Azok, akik autóval érkeznek a jégcsarnokhoz, rendőri kísérettel, konvojban haladhatnak. A gyalogosok számára az Alba Volán 15 különbuszt biztosít.
OCSKAY: ráfér a nyugalom az országra
Életem legrosszabb ébredéseinek egyikét éltem át március 25-én reggel, amikor csörgött a telefon, és közölték: meghalt ifjabb Ocskay Gábor. A „szapporói hős” blogot írt az NSO-n, így gyakran egyeztettünk a témákkal és szerkesztéssel kapcsolatban. Egyike volt a legközvetlenebb sportolóknak – írtuk róla megemlékezésünkben. Valóban nem gyakori, hogy egy élsportoló egy-két órával egy olimpiai selejtező után (vereséget követően!) SMS-t írjon, hogy küld egy írást, amit jelentessünk meg a blogjában.
A különböző felkéréseket úgy fogta fel, mint egyfajta elismerést. Örült az érdeklődésnek, és úgy érezte, hogy nem csupán a játékával és az eredményeivel, hanem személyével is népszerűsítheti a magyar jégkorongot.
Megrázó visszaolvasni azokat a sorokat, amelyeket Ocskay Gábor a blogjában írt, akár szívbetegségéről, akár Alekszej Cserepanov haláláról… Gábor írásaiban gyakran mondta el véleményét a jégkorong aktuális történéseiről, és válaszolt az olvasók kérdéseire is.
„Még egy gondolat a végére. Nagyon megrázott minket Alekszej Cserepanov halála, mint mindig, amikor egy sportoló meghal, ráadásul az orosz fiú mindössze 19 éves volt.”
„Ugyanakkor nagyon érdekes volt, amit Papp Lajos professzor mondott – aki egyébként korábban engem is kezelt –, miszerint naponta 40 ilyen hirtelen haláleset történik, de egy sportoló esetében mindenki felkapja a fejét.”
„Azt gondolom, a történtek után szép gesztus, hogy visszavonultatták a mezét, tehát az Avangard Omszk csapatában soha senki sem viselheti a 7-es számot.”
Az egyik beszélgetésünk során Gábor úgy vélte, nagy volt a riadalom, és túlzott volt az óvatosság a szívével kapcsolatban…
A mai világban nincsenek szentek, és nem mindig az EMBERT becsülik, de mégis szeretném megosztani az olvasókkal még egyszer azokat a gondolatokat, amelyek sokat elárulnak Ocskay Gáborrol, az emberről.
Tragikus, hogy ezek voltak az utolsó gondolatok, amiket blogjában írt:
„Végül minden kedves olvasómnak azt kívánom, hogy teljen el nyugodtan a március 15-i ünnep. Ha van idejük, látogassanak ki a Megyeri útra vasárnap a jégkorongbajnoki döntőre, szeretettel várunk mindenkit.”
„Azt hiszem, ráfér a nyugalom az országra, az utóbbi hetek-hónapok minden szinten zaklatottak voltak. Remélem, hogy az Alba Volán és a magyar jégkorong-válogatott a maga módján tud némi örömet szerezni, mert abból mostanában kevés jutott a Magyarországon élő embereknek, és a közhangulatnak jót tenne egy szép siker…”
PAPINOT FERENC