Akiken nem fog az idő: 40 év felett is a csúcson

CRISTIANO RONALDO

Cristiano Ronaldo nem öregszik. Csak érik. Hazugság lenne azt állítani, hogy nem volt tehetsége a futballhoz, de mindenki sokkal inkább a munkamorálját emeli ki vele kapcsolatban. Nem véletlenül, másképp aligha lenne 41 évesen is olyan fizikuma, amivel a 25–28 éveseket is megszégyeníti. Madeira szigetéről, szegény sorú családból indulva vált minden idők egyik legnagyobb hatású sportolójává. Édesanyja a fiáról szóló, nagyjából egy évtizede készült életrajzi filmben könnyek között vallott arról, hogy Cristianót már nem is akarták, mégis elmondhatatlanul hálás, amiért megszületett, mert ő lett, aki jobbá tette az életét. Általában úgy izgul a fiáért egy-egy meccse alatt, hogy inkább feláll a televízió elől és kimegy az utcára sétálni. A kritikusai csak azt látják meg Ronaldóban, amikor egy csapattárs elrontott passza, egy bekapott gól után toporzékolni kezd. Pedig ezt a bajnok mentalitásának egyik alkotóelemeként is felfoghatnák. Ha megkérdezünk egy portugált az utcán, valószínűleg azt sem hányná a szemére, hogy Szaúd-Arábiában tölti karrierje minden bizonnyal utolsó szakaszát. Az igazán fontos valószínűleg neki is az, hogy a válogatottért mindent megtegyen. A célja egyértelmű: átlépni az 1000 gólos álomhatárt, amitől már csak néhány találat választja el. A 2026-os világbajnokság pályafutása utolsó nagy dobása lehet, még egyszer, utoljára ő és klasszis riválisa, a vb idején a 39-et betöltő argentin Lionel Messi is a hazájáért küzd világversenyen.

LEWIS HAMILTON

Ha nem köt ki a kavicságyban a 2007-es évad utolsó előtti, kínai futamán a boxutca bejáratánál, könnyen lehet, hogy már pályafutása első F1-es szezonjában világbajnok lett volna. Azonban így a finn Kimi Räikkönnen vert helyzetből megfordította a vele vívott vb-csatát. Sokat így sem kellett várnia rá, hogy kiemelkedő tehetségével felérjen a csúcsra, 2008-ban már mindenki őt ünnepelte. Az évadzáró Brazil Nagydíjon drámai körülmények között, az utolsó kanyarban megelőzte a német Timo Glockot, azzal az ötödik hellyel a pontversenyben a brazil Felipe Massa előtt maradt. A McLaren ezután sokáig nem tudott győztes autót adni neki, 2013-ban váltásra szánta el magát. A Mercedesnél olyan dinasztiát épített fel, ami párját ritkítja az F1 történetében. Miközben Hamilton a pályán utolérte a hozzá hasonlóan hétszeres világbajnok német Michael Schumachert (105 futamgyőzelmével meg is előzte), a pályán kívül vele együtt minden más autóversenyzőt lekörözött: szupersztár lett. Ezt a szót mostanában túl sokszor használjuk, de mit lehet arra a sportolóra mondani, aki olyan brandekkel köt millió dolláros szerződéseket, mint a Tommy Hilfiger, amelynél saját ruhakollekciója is van. Nem minden pilótát hívnak meg a Met Galára sem, ahogyan nem minden pilótának a telefonján van ott annyi híresség száma, mint az övén. 2025-ben átigazolt a Ferrarihoz, amivel az F1 két legnagyobb húzóneve lépett frigyre. Egyelőre elmaradt a tündérmese folytatása, hogy az olasz istálló tűzpiros autóját vezetve szerezze meg a rekordot jelentő nyolcadik vb-címét. Más kérdés, hogy ez mennyire volt reális a szerződés megkötésének pillanatában…

LUKA MODRIC

A futball romantikájának egyik legszebb története Luka Modric pályafutása. A horvát középpályás a délszláv háború árnyékában nőtt fel, hatéves volt, amikor a nagyapját megölték. A családjával szinte folyamatosan menekülnie kellett, de már akkor is imádott focizni: a szállodák parkolójában rúgta a labdát, amikor csak tehette. Zadarból került a Dinamo Zagreb világhírű akadémiájára, majd a Premier League-ben is helytállt a Tottenhamben. Relatív későn, 26 évesen igazolt a Real Madridba. Az első spanyolországi idényében még akadtak kétkedők, ám az évek során a klub történetének egyik legfontosabb középpályása lett. Amikor átlépte a 35. életévét, sokan már a szerepe fokozatos csökkenését várták. Ehhez képest Modric a harmincas évei végén is meghatározó maradt a madridi csapatban, amelyben végül 597-szer lépett pályára. A 2022-es Bajnokok Ligája-győzelem idején már 36 éves volt, mégis ő diktálta a ritmust a középpályán, és a kulcspillanatokban rendre képes volt előállni egy-egy váratlan megoldással. A mostani idényben az olasz AC Milanban is elképesztően játszik, a jelenléte és a játékszervezése látszólag 10-15 százalékot emel társai produkcióján is. 2018-ban – részben a vb-ezüstéremig tartó menetelésben játszott szerepe miatt – megkapta az Aranylabdát, amivel a hozzá hasonló irányítók és az értük rajongók is elégtételt érezhettek. A labdarúgás egyik utolsó nagy tízese – sajnálhatjuk, hogy ez a poszt/szerep kezd kikopni a modern fociból.

KATRINE LUNDE

Mondanánk, hogy Katrine Lunde a csúcson hagyta abba, de könnyen lehet, hogy a teljes pályafutását ott töltötte. Egész karrierje alatt éjszakába nyúlóan videózta az ellenfelek játékosait, hogy azok milyen pozícióból milyen lövést szoktak választani. A szorgalmának köszönhette, hogy még 45 éves korában is ott volt a világbajnokságon tavaly év végén. Abban, hogy Norvégia sokkoló fölénnyel lett világbajnok, természetesen kulcs- szerepe volt: 180 lövésből 86-ot kivédett, elképesztő, 48 százalékos hatékonysággal zárta a tornát. Pályafutása utolsó meccsén, a németek elleni fináléban 14-szer hárított (41 százalék). A három olimpiai, három világbajnoki, hét Európa-bajnoki és hét Bajnokok Ligája-aranyérme páratlan a sportág történetében. 2010-ben, 30 évesen igazolt a Győrbe, amellyel két BL-trófeát nyert, amikor öt évvel később Oroszországba távozott, a legtöbben már csak egy-két évadot jósoltak neki. Csodával határos módon további egy évtizedet töltött a pályán, konstans rettegésben tartva a vele szemben állókat.

LEBRON JAMES

Minden idők legtöbb pontot szerző játékosa az NBA-ben, tíz nagydöntőben szerepelt, ebből négyet három különböző csapattal (Miami Heat, 
Cleveland Cavaliers, Los Angeles Lakers) nyert meg. Hihetetlen fizikumával 41 évesen is képes felvenni a versenyt a fiatalabb generációkkal. Cristiano Ronaldo munkamoráljával vetekszik az övé, a népszerűsége és a bevételei is hasonló szinten vannak, mint a portugál futballistáé. Háromszoros olimpiai bajnok, 2008 és 2012 után Párizsban ismét összeállt egy korszakos csapat, ezúttal nem Kobe Bryant és Carmelo Anthony, hanem Stephen Curry és Kevin Durant oldalán alkotott nagyot. Erre szükség is volt, hiszen a legerősebb európai válogatottak napjainkra utolérték az amerikait, két évvel ezelőtt a sztároknak tudásuk legjavát kellett kitenniük a pályára. Ő az első NBA-játékos, aki egymilliárd dolláros bevételt könyvelhet el, köszönhetően a kosárlabdán kívüli vállalkozásainak is. Üzletemberként médiacégekbe, étteremláncokba, sportklubokba és techcégekbe is befektetett. Maverick Carterrel közösen producere volt például a The Shop nevű beszélgetős műsornak, amelyben számos amerikai szupersztár vallott nyíltan az életéről. Van egy táplálékkiegészítőket gyártó közös cége Arnold Schwarzeneggerrel, és résztulajdonosa a Liverpool FC-t és a Boston Red Soxot birtokló Fenway Sports Groupnak is.

VENUS WILLIAMS

Katrine Lundéhoz hasonlóan ő is 1980-ban született, de a norvég kézilabdázónál jóval fiatalabban berobbant az élmezőnyébe a saját sportágában. Gyerekkoráról a Richard király című filmből nagyon részletes képet kaphatunk. Will Smith játssza az édesapját, Richard Williamst, aki már kiskorától fogva arra tett fel mindent, hogy sztárteniszezőt faragjon Venusból és Serenából is. A legenda szerint, amikor kiment velük edzeni Comptonban a parkban lévő pályára, még a helyi bandák is abbahagyták a lövöldözést. Venus 11 éves korában átköltöztek Floridába, Rick Macci teniszakadémiájára, ahol újabb lendületet kapott a fejlődése. Már 1994-ben, 14 esztendősen profi lett, az oaklandi tenisztornán az első meccsét megnyerte, majd a világranglista-2. spanyol Arantxa Sánchez Vicariónak is feladta a leckét. Az első Grand Slam-tornáit 20 évesen nyerte meg Wimbledonban és New Yorkban, szintén 2000-ben egyéni és páros olimpiai bajnok lett. Amikor a csúcson volt, a füves pályás tenisze páratlan volt, nem véletlenül lett ötszörös wimbledoni bajnok. Egyéniben még két US Open-trófeája van, Serenával alkotott párosa szintén legendás, három olimpiát és 14 GS-t nyertek egymás oldalán. Utoljára 2021-ben nyert meccset valamelyik Grand Slam-tornán, de ennyi idősen már az is csoda, hogy – még ha csak szabadkártyával is – egyáltalán ott lehetett a főtáblán a januári Australian Openen.

LINDSEY VONN 

Drámai történet az amerikai sízőé, aki 2019-ben egyszer már visszavonult, de annyira szerette, amit csinált és amiben oly sikeres volt, hogy negyvenévesen a visszatérés mellett döntött. A svájci St. Moritz állandó része a női vk-nak, erre a helyszínre esett a választása, 2024. december 21-én a szuper-G-ben rögtön 14. lett, majd St. Antonban lesiklásban a 6. helyen végzett, a győztes olasz Federica Brignonétól alig 58 századdal elmaradva. A mostani idényben aztán jött az újabb csoda, 41 évesen St. Moritzban és Zauchensee-ben is megnyerte a lesiklást, amivel a szakági pontverseny élére került. Vonn tündérmeseszerű visszatérése az olimpia előtti utolsó lesiklásig tökéletesen alakult, azonban Crans-Montanában bukott és megsérült. Csodával határos módon szakadt keresztszalaggal is odaállt a rajtba az ötkarikás játékokon, azonban a versenye csupán másodpercekig tartott Cortina d’Ampezzóban, mivel a pálya elején rosszul vette be az egyik kanyart, beakadt a válla a kapuba, elveszítette uralmát a lécei felett, és hatalmasat esett. Csaknem húsz percig ápolták a havon, majd mentőhelikopterrel szállították kórházba. Balesete miatt többször is meg kellett műteni a lábát, még az is benne volt, hogy amputálni kell. Szerencsére ezt megúszta, már kiengedték a kórházból és otthon lábadozik. Ennél szebb befejezést érdemelt volna a 84-szeres vk-futamgyőztes ikon.

ALEKSZANDR OVECSKIN

Tavaly szeptemberben lett 40 éves, de már két évtizede a világ legerősebb és legkeményebb ligájában, az NHL-ben szórja a gólokat. Nem sokkal a kerek születésnap után ő lett az első játékos, aki elérte a 900 gólt a sorozat alapszakaszában (cikkünk elkészülésének pillanatában 919-nél járt). A teljes tengerentúli pályafutását a Washington Capitalsban töltötte, miután a Dinamo Moszkvától 2004-ben a játékosbörze első kiválasztottjaként az orosz után az amerikai fővárosba költözött. Ami a focinak a Messi–Ronaldo rivalizálás volt, az hokiban az orosz csatár és a kanadai Sidney Crosby versenyfutása. Mindketten a 2005–2006-os idényben mutatkoztak be a ligában, Crosby a Pittsburgh Penguins legendája lett, mindketten ugyanabban a klubban húzták le a teljes NHL-karrierjüket, mint amelyben elkezdték. Ovecskin igazi sportcsaládba született, édesanyja, Tatjana kétszeres olimpiai, egyszeres világ- és hatszoros Európa-bajnok kosárlabdázó, édesapja, Mihail futballista volt. Édesanyja szerint már a születésétől fogva tudta, hogy fiából legendás sportoló lesz. 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben is ő lett a bajnokság MVP-je, ő az egyetlen jégkorongozó, aki három különböző évtizedben is 200-nál többször talált be a kapuba. Az övé a legtöbb emberelőnyös gól, idegenben ütött gól, győztes gól és hosszabbításban szerzett gól is, 2018 óta pedig Stanley-kupa-győztesnek mondhatja magát. Amikor csak tudott, pályára lépett az orosz válogatottban, 2008-ban, 2012-ben és 2014-ben a világbajnokságon csúcsra vezette hazáját, s további két ezüst- és négy bronzérmet nyert a szbornajával.

MIKLER ROLAND

A magyar válogatottban már 2004-ben bemutatkozott, összesen 247-szer védte a nemzeti csapat kapuját. A 2010-es években a világ egyik legjobb kapusa volt, évtizedünkben a rutinjával még mindig képes megnehezíteni az ellenfelek dolgát. Elég csak a 2024-es párizsi olimpiára gondolni, amelyen épp a két legerősebb rivális, Franciaország és Dánia ellen tudott kétszámjegyű védést produkálni. Amikor jó napja volt, „lehúzta a rolót”, és a 15–20 védés sem volt ritka tőle. A ziccereket mindig is jól érezte, ettől olyan látványos a stílusa és ezzel adott mindig is tartást a csapatainak. Szülővárosában, Dunaújvárosban ismerkedett meg a játékkal, itt is mutatkozott be az élvonalban, majd 2010-ben jött az első szintlépés, Szegedre igazolt, ahová – öt veszprémi idény után – 2019-ben visszatért. Hivatalosan még nem vonult vissza a válogatottól sem, mindenképp megérdemelne Lékai Mátéval közösen egy búcsú-, de akár gálameccset is.

FERNANDO ALONSO

A 45. születésnapja felé közeledő spanyol legenda a tudása, a tehetsége és a képességei alapján valószínűleg sokkal jobb versenyző, mint amit a két világbajnoki címe sugall. Elég csak a Ferrarinál töltött éveiben szinte teljesen esélytelenül megnyert futamaira vagy a Le Mans-i 24 órás kétszeri megnyerésére gondolni (2018, 2019). 2017 májusában 179 kör teljesítése után 21 körre volt attól, hogy az Indy 500-at is megnyerje. Ha kronológiailag nem is, összességében mégis ennyire volt attól, hogy a brit Graham Hill után második autóversenyzőként megcsinálja a Triple Crownt, aminek a harmadik eleme az F1-es Monacói Nagydíj. Mielőtt 2021-ben – két szezon kihagyása után – visszatért volna a száguldó cirkusz mezőnyébe, 2020-ban a Dakar-ralin is kipróbálta magát, az Eurosport reklámblokkjának visszatérő eleme, ahogyan az egyik homokdűnéről lefelé bukfencezik. Nem mellesleg a 13. lett az autósport negyedik szakágának legnagyobb megméretésén is. Az F1-be visszatérve 2023-ban – már jócskán túl a negyvenen – az évad első nyolc futamából hatszor is felállhatott a dobogóra, a vb-pontversenyt a 4. helyen zárta. Azóta az Aston Martin nem tudott ütőképes autót alá tenni, Adrian Newey érkezése és a szabályváltozások adnak neki még egy utolsó reményt arra, hogy valami nagyot alkosson. Az mindenesetre baljós előjel, hogy a tesztelések során végig megbízhatósági problémákkal küzd az új konstrukció.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2026. március 7-i lapszámában jelent meg.)