Igazi rangadóra volt kilátás szerda délután Székelyudvarhelyen, ahol a 15. forduló előtt harmadik SZKC a második helyezett Tordai Potaissát fogadta. A Kolozs megyeiek igazi mumusnak számítanak a Székelyudvarhely számára, hiszen kétszer is az egyenes kiesési szakasz első körében búcsúztatták az SZKC-t, egyszer ráadásul úgy, hogy a mindent eldöntő, harmadik mérkőzésen hetesekkel diadalmaskodtak a Küküllő-partján. A legutóbbi öt találkozóból négyszer a Torda diadalmaskodott, egyszer pedig döntetlen született – akkor egyébként a nézőtéren is volt egy kis adok-kapok a két szurkolótábor között. Az őszi odavágók során a Potaissa nagyon sima, hatgólos győzelmet aratott az akkor még kiforratlan Djukics-féle SZKC ellen. Maradjunk annyiban: volt miért visszavágnia a Székelyudvarhelynek.
A tordai csapat mellesleg más okból kifolyólag is antipatikus a székelyudvarhelyi – és nem csak – szurkolók számára: a klubelnök a Játékvezetői Kollégium elnökével együtt Román Kézilabda-szövetség vezetőtanácsának is tagja, s az ellenfelek gyakran róják fel, hogy a tordai klubvezetés és a román szakszövetség csúcsvezetése közötti baráti viszony sok esetben – pártatlannak cseppet sem mondható – bíráskodás formájában a pályán köszön vissza.
A vendégek ennek megfelelő fogadtatásban is részesültek a bevonuláskor, s a kőkemény ütközések közepette az ötödik percig kellett várni az első gólra. A brazil Da Rosa nagyon pörgött az SZKC kapujában, a nyolcadik percben tudták először bevenni a hálóját. Lassan beindult a gólgyártás is, fertályóra elteltével 5–4-re vezetett a Székelyudvarhely. A bíráskodásról annyit, hogy nagyjából három percenként csendült fel a lelátókról a „Tolvajok, tolvajok!” rigmus, természetesen románul, hogy a címzettek is értsék. A vitatható bírói ítéletek ennél cifrább skandálásra ösztökélték a sportcsarnokot zsúfolásig megtöltő publikumot, s ha a sípmesterek – rendre hazaiakat sújtó – ítéleteit vesszük figyelembe, akkor a félidei 12–13 még hízelgő is volt az SZKC-ra nézve.
A második játékrész ott folytatódott, ahol az első abbamaradt, időnként felcsendült a gúnyos „Románia, Románia!” kiáltás is, majd Antonio Kovacevic piros lapos kiállítása után másfél ezer szurkoló egy emberként váltott át a „Ria, Ria, Hungária!” biztatásra. Nem tudni, ez motiválta-e a székelyudvarhelyieket, de a 43. percben Csog Vencel góljával már újra náluk volt az előny: 17–16. Ekkor menetrendszerűen érkezett az újabb udvarhelyi kiállítás, a szurkolókat pedig nehezen lehetett megfékezni, hogy ne rohanjanak a pályára.
20–20-szal érkeztek a felek az utolsó tíz perchez, de a vendéglátókat űzte, hajtotta a szívük, s a közönség fergeteges buzdítása közepette négy perc alatt megléptek három góllal. Két perccel a lefújás előtt Vilovszki Uros ötödik góljával végképp eldöntötte a találkozó sorsát – a szurkolók ekkor már a székely himnuszt énekelték. Az utolsó percekre maradt még némi kakaskodás, itt is, ott is villant a kék lap, a lényegen azonban ez már nem változtatott, az SZKC 27–23-as győzelmet aratott, s a magyar himnusz eléneklése után a játékosok még sokáig együtt ünnepeltek a szurkolókkal.
FÉRFI KÉZILABDA, ROMÁN I. OSZTÁLY
15. forduló: Székelyudvarhelyi KC–Tordai Potaissa 27–23, CSU Suceava–Steaua Bucuresti 24–29, Dunarea Calarasi–Politehnica Iasi 31–27, HC Constanta–CSM Bucuresti 23–23, HC Vaslui–Politehnica Timisoara 28–35, CSM Fagaras–CSM Focsani 21–23. Holnap játsszák: Minaur Baia Mare–Dinamo Bucuresti
Az élcsoport: 1. Steaua 34 pont, 2. Temesvár 32, 3. Székelyudvarhely 32, 4. Torda 30, 5. Konstanca 30, 6. CSM Bucuresti 28, 7. Dinamo 27 (14 mérkőzésből), 8. Calarasi 25