Az olasz körverseny 2001-es és 2003-as összetett első helyezettje pályafutása befejeztével nem szakadt el kedvenc sportágától,számos országba hívják, hogy személyes jelenlétével népszerűsítse a kerékpározást. A 46 esztendősGilberto Simonia hétvégén a helyi önkormányzat invitálására a Mapei Tour de Zalakaros országúti verseny egyik sztárvendége volt.Gilberto Simonia hétvégén a helyi önkormányzat invitálására a Mapei Tour de Zalakaros országúti verseny egyik sztárvendége volt.
„Több mint nyolcszázezer kilométert tekertem már, de mostanában is alig van olyan nap, hogy ne ülnék kerékpárra. Igaz, ma már csak passzióból, mindenféle felelősség, teher és rákészülés nélkül bringázom, de így is évente két-háromezer kilométert teszek meg. Célom, hogy mindenképpen elérjem az egymillió kilométert, nem szeretnék úgy meghalni, hogy ez nem sikerül" – mondta az MTI-nek adott interjújában Simoni azután, hogy két keréken közlekedve ismerkedett meg a Kis-Balaton és Zalakaros környékének turisztikai látványosságaival.
Az olasz versenyző szerint a kerékpársport évtizedenként jelentős változásokon megy keresztül, soha nem lehet azt mondani, hogy elérte a csúcspontot. Úgy látja, a sportág ma sokkal kiélezettebb, mint amikor még ő is versenyzett.
„Ha az én időmben valaki sérülés vagy dekoncentráltság miatt kihagyott egy szezont, akkor néhány hónap után vissza tudott térni. Ma ez már lehetetlen, mert egy-egy hosszabb pihenő után évekbe telik, amíg valaki eléri a korábbi szintjét, de az is előfordulhat, hogy soha többé nem sikerül neki" – vallja Simoni.
Hozzátette, örül neki, hogy a mai kerékpársportban fizikailag sokkal felkészültebbek a versenyzők, mint például a kilencvenes évek végén, a Festina-botrány idején, s minden csapatban egyszerre több bevethető versenyző is van, nem csak egy, mint régebben.
Simoni azon a véleményen van, hogy amíg a mediterrán országokban a kerékpározás egy úgynevezett napfénysport, ahol játékosan nevelődtek ki a bajnokok, addig a mostanában egyre eredményesebb angolszász versenyzők inkább a céltudatosságuknak köszönhetik sikereiket, hiszen tökéletesen koncentrálnak a versenyzésre, miközben minden másról lemondanak.
„A dél-európai országokban a napfény, a tenger és a szép hegyek hatására rengetegen kapnak kedvet a kerékpározáshoz, s a sok tehetséges fiatalból törvényszerűen nagyobb eséllyel nevelődtek ki a klasszis versenyzők. Manapság a britek más edzésmódszereket alkalmaznak, a felkészülésnek szerves része a gimnasztika, valamint konditermi, vagy gumiszalagos edzések. Ők ezzel a tudatos felkészüléssel préselik ki a nagy eredményeket. Nem véletlen, hogy Bradley Wiggins a Tour de France 2012-es megnyerése után már soha többé nem volt képes ugyanazt az edzésmunkát elvégezni, mint a győzelme idején" – hangsúlyozta az olasz körverseny korábbi győztese.
A Giro d'Italiát idén megnyerő, s így jelenleg a három nagy – francia, olasz és spanyol – körversenyen címvédő, kenyai születésű, de brit színekben szereplőChris Froome-ról az a véleménye, hogy még jó néhány eredményes év van benne, sőt azt is elképzelhetőnek tartja, hogy akár újra triplázni tudjon.