Norvég, gazdag, sikeres - Larvik-portré

ÁLLANDÓSÁG ÉS KIEMELKEDÉS

Az 1990-ben alapított Larvik HK gyorsan élcsapattá vált az északi országban, és már a kilencvenes években is szerepelt a női BL-ben, ám az ezredfordulón a Baekkelagets Oslo ideiglenesen megelőzte a norvég erőrangsorban, hogy aztán 2002-től állandósuljon a 40 ezres, Oslótól mintegy 100 kilométerre találhat dél-norvégiai kikötőváros csapatának uralma.

Abban az évben csak a BL-elődöntőben állította meg a Larvikot a Kometal Szkopje, amely a fináléban végül az FTC-t győzte le, míg két évre újabb elődöntő következett a norvég kirakatcsapat számára. Ezekben az években már olyan ismert nevek voltak az együttes tagjai, mint Linn-Kristin Riegelhuth, Katja Nyberg, Kari Mette Johansen, Tonje Larsen, vagy a dán kapus Lene Rantala és a beálló Karen Brödsgaard.

A következő években ugyanakkor a rendkívül erős konkurencia és a dán csapatok elszívóerővel párosuló gazdasági fölénye sok volt a Larviknak is, így a BL-ben elmaradtak a kiemelkedő eredmények. 2007-ben a negyeddöntőben például kettős vereséggel búcsúzott az ETO-val szemben, igaz, a KEK-ben születtek sikerei a piros-fehér(-fekete) színekre építő klubnak: 2005-ben és 2008-ban megnyerte, 2009-ben döntős volt a sorozatban.

2010 aztán új korszakot nyitott a klub életében, a gazdasági válság következtében meggyengült külföldi – elsősorban dán – klubok már nem voltak olyan vonzóak a norvégok számára, a Larvik pedig ezt kihasználva magához csábította a legjobb hazai játékosokat. Ekkor igazolt a klubhoz Cecilie Leganger és Gro Hammmerseng is, valamint visszatért Riegelhuth és Nyberg, miközben a klub egyébként is rendkívül tudatosan építkezett a norvég válogatott játékosaiból – lásd előbb Linn Jörum Sulland, Nora és Thea Mörk, majd Isabel Blanco és Amanda Kurtovic (ő azóta továbbállt a Viborghoz), legutóbb pedig Anja Edin szerződtetése. Ha ezt figyelembe vesszük, már nem is olyan meglepő, hogy a klub legnagyobb sikerei az elmúlt három évre tehetők: 2011-ben elhódította BL-trófeát, míg tavaly ugyan elbukott az elődöntőben a Buducsnoszttal szemben, az idén azonban újabb finálé jön. 2009 ősze óta ráadásul mindezeket a sikereket egy modern csarnokban, a 4500 férőhelyes Arena Larvikban élheti át a gyarapodó szurkolótábor.

Rédei-Soós Viktória: a Larvik teljesen más mentalitású

A norvég klub sikerei ellenére igyekszik megmaradni a racionalitás talaján, bár tény, hogy gazdaságilag is erős lábakon áll. A klub minap nyilvánosságra hozott gazdasági jelentésének kivonata szerint 2012-ben 25.7 millió norvég korona (mintegy 3.15 millió euró, 970 millió forint) volt a költségvetése, és profitot termelt – egészen pontosan 394 294 koronát (48 ezer euró, 15 millió forint) –, 2013-ra pedig ez mintegy 10 százalékkal még nőhet is. Ha hinni lehet a pletykáknak, az aktuális szezonnak az Otchim Valcea is hasonló büdzsével (3-3.5 millió euróval) vágott (volna) neki, továbbá a Győri ETO is körülbelül ennyivel rendelkezhet. (Ez támaszthatja alá Kelecsényi Ernő győri klubelnök tavaly nyáron az Origónak tett kijelentése, miszerint a női élmezőny legjobb négy csapata csaknem azonos összegből gazdálkodik).

A győriek a Larvikkal kelnek és fekszenek

TIZENÖT ÉV, HÁROM EDZŐ

A Larvik elmúlt 15 évének szakmaiságát mindössze három edző határozta meg, így róluk érdemes külön is szót ejteni. A jelenlegi edző a korábbi 149-szeres válogatott játékos Ole Gustav Gjekstad, aki 2011 nyarán került a klub élére, azonban már ezt megelőzően is irányította a norvég csapatot, nem is rövid ideig, hiszen 1998-től 2005-ig hét éven át volt a larviki szakmai munka irányítója.

Gjekstad utódja 2005-ben Karl Erik Böhn, a jelenlegi magyar női szövetségi kapitány lett, aki egészen 2011 januárjáig eredményesen irányította a klubot, akkor azonban váratlan és különös módon távozott a klubtól. Böhnt azután menesztette a Larvik, hogy akkori párja, Heidi Löke bejelentette: 2011 nyarától Győrben folytatja pályafutását. A klub szerint Böhn a klub érdekei ellen ténykedett, amikor hozzásegítette Lökét a győri szerződéshez, az edző azonban ebből csak annyit ismert el, hogy elkísérte akkori párját a bécsi tárgyalásokra.

A csapat, amelynek alapjait tehát Böhn rakta le, végül bejutott a BL-döntőbe az addigi másodedzővel, Tor Odvar Moennel, sőt Pamplonában, az Itxako elleni visszavágón első norvég csapatként fel is ért a csúcsra. Érdekesség, hogy a mostani győri csapatból Löke mellett Raphaëlle Tervel is pályán volt akkor, míg a spanyol csapatot Ambros Martín irányította. A sors egy éve az ETO kispadján majdnem kárpótolta Böhnt, de a győriek idegenben szerzett kevesebb góllal elbukták a Buducsnoszt elleni finálét. Moen ugyanakkor 2011 után idén akár már duplázhat is, hiszen a BL-győzelmet követően is maradt a Larvik alkalmazásában, igaz, az első csapatnál csak Gjekstad segítőjeként, ám ő tölti be a klubnál a sportigazgatói pozíciót.

„Bár mindig elkerülhetetlen néhány változás a csapatban, a folytonosság alapvető a pályán és – nem utolsósorban – azon kívül is. Norvégiában is csak néhány éve a miénk a legnagyobb háttérbázis, de a fontos pozíciókban azóta sikerült megtartani ugyanazokat az embereket. Biztosítjuk a folytonosságot a pályán, de ennél is büszkébbek vagyunk rá, hogy évről évre olyan csapatunk van, ami a néhány európai riválisainknál lényegesen alacsonyabb költségvetés ellenére is versenyképes. Sikeresek vagyunk a játékosok fejlesztésében, és több tehetség, akit megszereztünk azután vált norvég válogatottá, hogy csatlakozott hozzánk” – fogalmazta meg a klub alapelveit az eurohandball.com-nak Moen, aki a sikerek titkának firtatásánál ugyanarra világított rá, mint ami érvényes például a THW Kielre vagy a Győri ETO-ra: a klubnak sikerült maga mögé állítani a várost és vonzáskörzetét is.

TAPASZTALAT

A Larvik adja a jelenlegi norvég válogatott gerincét, a 2012-es olimpián hat játékost adott az olimpiai bajnok nemzeti együttesnek a klub (Breivang, Johansen, Kurtovic, Riegelhuth, Stange, Sulland), akik közül hárman a Győr ellen is pályára léphetnek, de korábban olimpiai aranyat nyert Hammerseng, Larsen, sőt a dánokkal Rantala is. A norvég csapat tehát hat olimpiai bajnokkal fut neki a BL-finálénak – és akkor a többi, ugyancsak tiszteletre méltó medáliasorral rendelkező játékosról még nem is beszéltünk –, úgy tűnik tehát, hogy a tapasztalat inkább a piros-fehérek oldalán van. És alábbiakból kiderülhet, posztonkénti összevetésben is megállja a helyét a norvég együttes.

Kapusposzt: Azzal talán a norvégok vannak a leginkább tisztában, hogy kapusposzton ma – és az elmúlt években – Katrine Lundénél egyszerűen nincs jobb. A győriek talán legbiztosabb pontja, aki a lehető legritkábban betlizik, és az átlaga mindenki másénál kiemelkedőbb. Nem árt ugyanakkor tisztában lenni, hogy amit jelent napjainkban Lunde ezen a poszton, az volt egy évtizede Cecilie Leganger, akinek csak az olimpiai arany hiányozhat majd pályafutása lezárásakor. A 38 éves kapus a sportág női vonalán talán mindenki másnál jobban ért a lélektani hadviseléshez. Váltótársa, Lene Rantala sem akárki: a dán kapus ugyan 44 éves és már régóta „levezető fázisban” van, de azt alighanem mindenki másnál magasabb színvonalon teszi, s értékéről sokat többet elárul az életkoránál az, hogy két olimpia bajnoki címmel a háta mögött is évek óta képes megtartani a motivációját.

Szélsők: A poszton Linn-Kristin Riegelhuth Koren kívánkozik az élre: a 28 éves, Linka becenévre hallgató balkezes játékos – aki civilben nővérként is dolgozhatna – évek óta nemcsak a Larvik, de a norvég válogatott egyik leghasznosabb, legsokoldalúbb tagja. Jovanka Radicsevicshez hasonlóan villámgyors, technikailag ráadásul az egyik legképzettebb játékos, aki ha kell átlövőben is megállja a helyét és 60 percen át képes megőrizni a hidegvérét, amit bizonyítanak hetesei is. Ha Riegelhuth pihen vagy a belső posztokon szerepel, a dán válogatott Kristina Bille érkezik a helyére. A túloldalon – az ETO-hoz hasonlóan – kevésbé tapasztalt játékosok szerepelnek: Kari Mette Johansen az év eleje óta gyermekáldás elé néz, ám Thea Mörk eddigi legjobb szezonját futja. Testvére, Nora épp a héten tért vissza hat térdműtét és gyakorlatilag két év kihagyás után, a BL-fináléban aligha kap szerepet.

Beállók: Ha van poszt, amelyen egyértelműen jobb lehet az ETO, az a beálló. Mert ugyan támadásban Heidi Lökének sincs alternatívája, de a Larvikban is csak egy kiemelkedő játékos van ezen a poszton Isabel Blanco személyében, Pernille Wibének kevesebb a tapasztalata. A festészetért rajongó, apai ágon spanyol Blanco ugyanakkor a Larvik egyik legveszélyesebb fegyvere, amit jól jelez az elődöntős meccseken szerzett 10 gólja is, gyorsaságban talán elmarad kicsit Lökétől.

Átlövők, irányítók: Gro Hammerseng, Karoline Breivang, Linn Jörum Sulland a világ egyik legerősebb kezdő belső hármasát alkotja. A szülés miatt egy év kihagyás után visszatérő Hammerseng újra elérte a csúcsformát, védekezésben és támadásban is ő a vezér, ráadásul nemcsak magas szintű irányítói képességét őrizte meg, de gólerősségét is (eddig 66 gól, eggyel kevesebb, mint Görbicz Anita). Ha pedig kicsit pihennie kell, akkor sincs gondban, hiszen érkezhet a helyére párja, Anja Edin, a legutóbbi Eb MVP-je, akiben legalább akkora a váratlansági faktor, mint az elnyűhetetlen Karoline Breivangban, aki a támadások valódi mozgatórugója. Sulland Katarina Bulatovics mellett napjaink egyik legjobb jobbátlövője, az ő féken tartása kulcskérdés lesz a döntőn az ETO számára, már csak azért is, mert a védekezés nem az erőssége, és az elbizonytalanításán a győri támadójáték is sokat nyerhet. Szót kell még ejteni Tonje Larsenről, aki ugyan mindössze egy gólt jegyez a BL-idényben, de védekezésben még 38 évesen is az egyik legfontosabb láncszeme a csapatnak. Egy év kihagyással 1993 óta erősíti a klubot, 42 nagy trófeát nyert a csapattal, valódi szellemi vezér.

A LARVIK KERETE
Kapusok: 77 Cecilie Leganger, 16 Lene Rantala, 12 Heidi Strömsvag
Szélsők: 4 Sara Breistöl, 7 Kari Mette Johansen*, 9 Nora Mörk, 11 Linn-Kristin Riegelhuth Koren, 19 Thea Mörk, 22 Kristina Bille
Beállók: 5 Isabel Blanco, 20 Pernille Wibe, 21 Mie Sophie Sando
Átlövők, irányítók: 2 Tonje Larsen, 3 Anja Edin, 6 Tine Rustad Kristensen, 8 Karoline Dyhre Breivang, 10 Gro Hammerseng, 14 Kristine Breistöl, 15 Linn Jörum Sulland, 17 Tine Stange*, 18 Olga Medvegyeva
* Stange az év elején szült, Johansen pedig babát vár, így jelenleg egyikük sem játszik.