Szergej Selmenko (balra) és Alberto Entrerríos csatája (Fotó: Action Images) |
A mérkőzés bemelegítésénél a szervezők tízpercenként keverték bele a modern muzsikák közé az „Az a szép, az a szép” kezdetű magyar nóta egyik régebbi feldolgozását, ezzel osztatlan lelkesedést váltottak ki a lelátón. Ötszáz magyar énekelt már akkor a csarnokban, a kezdés előtt majd’ egy órával. Az újvidéki időjárás, a szakadó eső nem kedvezett a városi körsétának, illetve a szabadidő kulturált eltöltésének – úgy mint kocsmalátogatás –, a magas nézőszámot ennek tudhattuk be. A spanyolokért szorító magyarok szokás szerint hatalmas ovációval ünnepelték a 22. perc tájékán a lelátóra kimerészkedő néhány magyar játékost, zúgott a „Ria, ria, Hungária!” és a „Szervusztok, szervusztok!”. A hajrában aztán, amikor elfogyott a korábbi, tetemes spanyol előny „Espana, Espana!” buzdítással vétette észre magát a csarnok, a spanyolok sikere a magyar tábor által nyújtott lelki támasznak volt köszönhető. Mi meg nekik köszönhetjük a „nyugalmas” esténket, az 54. percben 27–23-as spanyol vezetésnél felcsengett a „Ruszkik haza, ruszkik haza!” rigmus is… |
Első félidő
Bő félház azért csak összejött a kezdésre, a maroknyi orosz és spanyol drukker mellett a magyar szurkolók voltak túlsúlyban, akik Spanyolország győzelméért szorítottak. A negyedik perc végén Raúl Entrerríos szerezte meg a mérkőzés első találatát, de a spanyolok csak a 9. percig tartották kezükben az irányítást, akkor ugyanis a támadásban sokat mozgó oroszok 3–0-s etappal megléptek. A 15. perc tájékán egy emberelőny és José Hombrados bravúrjai rántották ki a spanyolokat a gödörből. Oleg Grams védéseivel egy ideig látótávolságon belül tudta tartani az oroszokat, aztán később ő is fejet hajtott. A spanyolok támadásban kevesebbet hibáztak, majd 7–0-s részeredménnyel sokkolták az ellenfelet, akiken az időkérés sem segített. Klasszisuk, Konsztantyin Igropulo a kispadon mérgében tiszta erővel csapkodta a székét, Vlagyimir Makszimov szövetségi kapitány azt sem tudta, melyik játékosára szórja éppen az áldását. A támadásban eladott labdával a spanyolokat gólhoz segítő Pavel Atmant le is kapta, és már vissza sem küldte a szünetig. A félidőre eldőlni látszott a mérkőzés, és továbbjutási szempontból nekünk nyugalmas esténk ígérkezett (17–11).
Második félidő
Hétgólos hátrányba kerülve (19–12) valami halvány remény felcsillant ugyan a 3–0-t produkáló oroszoknak, de a tetemes előnyükbe picit belealvó spanyolok időben ébredtek. Utána felválta potyogtak a gólok, kisebb megingásoktól eltekintve a spanyolok kézben tartották a mérkőzést. Egészen a 42. percig. Az oroszok könnyű gólokkal – másfél perc alatt 4–0-t hoztak össze – fel tudtak zárkózni 21–19-re, Valero Rivera szövetségi kapitány ki is kérte az idejét, mielőtt a baj nagyobb lett volna. Olyan messzire aztán nem ment vele, de kollégája, Makszimov sem volt sokkal nyugodtabb: a 48. percben az orosz szakember kétperces „one man show″-ját sárga lappal díjazták, már annak a felénél. Az oroszok az egyenlítésért támadhattak volna, de megint két gól lett a hátrányuk. Fizikailag és pszichésen is elfáradt a spanyol együttes a hajrára, egyikük szemében sem égett a mindenáron való küzdés tüze. Az 50. percben időt kértek az oroszok is, izgalmas hajrának néztünk elébe. Nem lett az. A spanyolokat felrázta a magyar tábor szurkolása, védekezésben és támadásban is mozgósították erőtartalékaikat, és megnyerték a találkozót (30–27).
KRASZ EMIL (Újvidék)
C-CSOPORT, 3. FORDULÓ |
Spanyolország–Oroszország 30–27 (17–11) |
KÉSŐBB |
Magyarország–Franciaország 20.15 (Tv: m1) |
A franciák elleni találkozót a Nemzeti Sport Online hagyományos online tudósításban, valamint folyamatosan frissülő, élőképes cikkben is közvetíti. |
1. Spanyolország | 3 | 2 | 1 | – | 83–77 | +6 | 5 |
2. Franciaország | 2 | 1 | – | 1 | 54–53 | +1 | 2 |
3. MAGYARORSZÁG | 2 | – | 2 | – | 55–55 | 0 | 2 |
4. Oroszország | 3 | – | 1 | 2 | 82–89 | –7 | 1 |