Kerékpár: Álomszerű, hogy mindhárman ott lehetünk! – Fetter Erik

– Kezdjük a lényeggel: már csak egyet kell aludni az év egyik legjobban várt egynaposáig, a híres Strade Bianchéig, amelyen harmadmagával lehet ott magyarként csapattársa, Dina Márton, illetve Valter Attila társaságában.
– Hihetetlenül hangzik, szó se róla – válaszolta az Eolo-Kometa versenyzője, Fetter Erik, aki a hétvégi Gran Caminóval indította el versenyszezonját: a spanyolországi szakaszversenyen az összetettben az 57., a fiatalok versenyében a nyolcadik helyen zárt sérüléséből visszatérve. – Óriási lehetőség ez mindnyájunknak, hiszen hatalmas presztízsű és színvonalú viadalról beszélünk, amely ráadásul az év egyik legszebb és legkülönlegesebb versenye is egyben. Nagy megtiszteltetés, hogy most először hárman is ott lehetünk magyarként, ráadásul éppen mi, a három jó barát – ez szinte már álomszerű. Bízom benne, hogy szép nap lesz, dacára annak, hogy a verseny közben valószínűleg egyáltalán nem az élvezeti faktor lesz a fő, sem az, hogy egymással trécseljünk...

– Késve tudta csak elkezdeni az évet, azóta viszont már túl van első versenyén, a hétvégi Gran Caminón, ráadásul kapitányként vezethette csapatát!
– Sajnos sérüléssel indítottam az idényt, az év elején viszonylag sokat kellett kihagynom, ráadásul éppen januárban, a felkészülés legfontosabb időszakában. Utána próbáltam minél gyorsabban pótolni a lemaradást, így bizakodó voltam a hétvégi verseny előtt. Mégsem ment jól – habár utólag nézve abszolút reálisan teljesítettem, hiszen a két-három hetes kemény „gyorstalpaló” még nem épült be teljesen, és közel is volt a versenyhez, ezek fényében nem lehetek csalódott.

– És ennek fényében kell egyáltalán kitűzni célt a hétvégi Strade Bianchéra?
– Egyáltalán nem rakok terhet magamra. Szeretnék jobban menni, mint tavaly (akkor a 100. helyen végzett a 247 indulóból – a szerk.), bízom benne, hogy sikerül is. Ha ki tudok fogni egy jobb napot, amelyen jól megy a versenyzés, és erősek a lábaim is, egy szép eredmény elérése sem lehetetlen.

– Ez is egy állomás lesz a májusi, Magyarországról rajtoló Giro d'Italiáig, ami nyilván az év fő eseménye, s amelyen, ha minden jól megy, ugyanígy rajthoz állhat majd „a három jó barát”.
– Magyarként az lesz az év csúcspontja – sőt, ha azt vesszük, hogy ez valószínűleg egyszeri és megismételhetetlen alkalom az ember életében, akkor lehet, hogy a karrierünké is. Az, hogy egy ekkora világverseny a fővárosunkból induljon, s azokon az utakon tekerjünk, amelyeken nap mint nap edzünk, szinte biztos, hogy soha vissza nem térő alkalom. Éppen ezért mindannyian, az összes magyar versenyző, akinek csak esélye lehet ott lenni a rajtnál májusban, mindent bele fog adni az elkövetkező időszakban, hogy valóra válthassa az álmát.