Ahol nem érdemes bajnokikra járni – ilyen a magyar kapus élete a Hypónál

Hajgató Anna Budapesten született, de a család pár évvel később elköltözött Szombathelyre, a kézilabdával is ott ismerkedett meg tízéves korában.

„Sportos családból származom, az egyik bátyám például focizik, de a kézilabda egyáltalán nem volt jelen az életünkben korábban – kezdte a Nemzeti Sport Online-nak Hajgató Anna. – A szombathelyi csapatban az első hónapokban még irányítót játszottam, tulajdonképpen a véletlen műve, hogy kapus lettem. Az egyik edzésen nem volt kapusunk, én pedig elvállaltam, hogy beállok. Látszódott, hogy van érzékem hozzá, és nem sokkal utána egy utánpótlástornán már én védtem.”

Szombathelyen szerepelt az NB I/B-s főiskolai csapatban, miközben azon gondolkodott, hol tudna tovább fejlődni. Szóba került a Győr és a Vasas is, de végül egészen másfele vezetett az útja.

„Részt vettem egy válogatottaknak rendezett kiválasztón, ahol a velem egykorú lánya miatt ott volt az egyik mostani edzőm, Kovács Ferenc is, és megkérdezte tőlem, lenne-e kedvem csatlakozni a Hypóhoz, mert éppen kapust kerestek a korosztályomban. Egyből megtetszett az ötlet, majd a szüleimmel való egyeztetés után belevágtam."

Tizennégy évesen, egyedül ment ki a nyolcszoros BEK-/BL-győztes osztrák együtteshez, ahol a mai napig is játszik.

„Az első évben nem volt semmilyen aláírt megállapodásom, így ha bármi nem tetszik, könnyedén hazajöhettem volna. Az első fél év a német nyelv miatt kemény volt, de utána már ezzel sem volt gondom. A Hypo sportcentrumában található kollégiumban laktam én is, együtt a többi fiatal játékossal. Ez nagyban megkönnyítette a beilleszkedésemet."

Felnőttként először a Hypo második csapatában kapott szerepet, amely abban az időben szintén az első osztályban játszott. Előfordult, hogy három kapus sérülése miatt felhívták az első csapathoz, illetve később Németh Andrásnál rendszeresen voltak olyan edzések, amikor a nagycsapattal gyakorolhatott. Stabilan a brazil válogatottat is irányító Morten Soubaknál került be az első keretbe a 2013–2014-es idényben. A dán szakember szerepvállalása nem volt véletlen, hiszen ekkor még élt a Hypo együttműködése a brazil szövetséggel, és számos dél-amerikai válogatott erősítette a csapatot.

„Nagy élmény volt és rendkívül feldobott, hogy folyamatosan együtt készülhettem a sztárjátékosokkal. A BL-ben nem igazán játszottam, de olyan edzésmunkát végeztünk, amelynek köszönhetően sokat fejlődtem. Kapustársaimra, Barbara Arenhartra és Olga Szankóra emberileg és szakmailag is csak felnézni lehetett. Miután a szezon végén távoztak a brazilok, nagy esélyt kaptak a fiatal játékosok, hogy egyik pillanatról a másikra megmutathassák magukat a nemzetközi mezőnyben."

Az EHF Tv válogatásában: 1:13-tól Hajgató Heidi Löke ziccerét hárítja – ez volt a forduló védése

A Hypo az együttműködés megszűnése után elkötelezte magát az osztrák játékosok mellett, csak néhány légiós maradt a keretben. Két évig még ott voltak a Bajnokok Ligája csoportkörében, előbb három ponttal, majd pont nélkül zártak a négyesük utolsó helyén. Soubakot a már több évtizede a klubnál dolgozó Kovács Ferenc váltotta a kispadon, ám miután 2015 novemberében 22 év után (!) kikapott a Hypo az osztrák bajnokságban, helyet cseréltek a másodedzővel, Martin Matuschkowitzcal. E botlást leszámítva megmaradt a csapat hazai fölénye, amit sokszor nem könnyű feldolgoznia a játékosoknak.

„Fiatalként nehéz volt hozzászokni, hogy harminc gólokkal nyerjük a meccseket, és kapura is csak ritkán tud lőni az ellenfél, mert annyival jobbak vagyunk. Tíz év alatt már elfogadtam, hogy ilyen a bajnokság. Valahonnan mindig motivációt kell meríteni, sokszor fogalmazunk meg részcélokat, például hogy tíz vagy tizenöt gólt kaphatunk az adott találkozón."

A Hypo központja a Bécstől 20 km-re délre fekvő Maria Enzersdorfban van, Hajgatónak jelenleg a szomszédos Mödlingben bérel lakást a klub. A 20 ezer fős település mindössze másfél órás autóútra van Szombathelytől, így a család gyakran jön látogatóba.

„Bécs nagyon élhető és szép város, mindent megtalálok ott, amire szükségem van. Nagy előny, hogy ilyen közel van. Mivel már fiatalon kikerültem, a legtöbb barátom is osztrák. Mödling zöld, barátságos hely, nyugodt itt az élet. Kevés olyan pontja van Ausztriának, ahol nem jártam még az évek során. A svájci határ melletti Voralberg a szívem csücske, februárban is voltam ott síelni."

A 24 éves kapus a gimnázium után a bécsi közgazdasági egyetemre járt, amit tavaly végzett el.

„Mindenképpen szerettem volna egyetemre járni, ez fontos volt a számomra, ugyanis kockázatos, ha valaki csak a kézilabdára épít. Otthon az edzések és a mérkőzések mellett biztosan kevesebb lehetőségem lett volna a tanulásra. Úgy volt megbeszélve a klubbal, hogy a diploma megszerzését követően egyből dolgozni fogok, hogy ne hiányozzanak az éveim. Február közepén kezdtem egy logisztikai cégnél, amely csak tíz percre van tőlem. Nem tudtam részmunkaidős állást találni a szakmában, ezért teljes munkaidőben vagyok. Meglátom, hogyan fogom bírni a kézilabda mellett."

Három játékosról mondhatjuk a mostani Hypóból, hogy profi, a csapat nagy része egyetemre jár vagy dolgozik, az edzések így fél hétkor kezdődnek.

„Ausztriában egyébként sem lehet igazán pénzt keresni a kézilabdával, nem is éri meg annyi energiát fektetni bele. Vannak itt is tehetségek, de aki nem tud bekerülni a Hypo első csapatába, az csak úgy tud fejlődni, ha külföldre igazol. Több válogatott játszik jelenleg Németországban vagy Franciaországban."

Kevés szurkoló jár a hazai meccsekre, de ahogy Hajgató mondja, a „bajnokikra felesleges is kijönniük". A nemzetközi találkozókon most is sokan vannak, persze amikor Nascimentóék a Hypót erősítették, még többen voltak.

A Hypo a szezon elején kikapott a német HC Leipzigtől a BL-selejtezőben, ezért nem jutott főtáblára, majd az EHF-kupában a Jevgenyij Trefilov vezette orosz Kubany Krasznodar búcsúztatta. Az osztrák bajnokságban tizenkettőből tizenkettőt nyert meg a csapat, a tizenegy csapatot számláló sorozatban két kör után az első kettő vív egymással két nyert meccsig tartó döntőt. [„A második helyezett csak egyszer kapott ki, tőlünk, rájuk oda kell figyelni, tele vannak korábbi hypós játékosokkal és fiatal tehetségekkel, de alapesetben ellenük sem lehet problémánk."] Az Osztrák Kupában elődöntős a Hypo, természetesen idén sem lehet más a cél, mint a duplázás. Hárman vannak kapusposzton, a már korábban említett, többszörös BL-győztes Szanko az első számú, de általában félidőket szoktak kapni a hazai meccseken.

Hajgató korábban szerepelt az U17-es és az U18-as magyar válogatottban, de most nem érzi reálisnak, hogy bekerüljön Kim Rasmussen felnőttkeretébe. „Minden gyerek azért kezd el kézilabdázni, hogy egyszer válogatott legyen. Nekem is az volt az álmom, hogy egy olimpián részt vehessek a magyar válogatottal. Ehhez biztos profi szinten, egy erősebb csapatban kellene játszanom. Több edzésre lenne szükségem, hogy legyen esélyem a meghívóra."

Nyáron lejár a szerződése az osztrák csapattal, amit évente szoktak megújítani. „A magyar NB I nagy kihívás lenne, sokszor megfordult a fejemben, hogyan állnám meg a helyemet. Otthon minden hétvégén tétmeccs van, ez nekem eddig nem adatott meg. Így viszont, hogy elkezdtem itt dolgozni, ha nem jön közbe semmi váratlan, valószínűleg maradok. Középtávon egyelőre itt látom a jövőmet, de persze ha adódna kézilabdásként egy jó lehetőségem, biztos megfontolnám."