A legjobb idény a pályán, a legjobb idény a pénzügyekben – a Manchester City tökéletes éve

Sokat kellett rá várni, de a Manchester City az elmúlt idényben végérvényesen révbe ért – sportszakmai szempontból is. No, nem az újabb Premier League-cím és az FA-kupa-győzelem miatt – előbbi az elmúlt hat idényt tekintve az ötödik elsősége volt a klubnak, míg a nagy presztízsű kupasorozatot 2019-ben nyerte meg legutóbb a csapat –, hanem azzal, hogy a kettőt kiegészítette a hőn áhított Bajnokok Ligája-diadallal. A klub történetében egyedülálló „treble”, azaz mesterhármas természetesen a gazdasági mutatókon is meglátszik!

Nem véletlen, hogy pénzügyi szempontból a Manchester City fennállása legsikeresebb évét könyvelhette el, ami egyértelműen a pályán elért eredményeknek köszönhető. Gyorsan tegyük hozzá: ezen a ponton nem vizsgáljuk, miként a Football Benchmark riportja sem vizsgálja, hogy a Premier League, az elmúlt csaknem egy évtizedet figyelembe véve, legalább száz pénzügyi szabály megszegésével vádolja a klubot, és csak azokat az adatokat rögzítjük, amelyek az előző idényben hivatalosan mérhetők voltak.

Az egyik legfontosabb mutató, a teljes működési bevétel tizenhárom százalékkal haladta meg az előző évit, elérve a 826 millió eurót. A 2008 óta az abu-dzabi uralkodóház által tulajdonolt egyesület gyakorlatilag mindig is, így a Covid-időszak (2019–2020) ellenére/óta folyamatos növekedésben van, és csak az elmúlt négy évet figyelembe véve 150(!) százalékkal emelkedtek a működési bevételei.

A pénzügyi sikerhez elsősorban a közvetítési jogokból befolyt többletbevételek járultak hozzá. Összesen 344 millió euróról van szó, amely a működési bevételek majdnem 42 százalékát teszi ki, és jelentős, ötvenmillió eurós, 17 százalékos növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest. A Bajnokok Ligája-győzelem értékét tökéletesen tükrözi, hogy csak az UEFA-tól 23 százalékkal több pénz folyt be – nominálisan 131 millió euró –, mint a 2021–2022-es idényben, amikor a City „csak” az elődöntőig jutott az első számú kontinentális sorozatban.

A manchesteri egyesület nemcsak a pályán, a kereskedelmi szektorban is hasít: a működési bevételek legnagyobb hányadát továbbra is a kereskedelmi illetmények teszik ki, 399 millió euróval a teljes pillér több mint 48 százalékát, ami hétszázalékos emelkedést jelent éves szinten. A klub globális státuszát és márkaelérését bizonyítja, hogy a közösségi médiafelületeken 160 millióan követik, és az idény során csaknem 6.9 milliárd videómegtekintést generált, míg a televíziós nézettsége – beleértve a női csapat mérkőzéseit is – az összes tornát figyelembe véve elérte a 786 millió fogyasztót, ami nemcsak a meglévő kereskedelmi egyezmények megújításához, hanem új partnerek bevonásához is vezetett.

Az előző két mutatóhoz mérten valamelyest eltörpülnek a meccsnapi bevételek, ám ezen a téren sem kell szégyenkeznie a Citynek. Először is, a vonatkozó értékek már a 2021–2022-es idényben visszaálltak a járvány előtti szintre, tavaly pedig 29 százalékos emelkedést mutattak a korábbi évadhoz képest, igaz, ez nagyban köszönhető annak, hogy harminc hazai meccset játszott a csapat, szemben az egy évvel korábbi huszonhéttel.

Ami a kiadásokat illetti, a személyi jellegű költségek 16 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, ami ugyan az elmúlt négy év átlagát tekintve brutálisnak hat, de érdemes összevetni a működési bevételekkel, amelyek nagyjából hasonló növekedési ütemről árulkodnak. Következésképpen a City személyi költségeinek a működési bevételekhez viszonyított aránya mindössze két százalékponttal emelkedett, és így sem éri el a hatvan százalékot, ami kifejezetten egészségesnek számít a legnagyobb európai klubok körében. (Csak adalékként: az UEFA ajánlása hetven százalékban állapítja meg a személyi költség/bevétel arány felső küszöbét.)

Mondhatni, a City a 2022-es nyári átigazolási időszakban alapozta meg a „treble-t”, sikerült ugyanis a csapathoz vinni korunk egyik legkiválóbb csatárát, Erling Haalandot, aki gyakorlatilag az összes lehetséges gólrekordot megdöntötte az idény során. Az FB saját játékosértékelő rendszere alapján a norvég gólvágó a világ legértékesebb játékosa (194.3 millió euró), a csapatból Phil Foden is befér a top tízbe (124.8 millió euróval a hetedik), míg a komplett City-keret messze a legértékesebb (1414 millió euró) az összes klubot figyelembe véve.

Mindezek tetejébe a manchesteriek nemcsak költöttek, gazdálkodtak is. Az átigazolási szezont többek között Raheem Sterling, Gabriel Jesus és Olekszandr Zincsenko eladásával több mint 61 millió eurós haszonnal zárták, a teljes sportidény után pedig 92 millió euró adózás utáni nyereséget regisztráltak, ami csaknem kétszerese a 2021–2022-es adatoknak.

Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a csapat augusztusban – története során először – az európai Szuperkupát, decemberben pedig a klubvilágbajnoki címet is elhódította, továbbá esélyes a címvédésre azon a három fronton, ahol tavaly diadalt aratott, nincs kizárva, hogy a Football Benchmark jövő évi riportjában még előkelőbb számok szerepelnek majd a Manchester City neve mellett.

(A következő részben: FC Barcelona)

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2024. február 17-i lapszámában jelent meg.)