Változik a női jégkorong elit-világbajnokság lebonyolítása

A magyar szövetség (MJSZ) beszámolója szerint a szervezet féléves rodoszi kongresszusán az is eldőlt, hogy a vezető testületnek 2026-tól 15 tagja lesz és legalább három nőnek vagy három férfinak kell bekerülnie – jelenleg két női tag van, egyikük 2012 óta Kolbenheyer Zsuzsanna, az MJSZ elnöke. Emellett egy munkacsoportot is felállítanak, amely az olimpiai chartához igazodva megvizsgálja, hogyan lehetne 2030-ra tovább növelni a női képviseletet a tanácsban. 

A 2025–2026-os szezontól változik a női vb lebonyolítása: továbbra is tíz válogatott vesz részt rajta, de az eddigivel ellentétben két azonos erősségű csoportot alakítanak ki a kígyóelv szerint, ahogy az a férfi U20-as, férfi U18-as és a női U18-as vb esetében is történik. Mindkét csoportból az első négy jut be a negyeddöntőbe, míg a csoport utolsó helyezettjei egymás ellen játszanak a bennmaradásért, így 2026-tól már csak egy együttes esik ki a jelenlegi kettő helyett. 

A női játékosok esélyegyenlőségét biztosító változtatás szerint az A-csoportos női felnőtt és a női U18-as vb-re a férfi eseményekhez hasonlóan 22 mezőnyjátékost és három kapust nevezhetnek majd a csapatok, de a női U18 divíziós vb-n is a férfi U18 divíziós keretekhez igazítva 20 mezőnyjátékos és három kapus vehet részt. 

A kongresszuson a 3x3-as jégkorongról is szó esett, mivel az IIHF célja, hogy ez a változat is olimpiai versenyszám legyen. Az ifjúsági olimpiákon már szerepelt – és idén éppen a magyar női csapat nyert –, már több országban rendeztek tesztversenyeket. Leghamarabb a 2030-as franciaországi téli játékokon kerülhet be új sportágként a programba. Luc Tardif, az IIHF elnöke elmondta, hogy egy 3x3-as jégkorongtorna 16 csapattal és 240 sportolóval többet jelentene. Reményei szerint a hasonló „kicsinyített” sportágak, például a strandröplabda, a 3x3-as kosárlabda és a 7-es rögbi sikere után a 3x3-as jégkorong is nagyszerű eszköz lehet új közönség bevonására.