Nem csak a pályán volt sikeres a Klopp-korszak – Football Benchmark-riport

Öt évvel a Klopp-éra kezdete előtt, 2010. október 15-én a New England Sports Ventures – amelyet néhány hónappal később átneveztek Fenway Sports Groupra (FSG) – 345 millió euróért megvásárolta a Liverpool FC-t az akkori amerikai tulajdonostól, George Gillett-től és Tom Hickstől. Nem sokkal korábban ért véget a Rafa Benítez-korszak, és ugyan a spanyol trénerrel a klub 2005-ben ismét visszatért a kontinentális porond csúcsára a Bajnokok Ligája-győzelemmel, ám az utána érkező Roy Hodgson, Kenny Dalglish és Brendan Rodgers menedzseri ideje alatt egyetlen Ligakupa-serleg került az Anfield gazdag vitrinjébe. A sikertelenséget megunó FSG 2015. október 8-án Jürgen Kloppot nevezte ki vezetőedzőnek, a német szakember pedig az elmúlt közel egy évtized alatt nyolc trófeát nyert a Liverpoollal – idén például már elhódította a Ligakupát, és versenyben áll még a bajnoki, valamint az Európa-liga-címért –, továbbá ő büszkélkedhet a klub történetének legmagasabb győzelmi arányával: 479 mérkőzésen 293 győzelem (61.17%).

Jürgen Klopp előtt a Liverpool legutóbb az 1989–1990-es idényben nyerte meg az angol első osztályt, amikor még nem is létezett a Premier League, ezért a szurkolók első számú vágyálma természetesen a bajnoki cím volt. A német menedzser első három évében ugyan három döntőt (Ligakupa, Európa-liga és Bajnokok Ligája) is játszott a csapat, de az első trófeára 2019-ig kellett várni, igaz, akkor egyből BL-győzelmet ünnepelhetett a város piros-fehér fele. A kinevezése előtti hét idényben a Liverpool kétszer tudott bekerülni a PL első öt csapata közé – Klopp eddigi hét teljes idényében a csapat egyszer sem végzett a bajnokságban a top ötön kívül (feltehetően az idén sem fog), 2020-ban pedig végre elhódította az áhított bajnoki címet is.

Jóllehet, Jürgen Klopp a Liverpool történetének negyedik legsikeresebb menedzsere a trófeák számát tekintve, a kritikusok szerint a dicsőségek mellé társuló nyolc ezüstérem mindenképpen jelzésértékű. Tény, hogy a Liverpool kétszer maradt le a PL-ben egy ponttal a Manchester City mögött, kétszer kapott ki tizenegyesekkel a Community Shielden, és a Real Madriddal szemben elvesztett két BL-döntő is keserű emlék.

A NEGYEDIK LEGNÍVÓSABB KERET A VILÁGON

A címek elhódítása lehetetlen lett volna a megfelelő anyagi háttér, a megfelelő csapat és a megfelelő játékosok átigazolása nélkül. Klopp a kezdetektől fogva szorosan együttműködött az FSG elnökével, Mike Gordonnal és a sportigazgatóval, Michael Edwardsszal, megosztva a döntéshozatal felelősségét. Ez az együttműködés 2021-ig tartott, amikor is Edwards elhagyta a klubot, Klopp pedig nagyobb befolyásra tett szert a keret építése terén.

A klubnál eltöltött ideje alatt a Liverpool közel egymilliárd (!) eurót költött átigazolási díjakra, miközben ennek az összegnek valamivel több mint a felét kereste meg játékoseladásból. Ez összesen 343 millió eurós átigazolási hiányt eredményezett a Klopp-korszakban. Összehasonlításképpen: ugyanezen időszakban a Liverpool fő riválisa, a Josep Guardiola vezette Manchester City 1505 millió euróért igazolt és 694 millió euróért adott el játékost, ami 811 millió eurós deficitet jelent.

Az átigazolási piacon a Liverpool nettó költése (azaz a vétel és az eladás különbözete) mindössze kétszer haladta meg a 100 millió eurót 2016 óta, és annak ellenére, hogy nem egy eladó klubról van szó, három idényben nyereséget is termelt. Itt kell megjegyezni, hogy az egyik nettó százmilliós deficitet 2023 nyarán hozta össze a Liverpool, amikor a csapat újjáépítésének égisze alatt többek között Szoboszlai Dominik is csatlakozott a kerethez – a középpályás minden idők legdrágább magyar játékosaként 70 millió euróért érkezett az RB Leipzigtől. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a Klopp-érában a „vörösök” négy alkalommal lépték túl a 100 millió eurós átigazolási költséget, ezzel szemben a Manchester City az elmúlt nyolc idényben csak egyszer költött 138 millió eurónál kevesebbet új játékosokra (2019 nyarán 79 millió eurót).

Ahhoz, hogy megértsük, hogyan fejlődött a Liverpool az elmúlt közel egy évtizedben, érdemes összevetni a 2015–2016-os keret értékét a jelenlegivel. Klopp érkezésének évében a keret értéke 375 millió euró volt, a Football Benchmark játékosértékelési platformja szerint 2024 februárjában 1018 millió euró. Keretét tekintve a jelenlegi Liverpool tehát a „milliárdosok klubjának” tagja, és a Manchester City (1384 millió euró), az Arsenal (1188) és a Real Madrid (1137) mögött a világ negyedik legértékesebbje. Ebben a nem mindennapi keretben Szoboszlai Dominik a harmadik legértékesebb játékos 81.2 millió euróval.

BEFEKTETÉSEK SIKERES HOZAMMAL

Miután a Fenway Sports Group felvásárolta a Liverpoolt, a jelentős beruházások nemcsak a futballcsapat keretének megerősítésére irányultak, hanem a klub egyéb területeire is kiterjedtek. Az egyik jelentős vállalkozás az Anfield főlelátójának bővítése volt, amely magában foglalta egy új, harmadik szint hozzáadását, korszerűsített mérkőzésnapi létesítményeket és egyéb felszereltségeket. A bővítés 8500 új ülőhelyet jelentett, így a stadion befogadóképessége 54 742-re nőtt.

2016 májusában a városi önkormányzat megadta az engedélyt egy új, 1800 négyzetméteres klubüzlet építésére, amelyet a Walton Breck Roadon, a Kop és az új főlelátó sarkán alakítottak ki. Az építkezés 2016 decemberében kezdődött, az üzlet pedig a 2017–2018-as idény elején nyitotta meg kapuit. Az új üzlet és a stadion közötti terület „szurkolói zónává” alakult, új vendéglátóegységekkel és meccs előtti szórakozási lehetőséggel. A stadion felújításának második ütemeként hétezer ülőhellyel bővítik az Anfield Road-lelátót, így a teljes befogadóképesség meghaladja majd a 61 ezret.

A befektetéseknek, a pályán elért sikereknek és a jövedelmező kereskedelmi ügyleteknek köszönhetően a Liverpool bevételei jelentősen nőttek a Klopp-korszakban. 2016 és 2023 között a Liverpool 634.7 millió eurót termelt kizárólag a meccsnapi bevételekből, mégpedig úgy, hogy az ötödik–hetedik legmagasabb érték környékén mozgott idényenként az összes európai klubot figyelembe véve. Ugyanebben a periódusban a legnagyobb növekedést a közvetítési jogokból származó bevételek generálták, ami elsősorban a csapat sikeres Bajnokok Ligája-szereplésének, valamint a Premier League tartós népszerűségének köszönhető. A kereskedelmi bevételek szintén megkétszereződtek a 2015–2016-os idény óta, és várhatóan tovább növekednek, főként három, 2023-ban megkötött megállapodásnak köszönhetően: idényenként a Standard Chartered 57.5 millió eurót fizet fő mezszponzorként, az AXA 27.8 milliót főszponzorként, az Expedia pedig 17.2 milliót másodlagos mezszponzorként.

A KLUB MEGHÁROMSZOROZTA A VÁLLALATI ÉRTÉKÉT

A személyi jellegű költségek alakulását tekintve szembetűnő, hogy Jürgen Klopp első évében volt a legmagasabb a ráfordításoknak az összbevételhez viszonyított aránya, ami megközelítette a 70 százalékot. A német menedzserrel azonban a Liverpool két egymást követő Bajnokok Ligája-döntőt játszott 2018-ban és 2019-ben, így hiába emelkedtek a személyi jellegű költségek, a szintén növekvő bevételekhez mért aránya 60 százalék alatt maradt. A Klopp-korszak során a „vörösök” sohasem lépték túl az UEFA ajánlását, amely 70 százalékban állapítja meg a személyi költség/bevétel arányának felső küszöbét.

Amikor 2019-ben a Liverpool megnyerte a Bajnokok Ligáját, a klub személyi jellegű költségei 351 millió eurót tettek ki, ami jelentősen meghaladta döntőbeli ellenfele, a Tottenham vonatkozó, 202.7 millió eurós kiadásait. 2020-ban, amikor a Liverpool megszerezte az angol bajnoki címet, a személyi jellegű költségei már 371 millió euróra emelkedtek, ami viszont mérhetően alacsonyabb volt, mint az akkori ezüstérmes Manchester Cityé (400.1 millió euró).

A 2015–2016-os idénytől számított időszakban a Liverpool összesen 65.4 millió eurós nettó nyereséget könyvelhetett el, noha a nyolc évadból csak hármat tudott nyereséggel zárni a klub. A Klopp-éra teljes pénzügyi arculata ugyan csak a 2023–2024-es kimutatások hivatalos közzététele után rajzolódik ki, de az eddigi tendenciát figyelembe véve a helyzet biztatónak mondható.

A pénzügyi szempontokon túl a klub márkaépítése is jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt időszakban. 2015 elejétől a mai napig a Liverpool hivatalos Instagram-fiókja több mint 40 millió követővel bővült. A klubnak jelenleg összesen 142.7 millió követője van a Facebookon, az Insta­gramon, a TikTokon, az X-en, a YouTube-on és a Weibón, ezzel a nyolcadik helyen áll a futballegyesületek között világszerte. A „vörösök” több követővel büszkélkedhetnek a közösségi médiában, mint a Bayern München, az Arsenal, a Tottenham, az AC Milan vagy az Atlético Madrid, hogy csak néhány nagy klubot említsünk.

Bár az összes említett pénzügyi és üzleti mutató figyelemre méltó, semmi sem ad világosabb képet a Klopp-korszakról, mint a Liverpool vállalati értékének 2016 és 2023 közötti alakulása. Nyolc évvel ezelőtt a Liverpool a nyolcadik helyen állt a Football Benchmark listáján 1273 millió eurós értékkel, 2023-ra az egyesület a negyedik helyre lépett előre, és 3900 millió eurót ér, ami több mint háromszoros gyarapodás!

A Klopp-éra kétségtelenül a Liverpool történetének egyik legmeghatározóbb időszaka, és tény, hogy a projekt arca maga a német menedzser (volt), ám a siker a klub közös eredménye, beleértve a játékosokat, a háttérstáb tagjait, a tulajdonosokat és a szurkolókat is.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2024. március 30-i lapszámában jelent meg.)