Haladó hagyománya a Magyar Kézilabda-szövetségnek (MKSZ), hogy rendszeres megpályázza és – kiváló sportpolitikájának, valamint példás marketingmunkájának köszönhetően – többnyire el is nyeri egy-egy felnőtt- vagy korosztályos világverseny rendezési jogát. Idén júliusban Debrecenben a legjobb női juniorcsapatok világbajnokságon csatáznak, 2019 júliusában pedig Győrben ugyanebben a korosztályban női Eb-t rendezünk. Szlovákia 2017-ben női U17-es Eb-nek adott otthont.
A felsoroltak a jövendő felnőtt-tornái miatt fontosak, mert az európai szövetség a felnőtt Eb-k rendezési feltételei közé sorolta, hogy a kandidálónak az eseményt megelőző években utánpótlás-kontinensviadal(ok)nak is otthont kell adnia.
Márpedig a bennünket érintő következő jelentős terv, hogy a 2022-es vagy a 2024-es férfi Európa-bajnokságot közösen rendezhesse a magyar és a szlovák szövetség. Az előbbire kandidált Belgium, Spanyolország és Franciaország közösen, valamint Dánia és Svájc is együtt. A 2024-es olimpiai kvalifikációs tornáért is közösen jelentkezett Dánia és Svájc, valamint önállóan Németország.
További nagyon erős érvek is szólnak a szlovák és a magyar szövetség pályázatának kedvező elbírálása mellett, ezért bizakodhatunk. Az egyik, hogy ebben a két országban még sosem rendeztek felnőtt férfi kézilabda-világversenyt – hacsak nem számítjuk annak az egykori Csehszlovákiában 1990-ben tartott vb-t. A másik, hogy Magyarországnak jelentős a tapasztalata a rangos tornák előkészítésében, szervezésében és lebonyolításában, ennek köszönhetően pedig óriási tekintélynek örvend a sportág szűkebb berkeiben is.
Hat város fogadná a csapatokat 2022. január 14. és 30., vagy 2024. január 12. és 28. között: Budapest (Papp László Sportaréna, 14 000 néző), Veszprém (Veszprém Aréna, a bővítés után 8500), Szeged (új Pick Aréna, 8100), Debrecen (Főnix Csarnok, 6500), Pozsony (Ondrej Nepela Aréna, 12 500), Kassa (Steel Aréna, 8300).
Az európai szövetség a héten Glasgow-ban ülésező elnöksége szerdán dönt a helyszínekről.