A Ferencváros csodaszámba menő szombati győzelme a két évvel ezelőtti Kontinentális Kupa-győztes Nottingham ellen azt eredményezte, a villámünnepléssel egyidőben el lehetett kezdeni számolgatni is, hiszen a szenzációs sikerrel nyitva maradt a lehetőség a döntőbe jutásra.
A „kontikupa” fura sajátja, hogy azonos pontszám esetén nem az egymás elleni eredmény rangsorol, hanem gólkülönbség, így az utolsó nap előtt tudható volt, a magyar bajnoknak minimum pontot kell szereznie az Amiens ellen, hogy bármi értelme legyen a további „matekozásnak” és az esti záró összecsapáson való izgulásnak.
A Gothiques Amiens két nap után két vereséggel és minimális továbbjutási esélyekkel állt, de ez nem jelentett semmit – mégiscsak kétszeres francia bajnokról és a regnáló francia kupagyőztesről van szó, csak hogy lássuk, tényleg milyen elit társaságba küzdötte el magát a Fradi.
A nyitó harmad kiegyenlített, gól nélküli játékot hozott, de a középső játékrészt hiába kezdte jobban az FTC, a franciák szereztek vezetést, és ettől fel is bátorodtak. Mind a két oldalon kiváló volt a kapusteljesítmény, de míg a 35. percben Simon Mattson átgyötört valahogy egy pakkot Aranyon, a másik oldalon Henri Buysse mindent fogott.
A záró harmadban aztán mindent egy lapra feltéve támadt a Ferencváros, ám egy kiemelt francia korong pont jól pattant, kettő az egyben elmentek, Daniel Gibb szép lövőcsel után Tommy Giroux elé tálalt, aki kapásból, közelről be is bombázta – tíz perccel a vége előtt a számunkra legfontosabb kérdések sajnos eldőltek.
A Ferencváros még szerzett egy remekbe szabott becsületgólt: Farkas Simon a támadóharmadban védőjét megkerülve kanyarodott be a kapu elé, ahol Buysse-t is elfektette, s csoda szépen húzta be mellette a pakkot – egy vigaszdíjjal mindenképpen felért a megmozdulás.
De valójában a Fradinak egyáltalán nincs miért szomorkodnia, akkor sem, ha a végén kapott még két üres kapus gólt – már nem osztott, nem szorzott.
Elvégre azzal, hogy idáig eljutott, mi több, a záró napon még reális esélye volt történelmet írni és bejutni a második számú európai kupasorozat négyes döntőjébe, mindenki várakozását bőven felülmúlta.
Fodor Szabolcs együttese felnőtt a feladathoz, tényleg „megérkezett Európába”; Ritten után Vojensben is feledhetetlen pillanatokat szerzett – hogy a 2017-es győztes Nottingham legyőzését követően a magyar himnusz szólhatott a Frös Arenában, felbecsülhetetlen –, így is csak kalapemelést érdemel hát.
Egyúttal mélységesen elgondolkodtató, hogy ez a csapat, amely így helytáll és képvisel minket az európai színtéren (s amely egyáltalán nem mellesleg az Erste Liga címvédője és a magyar jégkorong rekordbajnoka), saját hazájában jelenleg egy istállónak gúnyolt albérletben kénytelen játszania a mérkőzéseit, a világ végén, nézők nélkül…
JÉGKORONG
KONTINENTÁLIS KUPA, 3. KÖR
E-CSOPORT, 3. FORDULÓ, VOJENS
FTC-Telekom–Amiens Gothiques (francia) 1–5 (0–0, 0–2, 1–3)
Vojens, 521 néző. Vezette: Csubenko (kazah), Kaczmarek (lengyel), Andersen, Mölgaard (dánok)
FTC: Arany
Rantanen, Tóth Gergely – Pulli, Kärmeniemi – Sarcia, Hegyi Á. – Boros, Pozsár
Tóth A., Nagy G., Pavuk – Kulmala, Switzer, Tóth Richárd – Roczanov, FARKAS S. 1, TÓTH GERGŐ (1) – Jászai, Tóth Renátó
Edző: Fodor Szabolcs
AMIENS: BUYSSE
Belisle, Gibb (1) – Lehtinen, Prissaint – Roussel, Bault – Plagnat, Coulaud
GIROUX 3, HALLEY (2), Romand – Franson, Babcock 1, Mattsson (1) – Suire, VERRIER 1 (1), Sabatier (1) – Matima, Drolet, Bruche
Edző: Mario Richer
Kiállítások: 10 perc ill. 8 perc + 10 perc fegyelmi (Suire)
Kapura lövések: 34–34
TOVÁBBI EREDMÉNY
Nottingham Panthers (brit)–SönderjyskE Vojens (dán) 4–2
1. Nottingham | 3 | 2 | – | – | 1 | 10– 7 | 6 |
2. SönderjyskE | 3 | 2 | – | – | 1 | 8– 6 | 6 |
3. Amiens | 3 | 1 | – | – | 2 | 8– 8 | 3 |
4. Ferencváros | 3 | 1 | – | – | 2 | 5–10 | 3 |