Nem mindenhol könnyű az élet – Football Benchmark-riport a Benficáról, a Feyenoordról és a Galatasarayról

BENFICA 

A három klub közül a Benfica több szempontból is kiemelkedik, kezdve a talán legfontosabb mutatóval, a működési bevétellel. Ezen a téren a lisszaboniak tavaly 16 százalékos emelkedést produkálva megközelítették a 200 millió eurós határt, ami klubrekordnak számít, és elsősorban a pályán elért sikereknek köszönhető. 

A bevétel legnagyobb hányada a közvetítési jogokból származik – a 125.2 millió euró a teljes pillér 64 százaléka, és közel 10 százalékos növekedés az előző évi számokhoz mérten –, és nem kis mértékben annak tudható be, hogy a Benfica a negyeddöntőig jutott a Bajnokok Ligájában. A belföldi piacon ugyan már egy viszonylag régen megkötött, a 2016–2017-es idény óta élő szerződésből kap pénzt a Benfica a NOS kommunikációs társaságtól – így ez a bevétele gyakorlatilag stagnál –, ám az FB riportjában szereplő ligák közül a portugál az egyetlen, amelyben a klubok önállóan tárgyalnak a közvetítési jogdíjaikról, márpedig ez a stratégia maximalizálja a három portugál óriás (a Benfica mellett a Porto és a Sporting) belföldi közvetítésekből származó bevételeit. Az más kérdés, hogy a liga többi egyesülete jelentős versenyhátrányt szenved el. 

A meccsnapi bevétel terén is óriási emelkedést regisztráltak a Benficánál: a közel 34 millió euró 34 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest, és immár meghaladja a járvány előtti szintet. A Benficának egyébként is kirívóan magas a tömegbázisa, amit hűen tükröz az is, hogy a közösségi platformokon a klub követőinek száma meghaladja a tizenegymilliót, miközben Portugália tízmilliós nemzet… 

A bevételi pillér harmadik szegmense, a kereskedelmi ágazatból származó jövedelem is figyelemre méltó, 20 százalékos növekedést mutat, a csaknem 40 millió eurós bevételt pedig a nemzetközi szinten is jelentős tényezőnek számító partnerekkel (Emirates, Adidas) kötött szerződések szavatolták. 

A működési bevétel jelentős növekedése mellett a személyi jellegű kiadás éves szinten kifejezetten szerény, mindössze 2 százalékos emelkedést mutatott, a bevételhez mérten az arány nem érte el a 60 százalékot, ami azt jelenti, hogy a klub nagyon egészséges költségvetéssel tudott elszámolni a pártoló tagságnak az előző idény végén. Arról nem is beszélve, hogy az átigazolási piacon, a portugál egyesületek klasszikus trendjét követve (olcsón venni, méregdrágán eladni) a Benfica megint csak óriási üzleteket kötött. 2022 nyarán Darwin Núnezt 80 millió euróért adta el a Liverpoolnak, 2023 januárjában pedig 121 milliói eurót gombolt le a Chelsea-ről Enzo Fernándezért, így 2020 óta először pozitív adózás utáni nettó eredményről számolt be a lisszaboni klub.

FEYENOORD 

Ha a végén kezdjük, a Feyenoord is viszonylag hosszú idő után, öt év elteltével tudott adózás utáni nyereséggel zárni egy idényt. Ehhez elsősorban az kellett, hogy a csapat hat év után ismét felérjen az Eredivisie trónjára, továbbá, hogy az Európa-konferencialigában döntőt játsszon (amelyben kikapott a Romától). A pályán elért sikereket a pénzügyi eredmények is tükrözték: a csaknem
100 millió eurós bevétellel a rotterdami egyesület a 2017–2018-as idény rekordját állította be – akkor szerepelt legutóbb a BL-ben. A legnagyobb növekedést a meccs­napi bevétel terén regisztrálta (plusz 54 százalék az előző évihez képest), ami a De Kuip Stadion majdhogynem százszázalékos kihasználtságának, valamint a bérleteladásoknak (7 százalékos növekedéssel bőven harmincezer felett) köszönhető. Emellett ugyanakkor sem a közvetítési jogokból származó – hiába az Ekl-döntő –, sem a kereskedelmi bevételek nem emelkedtek jelentősen. 

Annak ellenére, hogy a személyi jellegű kiadás alaposan megugrott (21 százalékkal az előző évhez képest), a bevételhez viszonyított aránya továbbra is a bőven fenntartható szinten (59 százalékon) maradt. Ráadásul az átigazolási piacon a Feyenoord fennállása legjobb eredményét regisztrálva, 47 millió eurós nyereséget könyvelhetett el, miközben a pályán elért sikerek révén a kerete – az összes európai bajnokot figyelembe véve – az egyik legnagyobb értéknövekedést (57 százalék) produkálta.

GALATASARAY SK

Csak azért az egyik legnagyobbat, mert ezen a téren a Galatasarayé az első hely 85 százalékkal! Ezzel együtt a török bajnok korántsem zárt kimagasló pénzügyi évet, amire mi sem világít rá jobban, mint hogy a Süper Ligben ezüstérmes Fenerbahce bevétele meghaladta a Galatáét (104 millió euró kontra 91). 

Ezen az aránypáron az sem javít sokat, ha figyelembe vesszük, hogy a török fizetőeszköz, a líra jelentősen leértékelődött az euróval szemben – tekintve, hogy ez az ősi riválist ugyanúgy érintette –, mert ugyan a helyi pénznemben számolva a Galatasaray működési bevétele közel 50 százalékkal emelkedett, euróban mérve stagnálás jelentkezett.
 
Lebontva a bevételi pillért, csak a meccsnapi jövedelem terén lehet jelentős növekedésről beszámolni: a járvány utáni teljes nyitásnak hála plusz 62 százalékot (lírában több mint 200 százalékot) könyvelhetett el a klub, megközelítve a 30 millió eurós bevételi határt, amelyet a stadion 86 százalékos üzemeltetése mellett ért el.
 
A kereskedelmi bevétel is emelkedést mutatott, éves szinten ugyan csak 7 százalékot (lírában 57 százalékot), ám a közel 50 millió euró így is a teljes működési bevétel több mint felét teszi ki. A Galatasaray azért valamelyest bizakodhat ezen a téren, a klub ugyanis 2023-ban több szponzori megállapodást is kötött – a legjövedelmezőbbet a Sixt mobilitási szolgáltatóval mezszpon­zorként, évi 20 millió euró értékben –, ezek a számok viszont majd az FB jövő évi riportjában jelennek meg markánsan.
 
És innentől jön a feketeleves! A közvetítési jogokból származó bevétel fájóan, 55 százalékkal visszaesett az előző évihez képest, ami elsősorban azért fordulhatott elő, mert a 2021–2022-es idényben a csapat csak a 13. helyen végzett a bajnokságban, így tavaly nem indulhatott el a nemzetközi porondon. Továbbá az év végére bámulatosan felértékelődő keretnek bizony megvolt a maga ára: az olyan neves játékosok megszerzésével, mint Lucas Torreira, Nicolo Zaniolo, Sérgio Oliveira, Juan Mata és Dries Mertens, a személyi jellegű költségek 19 százalékkal emelkedtek, megközelítve a 70 millió eurót, ami a bevételhez viszonyított arányt tekintve 76 százalékot tett ki, szemben az előző év 64 százalékával. Mindezek tükrében nem meglepő, hogy a Galatasaray adózás utáni negatív eredményről volt kénytelen beszámolni. A 49 millió eurót meghaladó veszteség önmagában is fájó, ám ha hozzávesszük, hogy ez 20 millióval több, mint az egy évvel korábbi, valamint azt, hogy sorozatban ez már a negyedik deficittel zárt idény, akkor valóban van miért aggódni Isztambulban.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2024. március 23-i lapszámában jelent meg.)