Kevés játékos mögött van olyan elképesztő pálya már 26 éves korára, mint amilyennel a norvég Stine Bredal Oftedal büszkélkedhet. A mindig csupa mosoly irányító már kétszer nyert világbajnokságot (2011, 2015), háromszor Európa-bajnokságot (2010, 2014, 2016), van egy olimpiai bronzérme is (2016), juniorként pedig volt világ- és Európa-bajnok is.
Ez a pályafutás az előző szezonban nem akármilyen trófeával gazdagodott: Oftedal a Győri Audi ETO KC női kézilabdacsapatával klubszinten is a csúcsra ért. Viharos idény végén, hosszabbításban egy góllal győztek a macedón ZSRK Vardar Szkopje ellen (27–26) a budapesti döntőben, megnyerve a Bajnokok Ligáját is. A nyáron ezt méltóképpen meg is ünnepelte.
„A barátommal elutaztam két hétre a kelet-afrikai Zanzibárba, ami nagyon egzotikusan hangzik, és tényleg elképesztő volt – mesélte Oftedal a Nemzeti Sportnak. – Az egész onnan indult, hogy olyan helyre szerettünk volna menni, ahol kicsit úgy érezhetjük magunkat, mint a paradicsomban, a homok vakító fehér, a tenger pedig türkizkék, és nem háborgat minket senki. Ehhez persze nem kellett volna feltétlenül Zanzibárba mennünk, mert a Karib-térségben is megkaphattuk volna ugyanezt, de olyan helyet kerestünk, ahol nincs időeltolódás, így találtunk a Tanzániához tartozó szigetre."
Az egyik legnagyobb előny az volt, hogy senki sem zavarta őket, így a játékos teljesen feltöltődve érkezett vissza júliusban Győrbe, hogy elkezdje az alapozást a csapattal, és az új, de semmiképpen sem ismeretlen vezetőedzővel, Danyi Gáborral, aki az elmúlt hat évben Ambros Martín mellett másodedzőként dolgozott. A spanyol tréner Rosztovban folytatja, ellenben Danyi Gábor maradt, és megkapta a jól megérdemelt lehetőséget.
„Érdekes, mert hiába volt a nyáron edzőváltás, úgy érzem, minden elég gyorsan a megszokott kerékvágásba került – folytatta Oftedal. – Az első edzés persze mindig furcsa ilyen helyzetben, most is az volt, de gyorsan hozzászoktunk a gondolathoz, hogy most már Gábor lesz a vezetőedző. És ahogy észrevettem, ő is elég otthonosan mozog a pozícióban, pontosan tudja, hogyan tartson edzést, határozott tervei vannak. Kicsit tényleg más, mint tavaly, de ha eleinte még inkább barátként is tekintünk rá, a szezon kezdetére, pláne, ha jönnek majd a keményebb meccsek, senki sem fogja megkérdőjelezni a tekintélyét, amire akkor lesz igazán szükség."
Oftedal elmondta, hogy Danyi már az első edzésen beszélt a játékosokkal az új helyzetről, arról, hogy ugyanaz az ember maradt, aki eddig volt, ugyanúgy fog velük viccelődni az edzések és a meccsek előtt és után, de a pályán mindannyiuknak profiként kell viselkedniük, ezt várja el mindenkitől.
„Egyébként majdnem ugyanolyan a felkészülés eleje, mint tavaly, ugyanazokat a teszteket végezzük el, amelyeket minden évben, lépésről lépésre haladunk előre, számomra azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy már minden ismerős, ami egy éve, első magyarországi szezonom elején nem volt az – fogalmazott a norvég irányító. – Kicsit könnyebb edzéseink vannak az alapozás kezdetén, mégis azt mondom, sosem könnyű elkezdeni egy évadot, legalábbis nekem nem. Mindenesetre a munka fizikailag még nem annyira megterhelő, mint hamarosan lesz."
Nehéz feladat vár a Győrre a 2018–2019-es idényben az évről évre erősödő magyar bajnokságban, a Magyar Kupában és a Bajnokok Ligájában is. Márpedig – Danyi Gábor szavaival élve – a klubnál évek óta elvárás, hogy mindig mindent megnyerjenek, ami most tripla címvédést jelentene, hiszen minden sorozatban az ETO győzött legutóbb. A címvédésben segíthet, hogy az idei szezonra már öttagúra duzzadt az együttes norvég kontingense: a kapus Kari Aalvik Grimsbö, a jobbátlövő Nora Mörk és az irányító Oftedal hármasához nyáron csatlakozott a beálló Kari Brattset és a balátlövő Veronica Kristiansen, azaz a széleket leszámítva minden poszton rendelkezésre áll egy világklasszis norvég.
„Ha éppen nem kézilabdázom, szeretek csak úgy lógni a haverjaimmal – tette hozzá Oftedal. – Néha, amikor kis egyedüllétre van szükségem, beteszek egy filmet, tévét nézek, olvasok, de szeretek kimozdulni a lakásból, ilyenkor elmegyek vásárolgatni vagy étterembe. Gyakran Budapestig vagy Bécsig autózom, mindkettő egyórányira van Győrtől, de egyébként is minden nagyon közel van egymáshoz, a magyar emberek pedig nagyon barátságosak, úgyhogy nem is lehetnék elégedettebb az itteni életemmel."
Legfeljebb ha sikerülne megvédenie mindhárom címét a Győrrel...