A 2020-as világméretű hullámvasút tökéletesen illusztrálható a kerékpársporton – a magyar viszonyain keresztül is.Az esztendőnek úgy futottunk neki, hogy a bringaszemüvegen át rózsaszínben láttuk a világot. Peák Barnabás és Valter Attila személyében két, tisztán magyar nevelésű versenyzőnk is a világelitben, a world tour mezőnyben vágott neki a reményteli évnek, erre emberemlékezet óta nem volt példa, emellett a legtöbben körömrágva vártuk a világ egyik legnagyobb sporteseménye, a Giro d'Italia májusi budapesti Nagy rajtját, ami tényleg csak a Formula–1 Magyar Nagydíjával helyezhető egy polcra – már ha eltekintünk attól az „apróságtól”, hogy utóbbi szerencsére minden évben vendég nálunk, míg a magyarországi Grande Partenza jó eséllyel történelmi, igazi „egyszer az életben” esemény......lehetett volna.Csak aztán a fránya koronavírus az olimpiával, a labdarúgó Eb-vel, a budapesti vizes Eb-vel és megannyi világeseménnyel együtt elsöpörte ezt is, a „hazai” Giróra gőzerővel és történelmet írni készülő Valter csapatát, a CCC-t végveszélybe sodorta, akárcsak közvetve az egész sportágat. Ez az igazi mennyből a pokolba...Ehhez képest szabályos csoda, hogy most ott tartunk, ahol. Illetve még elképzelhetetlenül sok munka, kisebb részben kiérdemelt szerencse szabad szemmel is jól látható eredménye, hogy nemzeti körversenyünket ha elhalasztva is, de azért megrendezhetjük – megannyi patinás klasszikussal ellentétben –, a nagyvilágnak is megmutatva szebbnél szebb tájainkat, ez már önmagában nagy szó. De hogy ráadásként sohasem látott erősségű, tényleg világszínvonalú mezőnynek szurkolhatunk olyan hazajáró, magyar tehetségeket felemelő sportági ikonok, mint Alberto Contador vagy Ivan Basso társaságában, s hogy jövőre remélhetőleg már a második számú világsorozatba, a Pro Seriesbe lép fel a Tour de Hongrie – végképp csak ráadás!Ha van sportág, amelyben az utóbbi években befektetett pénz jól hasznosul és kézzelfogható eredményekkel párosul, az vitán felül a kerékpársport. Persze, ahogy azt a Tour de Hongrie fáradhatatlan főszervezője, Eisenkrammer Károly is leszögezte, a mostani sikerek még nem az új rendszer, hanem elsősorban egyéni és családi erőfeszítések eredményei, viszont a közeget jellemző összetartással és összefogással idővel minden téren megérkezhetünk a világviszonylatban egyik legnépszerűbb sportág elitjébe – és ha minden jól megy, még a Giro-rajtot is pótolhatjuk.Ez hosszú távon nagyon-nagyon jót tenne a magyar közúti és általános morálnak is.