A csónakmotorok nagymestere, Ifj. Buday Béla

A rákospalotai Bocskai utca 71. szám alatt született, élt és alkotott a magyar csónakmotorgyártás egyik legfontosabb alakja, ifj. Buday Béla. Nem véletlen, hogy nemrég az emléktábláját is itt avatták fel. Régi iparoscsalád gyermekeként – a legtöbb feljegyzés szerint – 1903-ban látta meg a napvilágot, majd az 1925-ben alapított műhelyében eleinte motorok és kerékpárok javításával foglalatoskodott, s később kezdett el csónakmotorokat is készíteni. 

Neve szorosan összekapcsolódik Bergsmann József hajóépítőével, aki 1932-ben megvásárolta a német König-motorok licencét, amelyeket ezután már Magyar König néven hazánkban készítettek – gyártójuk a Buday Motorüzem volt, Bergsmann pedig a kizárólagos forgalmazójuk. 

A fellendülő motorcsónak-versenyzésben kulcsszerepe volt a König-motoroknak. Három világrekordot állítottak fel a 175 köbcentis kategóriában a németországi Oder-Spree csatornán: egy mérföldön 63.05, a 12 mérföldes hosszú távon 60.35, a 2 órás időtartam alatt 53.5 kilométeres óránkénti átlagsebességgel száguldva.

Az 1936-ban megjelent Magyar König-katalógus szerint a magyar és a német König-motorok között a legjelentősebb különbség a benzintank jellegében rejlett: a magyar motorokon mindig csőtank volt. A Mészáros Ákos által napjainkban összegyűjtött adatok szerint a választék igencsak bő volt. Buday nemcsak a König-motorokat gyártotta itthon, de saját elképzeléseit is „formába öntötte”. A háromszoros világcsúcstartó, hat lóerős, 175 köbcentis farmotorok mellett a két lóerős, 125 köbcentis oldalmotoroktól kezdve idővel már az 550 köbcentis motorok is teret nyertek a műhelyében.

Az 1950-es években a legnagyobb hazai versenyeken legeredményesebben szereplő csónakmotorcsalád már a Buday-motor volt: Nagy István 22 országos bajnoki címig jutott vele. Ifj. Buday Béla a fiát, Buday Istvánt is „megfertőzte” a szenvedélyével, aki már 16 évesen elkezdett versenyezni, és tizenöt magyar bajnoki címet nyert. 

„Ebben a házban élt és dolgozott ifj. Buday Béla (1903–1966), a magyar csónakmotorgyártás jeles képviselője. 1925-ben itt nyitotta meg műhelyét, ahol 1928-tól kezdte gyártani a Buday oldal- és farmotorokat” – áll a rákospalotai Bocskai utca 71. szám alatt található ház utcafronti falára április 13-án kihelyezett emléktáblán.

Világklasszis magyarok száguldottak a vízen

A Buday-motorok gyártása a hazai motorcsónak-versenyzésre is jótékony hatással volt: az 1930-as években megnövekedő érdeklődést fél évszázadon át tartó virágzás követte. A túrakategóriák inkább a vízen suhanás életérzését adták, a sebességi versenyek lényege pedig a győzelem és a presztízs volt.

A leghíresebb versenyek közé tartozott a Margitsziget körül zajló ötkörös viadal, amelyről a 92 éves Sebes Emil szép emlékeket őriz. A második világháború utáni időszakban ő volt az egyik legeredményesebb versenyző: kilencvenhat díjat nyert, kilencszer magyar bajnoki címet ünnepelt, a határokon túl is zajos sikereket aratott. Ismerve a szocialista rendszer vasfüggönyön túli országokhoz való viszonyát, a sport volt szinte az egyetlen lehetőség, hogy valaki láthassa a Nyugatot. A legendás versenyző több mint százszor állt rajthoz külföldön, 75 alkalommal végzett dobogón és 11-szer győzött. 103.4 km/órás sebességi világrekordját a mai napig nem tudta senki sem megdönteni – igaz, ehhez elmondása szerint a 175-ös kategória megszűnése is kellett. A háború utáni években egy-egy dunai versenyen annyian vettek részt, hogy a hajók nem fértek el egymás mellett, több futamban kellett elrajtoltatni az indulókat.

Noha még napjainkban is vannak motorcsónakversenyek itthon, de a sportág aranykora az 1980-as évekre tehető. Négyen uralták akkoriban a mezőnyt, a legnagyobb klasszisok közé tartozott Siklósi János, aki 1988-ban Európa-bajnok lett a 750 köbcentis kategóriában. Még nála is eredményesebb volt a hatszoros Európa-bajnok Volentér László, valamint az Eb-ken tíz érmet – közte 1987-ben a 700-as kategóriában aranyérmet – begyűjtő Csepregi György.

Minden idők legjobbjai közé tartozik ifj. Fröhlich József is. 1972-től 1987-es haláláig több mint százötvenszer végzett érmes helyen, s százharminc alkalommal ő állhatott fel a dobogó felső fokára. Tizenhétszeres magyar bajnok, 1985-ben világbajnoki ezüstérmes, 1986-ban Európa-bajnoki ezüstérmes volt. Szintén 1986-ban a 750-es kategóriában 126.83 km/órás világcsúcsot állított fel, amit a mai napig senki sem tudott túlszárnyalni.

A motorcsónaksportnak is van Formula–1-es kategóriája, amelynek első magyar pilótája Csepregi György volt. A száguldás a vízen talán még veszélyesebb, mint az aszfalton, mert egy-egy rosszul elkapott hullám ennél a sebességnél végzetes lehet. Számos „látványos” bukás felvétele kering az interneten. A sportág itthoni aranykorában szinte minden évben volt nálunk vb-futam: többek között Budapesten, a Parlament előtti Duna-szakaszon, Baján, Dunaújvárosban és Szegeden is versenyeztek a világ legjobb és legvakmerőbb motorcsónak-versenyzői.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2024. április 20-i lapszámában jelent meg.)