„Több mint tíz éve kikerültem a sportvilágból. Mindennap járok dolgozni, amikor este hazaérek, akkor a családdal foglalkozom és pihenek, így nincs időm arra, hogy kövessem a magyar kerékpársportot” – árulta el az MTI-nek az időfutamban világbajnoki ezüst- és bronzérmes Bodrogi, aki az Olasz körverseny három magyarországi szakaszán a Groupama-FDJ mellett dolgozik. Mint mondta, a nagyobb viadalokba azért néha belenéz, és az újságokban követi például a háromhetes körversenyek eredményeit. A kerékpározástól viszont nem szakadt el, a gyermekei versenyeznek, és amikor ideje engedi, amatőr szinten ő maga is indul.
„A kerékpár még mindig benne van az életemben, csak a profi világból kerültem ki, de néha alkalmilag sikerül egy hétre vagy kicsit többre is munkát vállalni benne” – tette hozzá.
Mostani szerepvállalásával kapcsolatban kifejtette, hogy a Valter Attilát is foglalkoztató francia csapat vendégeivel osztja meg helyismeretét és szakmai tapasztalatait.
„Tavaly a legtöbb versenyző és csapatmenedzser nem nagyon ismerte Attilát, jó helyen volt jó pillanatban” – idézte fel a tavalyi Olasz körverseny negyedik szakaszát, amikor Valter szökésből hatodik lett, összetettben előrelépett az ötödik pozícióba, majd két nappal később át is vette a vezetést, így három napig viselhette az éllovast illető rózsaszín trikót, a Maglia Rosát.
„Ettől a pillanattól fogva minden csapatvezető felfigyelt rá, biztosan utánanéztek az eredményeinek, és látták például, hogy 2019-ben hegyi szakaszt nyert a Tour de l'Aveniren. A tavalyi eredményével kilépett az ismeretlenségből, tudják, hogy mire képes, ezért nagyobb figyelemre számíthat. Így talán nehezebb lesz neki, jobban fókuszálnak rá, ha valami akcióval próbálkozik, hiszen veszélyes lehet” – fogalmazott Bodrogi, aki 2002-ben az egyik időfutamon harmadik volt a Tour de France-on. Hozzátette: Olaszországban a hegyi szakaszokon oda kell majd figyelni Valter Attilára.
A saját aktív éveihez képest szerinte abban változott a legnagyobbat a profi kerékpársport, hogy most minden csapatnál ott vannak a buszok, a kamionok és a megfelelő kiszolgáló személyzet, míg ez az ő idejében csak a legtehetősebb istállókra volt jellemző.