További négy évig Schmidt Gábor a kajak-kenu szövetség elnöke

Ugyan már nem a víz volt az úr a Magyar Kajak-Kenuszövetség Latorca utcai székházánál, a Stopper Úszóhajón megtartott közgyűlésén, de azért még meglátszottak az árvíz nyomai. Hétfőn még nem tudták volna megtartani ezen a helyszínen a rendezvényt, de mostanra már kényelmesen meg lehetett közelíteni. Ettől függetlenül azért az árvíz is árnyékot vetett a közgyűlésre, hiszen a Duna a honi kajak-kenu egyesületek és szakosztályok nagy részének a bázisa és az áradás azért sok bosszúságot okozott a számukra. Talán ezért is fordulhatott elő, hogy a 244 küldött közül „mindössze” 143-as jelentek meg a helyszínen.

A másik árnyék a párizsi olimpiai szereplés volt. Mert ugyan minden versenyszámban volt magyar döntős a francia fővárosban, emellett a tervezett négy helyett hét éremmel térhettek haza versenyzőink – ennyit legutóbb 1976-ban szereztek a mieink –, ugyanakkor a remél aranyérem ezúttal elmaradt (legutóbb ez is 48 éve, a montreali olimpián fordult elő), s kimondva-kimondatlanul ebben a sportágban aranyban mérik a sikereket. Becsületükre váljék, ezt maguk a sportág vezetői is elismerték, s a téma, a rossz szájíz, a csalódottság több beszédben is visszatérő téma volt. Persze arról sem felejtkezhetünk meg, hogy a paralimpián viszont a kajakozó Kiss Péter Pál címét megvédve a dobogó tetejére állhatott.

Ami a közgyűlés menetét illeti, először Fábián László, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, majd Szabó László a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Janza Péternek adták át a szövetség arany érdemérmét. Következett az első napirendi pont, a sportszakmai beszámoló, majd másodikként a sportágfejlesztési stratégia, amelyeket ellenszavazat nélkül fogadtak el. A harmadik a tiszteletbeli címek odaítélése volt, amelynél Baráth Etelét választották tiszteletbeli elnöknek (Sztanity Zoltán és Kőhalmi Emese tiszteletbeli tag lett), aki ezt követően viszont egy megható beszédben köszönt el a közgyűlésben betöltött elnöki tisztségétől.

Az utolsó napirendi pont, a tisztújítás előtt előtt a 2016 óta a sportág első embereként tevékenykedő Schmidt Gábor már előre megköszönte a bizalmat. „Azért adtam be a pályázatomat az elnöki tisztségre, mert érzem a tagság bizalmát és amíg ez megvan, addig vállalom a sportág vezetését.”

Hosszasan beszélt az elmúlt évek sikereiről és problémáiról is (stílszerűen éppen ekkor haladt el a Stopper mellett a Danutank 3 nevű uszály), illetve a következő évek feladatairól, amely az lesz, hogy a magyar kajak-kenu sportág továbbra is a világ élmezőnyéhez tartozzon, „amelyhez minden adott: pénz, paripa, fegyver”.

Ezt követte a tisztújítás, amelynél – mivel minden pozícióra éppen annyi jelölt volt, amennyi lehetett – a küldöttek elfogadták a nyílt szavazást. Természetesen először az elnöki tisztségről voksoltak, s nagyjából délben eldőlt, hogy 136 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül újabb négy évre Schmidt Gábor lesz az MKKSZ elnöke. Alelnökei Weisz Róbert, Kárai Péter, Apáthy Endre lettek, míg az elnökség tagjai Csabai Edvin, Petrovics Kálmán, Antal Dénes, Balla Virág, Doma Gergő, Horváth Gábor, Nagy-Rasztotzky Eszter, Benkő Zoltán, Schmidt-Kovács Katalin, Kálmán Tibor és Farkas Gabriella lettek, ugyancsak ellenszavazat nélkül, csakúgy, mint a közgyűlés új elnöke, Banai Ádám és az általa vezetett stratégiai bizottság öt tagja is. 

A tisztségviselők megbízatása négy évre, a 2028-as Los Angeles-i olimpiát és paralimpiát követő közgyűlésig szól.