Giro d'Italia: Richard Carapaz dupla sikert könyvelhetett el

A szombati 131 kilométerből csupán 14 volt sík, a többi emelkedő vagy lejtő. Ennek megfelelően azok a bringások sziporkáztak, akik az összetett élmezőnyhöz tartoznak. Sok volt az akció, szökési kísérlet, és ebben most egyértelműen Carapaz volt a legjobb. A nap előtt ő még hatodik volt, az éllovas szlovén Jan Polanctól 4 perc 22 másodperces hátránnyal. Polancnak nem sikerült tartania a tempót a többiekkel, leszakadt, és összetettben visszacsúszott a hetedik helyre.

Elöl viszont Carapaz megszökött, és 1:32 perces előnnyel ért célba a második brit Simon Yates előtt. Őket követte egy hétfős boly az olasz Vincenzo Nibalival az élen.

Carapaz összetettben hét másodperccel előzi meg a szlovén Primoz Roglicot.

Vasárnap az Ivrea és Como közötti 232 kilométer vár a mezőnyre, amely összesen 3578.8 kilométert tesz meg a jövő vasárnapi veronai befutóig.

GIRO D'ITALIA 2019
14. szakasz, Saint-Vincent–Courmayeur, 131 km
1. Richard Carapaz (ecuadori, Movistar) 4:02:23 óra
2. Simon Yates (brit, Mitchelton-Scott) 1:32 p hátrány
3. Vincenzo Nibali (olasz, Bahrain-Merida) 1:54 p h.
4. Rafal Majka (lengyel, BORA-hansgrohe) azonos idővel
5. Mikel Landa (spanyol, Movistar) a. i.
6. Miguel Angel López (kolumbiai, Astana Pro Team) a. i.
7. Pavel Szivakov (orosz, INEOS) a. i.
8. Primoz Roglic (szlovén, Jumbo-Visma) a. i.
...
12. Bauke Mollema (holland, Trek-Segafredo) 4:04 p h.

AZ ÖSSZETETT ÉLCSOPORTJA
1. Carapaz 58:35:34 óra
2. Roglic 7 mp hátrány
3. Nibali 1:47 p h.
4. Majka 2:10 p h.
5. Landa 2:50 p h.
6. Mollema 2:58 p h.

EZREK A RAJTNÁL, TÖMEG A HEGYEKEN

A pénteki 13. etapnak Pinerolóból vágott neki a mezőny, s a Torinóhoz közeli, 35 ezer fős város teljes figyelmével az olasz körversenyre fókuszált.

A rajthelyszínen kordonok sokaságán angol nyelvű molinó hirdette: jövőre Budapesten lesz a nagy rajt, vagyis a Grande Partenza, s további két szakaszt is Magyarországon rendeznek. A ragyogó napsütést és a 20 Celsius-fok környéki kellemes hőmérsékletet kihasználva sokan kerékpárral érkeztek, s érdeklődve figyelték testközelből, ahogy a szerelők az utolsó előkészületeket végezték el a versenybringákon, vagy éppen ahogy a kerekesek melegítettek.

A legnagyobb érdeklődés természetesen a Bahrain-Merida csapatbuszánál mutatkozott: százak vártak arra, hogy közelről megtekinthessék Vincenzo Nibalit, s a „Messinai Cápának” becézett versenyző kapta a leghangosabb ovációt, amikor a kötelező aláíráskor a színpadra szólították. Közvetlenül a rajt előtt a négy háromhetes körversenyen – közte két Girón – első olasz bringás a csapat VIP-sátrában társai körében ücsörgött, miközben az aznapi taktikát vázolta fel nekik egy kis rózsaszínű papírdarab segítségével.

A megbeszélés eredményeképp Nibali nyolcadikként teljesítette a pénteki 188 kilométeres távot, s nagy csatát vívott a szlovén Primoz Rogliccal, aki várhatóan a legnagyobb összetettbeli riválisa lesz. A 34 éves olasz drukkerei pedig több helyre „canNibali” feliratot festettek a helyenként három-négy méter magas hófalakra a Ceresole Reale község felett fekvő Serrú tóig vezető szerpentin mentén. A hegyen legalább ezer szurkoló bíztatta kedvenceit, számos fanatikus maga is feltekert a 2247 méteres magaslatra már órákkal a befutó előtt, hogy aztán a legjobb helyről figyelhesse a festői látképet, no meg persze a versenyzők küzdelmét egymással és az – utolsó húsz kilométeren helyenként 13 százalékos meredekségű – emelkedővel. Az út mentén összegyűlt embereken kívül az üdvözlő feliratok, illetve rózsaszínben pompázó szalagok, lufik, sőt, több helyen a kerítésre vagy a házfalra szerelt – ugyancsak a Giro jellegzetes színére festett – kerékpárok is jelezték: örömmel fogadják az olasz körversenyt Piemont régióban.

A szombati szakasznak az alig 4500 fős Saint-Vincentből vágott neki a mezőny, s itt is nagy érdeklődés kísérte a Girót, a szűk utcák mindkét oldalán községszerte végig álltak a nézők. Sokan eljutottak a magyar sátorig is, ahol a többi között olasz és angol nyelvű ismertetőt vehettek át, amely röviden bemutatja Budapest néhány nevezetességét, s kitér a többi között a magyar termálvizekre, természeti értékekre és a borkultúrára is.

A 131 kilométeres nehéz etapon mindössze 14 sík kilométer, s bő hatezer méter szintkülönbség leküzdése várt a mezőnyre, amelyet már az első, ötszáz méter szintkülönbségű emelkedő megrostált, így alig 13 kilométerrel a rajtot követően megnyúlt a sor.

A szakasz utolsó emelkedője az első kategóriás Colle San Carlo volt, ide kisebb-nagyobb csoportokban jutottak el a versenyzők. Az úton lévő feliratok Nibalit, a spanyol Mikel Landát, illetve a már visszavonult olasz Ivan Bassót éltették, egy molinó pedig a két éve elhunyt Michele Scraponiról hirdette: „a mi bajnokunk”. A szurkolók közül voltak, akik asztalokkal és grillsütővel készültek, mások az interneten követték a verseny alakulását. Az út mentén lehetett látni rózsaszín nyúlnak, zebrának és óriásmajomnak öltözött drukkert is, sokan pedig zászlókkal érkeztek: feltűntek kolumbiai, spanyol és holland lobogók is.

Sokan autóval jöttek már órákkal korábban, voltak olyanok, akik felgyalogoltak a hegyre, a legnagyobb elismerést azok kapták, akik vállalták, hogy feltekernek. Egy anyuka úgy vállalkozott erre, hogy gyerekülésben ült mögötte gyermeke, s akadt olyan, aki mesterszakácsnak öltözve fogadta a hangos tapsot. Sőt, egy hat-hétéves kisfiú is felkerekezett egy darabig édesapja kíséretében.

A záró 10.5 kilométeres emelkedő alatt 1031 méter szintkülönbség, helyenként 14-15 százalékos meredekség és az 1951 méteres csúcs felé 13 Celsius-fokos hideg nehezítette a versenyzők dolgát, a hegyre elsőként az ecuadori Richard Carapaz ért fel az összetett nagy esélyesei előtt. Végül ő nyerte a francia határ és a Mont Blanc közelében lévő Courmayeurig tartó etapot, s a rózsaszín trikót is átvette a Movistar versenyzője.